Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (13) Alpár Ignác (2) Andrássy út (19) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (28) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (4) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (15) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (1) helyi védelem (37) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (4) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (26) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (12) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Széchenyi utca (1) Szent István tér (13) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (12) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Ortodox zsinagóga

2014.10.31. 09:46 - csabaihazak

Címkék: templomok műemlékek átalakított épületek Luther utca Michnay Sándor

Luther utca 14.

Ahogy azt korábbi, a neológ zsinagógáról szóló bejegyzésünkben írtuk, Békéscsabán az első zsinagóga 1846-ban épült. 1883-ban a zsidó hitközség két részre szakadt, és a neológ irányzatot követők 1893-ban építették fel a kéttornyú zsinagógát. A szakadás után az ortodoxok ötven fővel megalakították hitközségüket, az imaház kezdetben egy bérelt házban kapott helyet. 1884-től magyar nyelvű iskolájuk volt, mely az imaház bérelt épületében működött. 1885-ben házat vásároltak rituális fürdő számára, és jótékonysági egyesületet alapítottak. 1893-ban telket vásároltak új zsinagógájuk számára, amely a hívek adományaiból, Michnay Sándor békéscsabai építőmester tervei alapján készült el. A zsinagógát 1894. szeptember 28-án avatták fel.zsinagoga.jpgAz ortodox zsinagóga

Megjegyezzük, hogy az épület történetével kapcsolatban fellelhető irodalom némileg ellentmondásos. Több forrás (pl. [3]) szerint a ma is álló épület megegyezik az 1846-ban épült első zsinagógával, sőt, Rados Jenő [2] szerint az épületet Feszl Frigyes és Gerster Károly tervezték (más, ez utóbbi állítást alátámasztó forrást nem találtunk). Régebbi források (pl. [1,4]) szerint azonban a régi zsinagógát lebontották és a kéttornyú neológ templom ennek a helyén áll, a kis zsinagóga pedig egy évvel később épült. A zsinagóga főhomlokzata. Forrás: Magyar Zsidó LevéltárA Luther utca felőli homlokzat. Forrás: Magyar Zsidó Levéltár A Kinizsi utca felőli homlokzat. Forrás: Magyar Zsidó Levéltár A zsinagóga oldalhomlokzata. Forrás: Magyar Zsidó Levéltár

A romantikus stílusú épület a hagyományoknak megfelelő tájolású, főbejárata az udvar felől nyílt. A szimmetrikus elrendezésű főhomlokzat hármas tagolású, a földszinten kétoldalt egy-egy kisebb és középen egy nagyobb, félköríves kapuval. A két lizénával és ívezettel keretelt középső kapu a zsinagógai térbe, a két szélső a női karzatra vezetett. Mindhárom ajtó fölött kis körablakot alakítottak ki, melyek fölött egy párkány két részre osztotta a homlokzatot. A párkány a homlokzat felső részében kialakított nagy méretű, színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, rózsaablakban találkozott. A főhomlokzatot keretező sarokpilléreken egy-egy hagyma alakú váza állt. A két pillér fogsordíszítéses oromzatot fogott közre, amely a mózesi kőtáblákban záródott. Az oldalhomlokzatok négytengelyesek, keskeny, félköríves záródású magas ablakokkal, (alighanem a neológ zsinagóga hatása). Az ablakok között egy-egy korinthoszi fejezetes lizéna, melyek a nyílások feletti félköríves ívezetek vállait tartották. A Kinizsi utca felé eső hátsó homlokzaton a főhomlokzathoz hasonlóan megjelenik a három kisebb, középen egy nagy, kör alakú ablak. A belső tér kialakítása az ortodox szokásoknak megfelelően történt, minden díszt nélkülözött. A karzaton a nők, a földszinten a férfiak ültek, a bimát (tóraolvasó emelvény) a földszinti tér közepén, a frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el.zsnagogabelso.jpgA zsinagóga belseje a frigyszekrénnyelszek1.jpg Éliás próféta széke az ortodox zsinagógából (1910). Forrás: Kedem aukciós ház honlapja

A különleges homlokzatú épület már az ötvenes években is műemléki védelem alatt állt, feltétlenül megtartandónak ítélték. A második világháború után a hívek megfogyatkozott száma után nem volt többé szükség a nagy zsinagógákra, az ortodox zsinagógát is eladta a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége az 1960-as években. Az egykori templomépületet raktárnak, üzletnek használták, és védettsége ellenére is barbár módon átalakították, lecsupaszították, díszeitől megfosztották. Az így jellegtelenné vált épületnek így csak a tömege és a szerencsésen megmaradt rózsaablakok emlékeztetnek egykori funkciójára. Az épület eredeti formában való helyreállítása korábban is felmerült, sőt, a helyreállítási tervrajzok is elkészültek. Bízunk benne, hogy – mint ahogy az az elmúlt években több más átalakított műemlék jellegű épülettel is történt – a közeli jövőben az egykori ortodox zsinagóga is visszanyeri eredeti külsejét, és a városközpont értékes és szép műemléképületévé válik.zsinagoga_1.jpgAz átalakított egykori zsinagóga napjainkban

Felhasznált irodalom:
[1] Korniss Géza (főszerk.):  Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, 1930.
[2] Rados Jenő: Magyar építészettörténet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975.
[3] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[4] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[5] Balogh István: Békés békétlenség: a Békés megyei zsidók története, szerzői kiadás, 2007.
[6] Gerő Lászlő (főszerk.): Magyarországi zsinagógák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr956788621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.