Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (12) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (24) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (2) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (23) emlékművek (1) fel nem épült épületek (13) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (10) Jamina (4) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (5) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (22) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (18) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (15) polgárházak (10) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (6) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (10) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Algimnázium

2014.10.20. 21:28 - csabaihazak

Címkék: iskolák helyi védelem Baross utca Sztraka Ernő Áchim Mihály

Baross u. 3.

Breznyik János, a selmecbányai gimnázium egykori tanára (később igazgatója), akit a szabadságharc után hivatalától megfosztottak, 1855-ben Békéscsabán magánalgimnáziumot nyitott, amely az evangélikus egyház felügyelete mellett működött. Az iskola első igazgatója Mokry Sámuel, a híres búzanemesítő volt, aki 180 ezer koronás vagyonát egy Békéscsabán létesítendő protestáns egyetem alapítására hagyományozta. Az iskola kimagasló igazgatója volt Horváth János, aki 1865-től három évtizeden át vezette a gimnáziumot.algimn1.jpgAz egykori algimnázium épülete napjainkban

A gimnáziumnak az első időkben számos nehézséggel kellett szembenéznie: a rendelkezésre álló források igen szűkek voltak, a tanári állásokat nagyon nehéz volt betölteni. A gimnázium első épülete egy földszintes, nádfedeles kis ház volt a mai Baross utcában, amely ugyan nem felelt meg az igényeknek, azonban nem volt pénz jobb épülete emelésére. A kis kétablakos hivatalszoba mellett, amely könyvtárul s részben szertárul is szolgált, állt az ugyancsak kétablakos negyedik osztály, egyszersmind ásványtár is. Ezután a pedellus apró szobája. Mindkettőbe a pedellus konyhájából volt a benyitó s ugyanonnan be lehetett jutni a második osztályba is. A második osztállyal szomszédos volt a harmadik, egyúttal kémiaszertár is. A város és a városiak lehetőségeik szerint támogatták a gimnáziumot, mindez azonban csak részben volt elegendő, a szűkös és egészségtelen életviszonyok miatt a minisztérium első fokú intésben részesítette az egyházat mint fenntartót. Az iskola próbálkozott szorult helyzetén tandíjemeléssel javítani, ám ez a tanulók számbeli megcsappanását okozta. A minisztériumhoz írt kérelmeket is sorban elutasították.gimnazium.jpgA gimnázium első, földszintes épületebaross1860asevek.jpgA mai Baross utca képe az egykori gimnáziumépülettel (2) a Kistemplom tornyából az 1860-as évek végén

A megoldást jelentő épület terveinek elkészítésével Sztraka Ernő városi mérnököt bízták meg. A terv szerint a gimnázium felépítése 21000 forintba került volna. Mivel a presbitérium nem segített, és a kért állami segélyt sem kapták meg, a szűkös anyagi helyzet miatt az iskolabizottság abban állapodott meg, hogy a tervrajznak csak egy részét építi meg, s kijavítják a régi épületet. Felhívással fordultak az algimnázium pártfogóihoz, hogy adományokkal járuljanak hozzá az építkezéshez. 1886-ban elkészült a részben új, részben célszerűbbé átalakított helyiségekkel rendelkező iskola. Az új épület emeletén kapott helyet a tanulói könyvtár és a rajzterem, a földszinten egy szertár, egy könyvtári és egy hivatali szoba. A régi épületben három tanterem és egy házfelügyelői lakást alakítottak ki. 1888–89-ben ismét állami segélyért folyamodtak, de nemhogy rendszeres, még az egyszeri segély iránti kérelmüket sem teljesítették. Így 1890-ben újabb megintés következett a régi épületben lévő tanhelyiségek állapota miatt. Egy harmadik megintés az iskola bezárását eredményezhette volna.  Az építkezést 1891 tavaszára tervezték, s a munkák elvégzéséhez szükséges 15000 forintot nagyrészt kölcsönökből kívánták előteremteni. Ajánlatok is érkeztek, mégis meghiúsult a terv, a békéscsabai Népbank bukása miatt. Ilyen körülmények között nem merték vállalni a kölcsönfelvétellel járó kockázatot. Nem volt más megoldás a harmadik megintés elkerülésére, mint a halasztáskérés az 1891-92-es tanév végéig. A halasztást megkapták. Az 1891. augusztus 3-i képviselő-testületi gyűlésen megszavazták az évi 2500 forintos segélyt és díjmentesen átengedték az iskola északi oldalán fekvő, építkezéshez még szükséges 36 négyszögöl területet. Sztraka Ernő elkészítette az épület módosított terveit. A kivitelezésre meghirdetett pályázatot Hrabovszky János és fia Mátyás társvállalkozók nyerték, akik vállalták, hogy az épületet teljesen kész állapotban 1892. augusztus 15-én átadják. Az építkezés szépen haladt, szerencsére sok segítő kéz akadt a városban. Az iskolabizottság is jól gazdálkodott, s ezáltal az alaptőke nem apadt. 1893. november 8-án a Vallás- és Közoktatási Minisztérium nyilatkozata szerint a kész épület "egy algimnázium szerényebb igényeihez képest elfogadható." A szertárak szemléltetőanyaggal való megtöltése is nagyrészt az adakozóknak köszönhető. A lakosság részéről mutatkozó rokonszenv és támogatás egyben bizonyítéka volt, hogy a közösség nagyra becsülte az intézetben folyó munkát, s kívánta további fejlesztését. Ez az épület azonban csak az algimnázium működéséhez biztosította a feltételeket.

