Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (12) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (27) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (13) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (10) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (5) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (23) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (11) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (11) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Bérház - járásbíróság - kereskedelmi iskola - Ibsen Ház

2014.12.01. 21:25 - csabaihazak

Címkék: iskolák műemlékek Andrássy út Sztraka Ernő Ádám Gusztáv

Andrássy út 3.

A közbirtokossági testület alapját az 1845-ben megkötött örökváltsági szerződés adta meg: az örökváltsági és a regálevételi szerződést nemcsak az elöljáróság vezetői, de a földesurak kívánságára a lakosság jobbágybirtokosai is aláírták, a szerződések szövege hol Csaba mezővárosát, hol annak lakosait nevezi meg vevőként. Minthogy a vétellel járó terheket tényleg a birtokos lakosság viselte, egy birtokossági pénztárt létesítettek, ahova ki-ki a váltság-, illetve vételárnak rá kivetett részét évenként befizette. Ez alapján a birtokosság jogot formált arra, hogy az általa viselt terhek ellenében a regálejog és az azzal összefüggő vagyon kezelése és jövedelme is őt illesse. Mindezeknek a kedvező körülményeknek az összejátszását a regálevétel terhét viselő lakosok, illetve ezek jogutódai alkalmul használták fel arra, hogy 1863-ban közbirtokosság elnevezés alatt egyesüljenek és a regáliákat és ezzel kapcsolatos vagyont önálló kezelés alá vegyék. A közbirtokosság ezt a vagyont a város fejlesztésére fordította, a város mai képét nagyban meghatározó műemlék középületek közül számos ily módon épült: a közbirtokosság emeltette 1868-ban a Fiume szállodát, 1877-ben a színházat és vigadót magában foglaló épületet, 1883-ban a vasúti szállodát, 1874-ben pedig emeletes bérházat építettek a mai Andrássy út 3. szám alatt Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján.ibsen6.jpgA járásbíróság és a színház a XX. század elején

ibsen7.jpgA Vasút utca a század elejénibsen_arcanum2.jpgAz épület 1910 körül. Forrás: Arcanum - Képeslapok

Az épületben helyezték el a járásbíróságot, a földszinti helyiségekben pedig üzletek kaptak helyet, köztük olyan nevezetes cégek, mint Tevan Andor boltja vagy a híres Stampa cukrászda, majd 1904-től a Lédig cukrászda. Az épület hamar szűkké vált a járásbíróság számára, így 1907-ben Ádám Gusztáv tervei szerint bővítették. A tervrajzokból kiderül, hogy az emeleten, az utcai szárnyban kapott helyet a vezető bíró szobája, két bírói, három jegyzői, egy gépírói szoba, valamint a szolga szobája, a börtönök pedig a földszinten, a jobb oldali udvari szárnyban helyezkedtek el. A börtönőrök lakásai a földszinten kaptak helyet, és további börtönök voltak a pincében. A belső udvarban volt az istálló.

A bővítések ellenére az épület egyre kevésbé felelt meg a járásbíróság igényeinek, így az 1900-as évek elejétől kezdve a város folyamatosan próbálta elérni, hogy új bírósági épületet emeljenek Békéscsabán. Mint olyan sok más esetben, erre az épületre is nagyon sokat kellett várniuk a csabaiaknak: az új járásbíróság csak 1926-ban épült fel a Körös-parton. Az egykori bérházba ekkor az újonnan alapított felső kereskedelmi iskola került, amely korábban a Vigadó zöld termében kapott helyet. ibsen2.jpgA járásbíróság 1920 körülibsen1.jpgAz épület 1920 körülibsen_arcanum3.jpgAz épület 1920 körül. Forrás: Arcanum - Képeslapokibsen5.jpgA felsőkereskedelmi iskola 1930 körülibsen_arcanum1.jpgAz iskola a 30-as években. Forrás: Arcanum - Képeslapok

A régi műemlék hosszú ideig iskolaként működött. Egy ideig Sebes György nevét viselte, majd 1990-ben Széchenyi Istvánról nevezték el. A közgazdasági szakközépiskola 2006-ban új épületet kapott. ibsen3.jpgAz iskola 1960 körülibsen4.jpgAz iskola 1960 körülibsen60.jpgAz iskola a 60-as évekbenkozge2008.jpgAz épület 2008-ban

