Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (12) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (26) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (2) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (13) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (10) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (5) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (22) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (10) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (6) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (10) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Neológ zsinagóga

2012.12.28. 20:41 - csabaihazak

Címkék: templomok átalakított épületek Lázár utca Luther utca Michnay Sándor

Lázár utca 2.

Nincsenek pontos adataink arról, hogy mikor telepedtek le Csabán az első zsidók, 1821-ben azonban mr biztosan éltek itt, hiszen a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve ebből az évből származik. Hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, első templomuk pedig 1846-ban épült, majd 1861-ben téglakerítést kapott. A templomról sajnos nem áll rendelkezésünkre fénykép vagy leírás. 1883-ban a zsidó hitközség kettészakadt. Az első templom helyén 1892–93-ban épült fel az új neológ zsinagóga. Zsinagóga.jpgA neológ zsinagóga

Bár egyes források szerint a mór stílusú, kéttornyú templom terveit Langer Lipót budapesti építész készítette, ennek azonban ellentmondanak a Békésmegyei Közlöny 1892-es számaiban olvasható információk. Ezek szerint a templom építésére pályázatot írtak ki, amelyre négyen nyújtottak be tervet. Egy bécsi mérnök, akinek "Láttam-vettem" jeligéjű terve szerint az építkezés 21765 forintba került volna; a csabai Wagner József, akinek terve részben a gyulai zsinagógához hasonlított, Halmay Andor aradi építész (a csabai Vigadó tervezője), valamint a csabai Michnay Sándor, akinek terve az építési költséget 28 ezer forintra irányozta elő. Sajnos a minden bizonnyal nagyon érdekes tervrajzokat nem sikerült megtalálnunk, nem ismert, hogy fennmaradtak-e. A templomépítő bizottság Michnay Sándor tervét találta a legsikerültebbnek és a leginkább megfelelőnek, és a tervezőt száz forint jutalomban részesítette. A  Békésmegyei Közlöny cikkei alapján úgy tűnik, Michnay Sándor volt a tervező, míg a budapesti Langer Lipót az építő volt, Kiszely és Hugyecz vállalkozókkal együtt. A templom és az iskola építésére 40 ezer forint kölcsönt vettek fel. 

A templom alapkövét 1892. júliusában tették le. Az ünnepély Rosenberg Ármin kántor zsoltárénekével kezdődött, ezután Kerényi Soma hitközségi elnök, majd Kohn E. H. főrabbi mondott beszédet. Az alapkövet Langer Lipót helyezte el, az első kalapácsütést a főrabbi, majd a hitközség elnöke, az építési bizottság elnöke, Adler szabadkai főrabbi tették meg.

1893 júniusára elkészültek a külső munkálatok, a festés. E hónapban készült el a frigyszekrény, a mozaikok és a padló is. A templomot 1893 októberében avatták, az avatóbeszédet Lőw Emánuel szegedi főrabbi mondta.

Neológ izraelita templom - 1900.jpg.jpgA zsinagóga az evangélikus templomokkalzsinagoga_1.jpgA zsinagóga háttérben az első városi óvodával

A két nyolcszögletű torony a női karzatra vezető lépcsők enyhén kiemelt tömege fölé magasodott, hagymakupolával záródtak, amelyek csúcsán Dávid-csillag volt látható. zsinagoga.jpgA zsinagóga főhomlokzata

A tornyok közti szakasz félköríves oromzattal záródott, amelynek csúcsán a Tízparancsolat kapott helyet. Alatta félköríves, héber nyelvű felirat. A főhomlokzat háromosztatú kapuja megismétlődött egy szinttel feljebb. A hátsó homlokzat is három részre tagolódott, a két oldalsó, kissé kiemelkedő részben egy-egy ajtóval. Az oldalhomlokzatokon a középen elhelyezett, ablakok által közrefogott kijáratok felett félköríves attika volt látható. A karzat szintjén a az ajtó fölött a körablakot félkörív záródású ablakok fogták közre. A főhomlokzat különleges díszítését adta kétféle színű tégla felhasználása. zsinagogabelseje.jpgA zsinagóga belseje

A földszinti részen a karzatra vezető lépcsőházak között előcsarnokot alakítottak ki, ezen át lehetett a zsinagóga belső terébe jutni. A férfiak padsorai három sorban helyezkedtek el, a keleti falnál az elöljárók ülései fogták közre a frigyszekrényt, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozói pulpitust. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt kaptak helyet a nők padsorai, a kórus és az orgona is.
A zsinagóga belülről. A bejárat feletti karzat. Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

A zsinagóga mennyezete. Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

A zsinagóga belülről. A frigyszekrény feletti rész. Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

A frigyszekrény. Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár



A zsinagóga a Luther utca felől. Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

1960-ban a városi tanács megvásárolta a romló állapotú zsinagógát. Felmerült, hogy a templomot vásárcsarnok számára alakítják át, ezzel egyidőben tárgyalás folyt a Moziüzemi Vállalattal is, hogy esetleg itt egy filmszínházat létesítsenek. 1961-ben azonban a  tanács továbbadta  a  templomot  a Csepel  Nagykereskedelmi  Vállalatnak azzal, hogy ott alkatrészraktár és üzlet létesüljön. A hatvanas évektől kezdve az egykori zsinagóga fokozatosan átépült: tornyait, oromzatait lebontották, később az egész épületet beburkolták, és bútorboltot alakítottak ki benne. A zsinagóga még a burkolat nélkül. Beke Béla felvétele 1978-ból. Forrás: FORTEPAN/MAGYAR RENDŐRA zsinagóga még a burkolat nélkül. Beke Béla felvétele 1978-ból. Forrás: FORTEPAN/MAGYAR RENDŐRbútorbolt.jpgAz átépített zsinagóga

A ma látható jellegtelen kockában aligha fedezi fel az arra járó az egykori templomot, ha nem ismeri a történetét. Bízunk benne, hogy a templom egyszer visszanyeri eredeti külső és belső képét, és az eredeti rendeltetéséhez méltó funkciót betöltve újra a városkép kiemelkedő elemévé válik.

Bútorbolt.jpgAz egykori zsinagóga épülete napjainkban

Felhasznált irodalom:
[1] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, Körösvidék Nyomda, 1930.
[2] Gazda Anikó et al.: Magyarországi zsinagógák, Műszaki Kiadó, Budapest, 1989.
[3] Békésmegyei Közlöny 1892–1893.
[4] Balogh István: Békés békétlenség: a Békés megyei zsidók története, 2007.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr144931092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.