Miután pénzügyi okok miatt az algimnázium léte is veszélyeztetve volt, mert nem mindig tudott megfelelni a minisztériumi előírásoknak, érlelődött a gondolat, hogy a gimnáziumot főgimnáziummá kell fejleszteni. Békéscsaba dinamikus fejlődése, gyors népességnövekedése, gazdagodása mindenképpen indokolttá tette ezt a lépést. Az átszervezés 1895-re került napirendre. A község polgárságának kérését végül 1895-ben Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter teljesítette Zsilinszky Mihály államtitkár hathatós közreműködése mellett. Ez a döntés ugyanakkor szükségessé tette egy új, a nyolcosztályos gimnázium tanulólétszámát befogadni képes épület megépítését. A nemrég elkészült szűkös épület nem volt elég a nyolc osztály befogadására, ezért szükségessé vált egy teljesen új épület felhúzása. Ez végül széleskörű összefogással sikerült is: 1899-ben felépült a gimnázium új épülete Alpár Ignác tervei alapján. Baross utca_nagy.jpgAz iskola a XX. század elején. Forrás: SATRAFA Békéscsaba című albuma az Indafotónszeberenyiter1.jpgAz iskola és környezete a Kistemplom tornyából 1900-ban

 A gimnázium új épületbe költözésével megüresedett épületet a város az iparostanonc-iskola rendelkezésére bocsátotta, amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban szétszórva voltak elhelyezve. Bár már 1850 körül rendeletek kötelezték a mestereket arra, hogy amennyiben lakóhelyeiken vasárnapi és rajziskolák fennállanak, azokba tanulóikat szorgalmasan eljáratni tartoznak. Ezek a rendeletek azonban nem voltak megfelelően hatékonyak: részben a zavaros idők, valamint az abszolút uralom minden intézkedése iránt mutatkozó ellenszenv, részben anyagi eszközök hiánya miatt nem valósultak meg. Az iparostanoncok oktatása 1874-ben vált rendszeressé, amikor a város az 1872-ik évi ipartörvény rendelkezéseinek megfelelően az iparostanoncok számára egy magyar iskolát állított fel, amelybe a tanoncok heti 5 órán át jártak, hogy ott ismételjék és pótolják az elemi iskolában szerzett ismereteiket. Ennek az iskolának a tantervébe a rajzoktatás is fel volt véve. Az iskola vezetésével, melybe az első évben 70 tanuló iratkozott be, Simkó István katolikus tanítót bízta meg a község. A tanoncok hetenként két napon, szombaton és vasárnap, később vasárnap és hétfőn jártak iskolába. Az ipartársulatok ellenszenvvel fogadták az iskolát, mivel az tanulóikat hetenként kétszer elvonta a műhelytől, ezért igyekeztek az iskolába járás idejét csökkenteni. Az iskolának megfelelő tankönyve sem volt, és a nagy létszám is nehezítette a munkát, ezért 1875-ben Gécs János evangélikus tanító vezetésével egy második osztályt indítottak. Az 1884-es ipartörvény már szigorúan szabályozta az iparostanonc-oktatást: az iparostanonc-iskolák felállítását a községek feladatává tette; az iskola látogatását szigorúan megkövetelte, elrendelvén, hogy minden tanonc mindaddig, míg tanítási ideje a mesternél tart, köteles a megfelelő iparostanonc-iskolába járni. Kimondta, hogy az iparostanonc-iskola 3 éves tanfolyamú legyen s a tanítási időt heti 7 órában állapította meg olyformán. hogy a rajzra, mint főtantárgyra heti 3, az olvasás, fogalmazás és közhasznú ismeretekre heti 2 s a számtan és mértanra szintén heti 2 óra fordítandó s vasárnap a hit és erkölcstan is tanítható. Az új ipartörvény rendelkezéseinek megfelelően átszervezett iparostanonciskola 1884-ben három osztállyal, egy előkészítő, egy első és egy másodikkal s összesen 232 tanulóval nyílt meg. Az iskola igazgatója s egyszersmind egyik tanerője Simkó István lett s kivüle még Németh Lajos és Tyehlár Károly tanítottak. Ettől kezdve évről évre rohamosan növekedett az iparostanulók száma s már 1886-ban megnyílt a harmadik, 1888-ban egy rajzpótló, 1889-ben pedig két építő ipari osztály. 1901-ben kapott az iskola új, állandó otthont a Baross utcai egykori gimnáziumépületben, ami lehetővé tette az iskola intenzívebb fejlesztését, szakirányúvá alakítását. 1901-ben fa- és ruhaipari, 1906-ban fém- és bőripari szakcsoport indult, melyekben a magasabb osztályok tanulói gyakorló iparosok vezetése mellett tanulták a szakrajzot s az ipari technológiát s ezeken kívül szaktárgyaik még a könyvviteltan, az üzleti levelezés és ipari számvetés.