2008 és 2010 között a Norvég Alap támogatásából és a Békés Megyei Önkormányzat saját erejéből megvalósuló beruházás eredményeként az Ibsen Ház - Művészeti, Oktatási és Közművelődési Központ néven összművészeti központként született újjá az épület. Az egykori bérház műemléki felújítást kapott: a földszinti átalakított, leegyszerűsített ablakok helyett visszakerültek a korábbi állapotnak megfelelő keretezett, szegmensíves záródású ajtók, és az épület finom, halványzöld színt kapott. Az udvarban új, modern keresztszárny épült, az utcai homlokzat földszintjén éttermet, kávézót alakítottak ki.ibsenuj6.jpgAz Ibsen ház a felújítás után

Az egykori bérház romantikus stílusban épült. Egyenlőtlen szárú, U alakú épület zárt sorú beépítéssel, a főhomlokzat hosszanti tengelye párhuzamos az utca tengelyével.A jobb oldali rövidebb főhomlokzati része emeletes, a másik oldal földszintes, az oldalszárny utólag épült. Az utcai főhomlokzat tizenkét tengelyes. A földszinti egyenes záródású kapu két oldalán ión fejezetes pilaszterek, kétoldalt öt-öt szegmensív záródású, keretezett ajtó, vonalazott falsíkban. Mivel Sztraka Ernő tervrajzait nem ismerjük, nem tudjuk megmondani, hogy ezek az ajtók eredetileg milyen formájúak voltak: régi képek tanúsága szerint egy időben (legalább egy részük) a maihoz hasonló volt, míg más fotók szerint a földszinti ajtók egyenes záródásúak voltak, szép faportállal. Az Andrássy út elejét ábrázoló legrégebbi ismert fényképünk azt valószínűsíti, hogy az eredeti állapot a jelenleginek felelt meg.  A II. világháború után ezeket az ajtókat egyszerű, keretezetlen, egyenes záródású ablakokká alakították.ibsenma1.jpgAz épület középső tengelye

A földszint fölött övpárkány húzódik. Az emeleten a kapu fölött közös keretbe foglalt két ablak látható, az ablakmellvédben vakballusztráddal. Az emeleti ablakok szegmensíves, állógyámokon nyugvó szemöldökpárkánnyal készültek, a köténymezőben mór díszítésű ornamentika látható. Az emeletet sűrű állógyámos főpárkány zárja, a középrészt timpanon koronázza, a timpanon mezejében ornamentikus növénydíszítés, középen férfifejjel. A timpanont eredetileg akrotérion díszítette, sajnos ez később eltűnt, és a legutóbbi felújítás során sem pótolták.ibsenuj4.jpgKapualj Ibsen szobrával (jobbra)

A főbejáraton keresztül a hatszakaszos bejárati folyosóra jutunk, az első mező sík, a belső öt keresztboltozattal készült. Az emeletre vezető lépcső korlátja öntöttvas, jellegzetes romantikus, mór csillagdíszítéssel.ibsenuj5.jpgLépcsőház

Az udvari homlokzat az eredeti emeletes résznél folyosós, a földszinten pillérekkel osztott kosáríves nyílásokkal áthidalt, az emeleten egyszerű, abakuszos oszlopokkal, az áthidalás itt egyenes.ibsenuj_6.jpgAz udvar

Az épület belseje többszörösen átalakított, a jobb oldali szárny emeleti részén klasszicizáló, két oszloppal megosztott, alkóvos helyiség található, mely valószínűleg reprezentatív lakó- vagy irodahelyiségnél biztosított térkapcsolást.ibsenuj2.jpgA gyönyörűen felújított műemléket sajnos elrejtik a fák

A legutóbbi felújítás után az épület visszanyerte egykori szépségét (bár sajnos az Ibsen házon és a környékén élő galambok károsítják az épületet, és az utólagos javítások nem a felújítás színvonalán készültek), és ma a város egyik legkiemelkedőbb műemléképülete, Sztraka Ernő városi mérnök egyik legnagyszerűbb alkotása.

Felhasznált irodalom:
[1] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[2] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[3] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, Budapest, 1951.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr166864607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.