1927-ben az iparostanonc-iskola épületét Áchim Mihály tervei szerint új, emeletes szárnnyal, két tanteremmel, egy irodával s egy szertárral bővítették s az egész épületet 45 ezer pengő költséggel, alaposan felújították. Az új szárny homlokzata a régi épületével megegyező kialakítású.  algimnazium.jpgAz épület az 1927-es bővítés utánbaross_utca_iskola.jpgAz iskola 1955 körül. Forrás: Hungaricana képeslapok

Az épület a háború után is az iparos tanulók képzését szolgálta, 1971-től 635. sz. Kulich Gyula Ipari Szakmunkásképző Intézet, majd 1991-től 635. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola néven. A hatvanas években új, lapostetős szárny épült az iskola Szeberényi tér felé eső oldalán, a műemlék jellegű egészségház (az egykori Aranysas gyógyszertár) helyén.baross1960asevek.jpgAz új szárnnyal bővült iskola a Kistemplom tornyából az 1960-as évekbeniskoal.jpgAz új szárnnyal bővült szakmunkásképző iskola

Az iskola 1996-ban Kós Károly nevét vette fel. 2012-ben a szakképző iskola az egykori 10. Számú Általános Iskola épületébe költözött, a Baross utcai egykori algimnázium épülete pedig újra az evangélikus egyházhoz került, és jelenleg az evangélikus általános iskolának ad otthont.algimnhoml1.jpgAz iskola főhomlokzata napjainkbanalgimnhoml.jpgA főhomlokzat részletealgimn_oldalhoml.jpgMellékhomlokzatalgimudvar2.jpgUdvari homlokzatalgimnudvar1.jpgAz 1927-ben épült szárny mellékhomlokzataalgimnbelso.jpgAz iskola folyosójabaross2014.jpgAz iskola a Kistemplom tornyából 2014-ben

A mai épület telke két telek egyesítésével keletkezett. A szép arányú, a Baross utca felől tíz-, a mellékhomlokzaton kilenctengelyes homlokzatú épületrész nyugodt hatású, tömegét csak a homlokzatok egyenletes ablakritmusa tagolja. A földszinti ablakok egyszerű szalagkeretezésűek, szemöldökükön zárókő tagozattal, a könyöklőpárkányon ülő emeletiek tagozott keretezésűek, felettük architrávval és szemöldökpárkánnyal, a mellvédmezőkben mélyített tükrökkel. Ez a felfelé fokozódó hangsúly karcsúsítja, könnyeddé, szinte légies hatásúvá teszi a sűrű fásítással sajnos eléggé eltakart homlokzatokat. Az L alakú épület Eötvös utca felé nyíló udvari homlokzatán dór pillérekkel tagolt kosáríves árkádsor található.

Az épület ma csak helyi védelem alatt áll, noha az 1951-ben született városképi és műemléki vizsgálat [2] szerint műemlék jellegű besorolást kapott. Az iskolát néhány évvel ezelőtt újították fel, azonban több részlete már javításra szorul.

Felhasznált irodalom:
[1] Az Andrássy Gyula Gimnázium története
[2] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[3] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális és monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[4] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr895260562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.