Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (13) Alpár Ignác (2) Andrássy út (19) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (27) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (15) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (4) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (25) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (11) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (12) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Reök-kúria

2014.12.08. 20:09 - csabaihazak

Címkék: kórház műemlékek elpusztult épületek Munkácsy Mihály kastélyok és kúriák Gyulai út

Gyulai út 16.

A Reök család első, Békéscsabára telepedett tagja Reök Karolina volt, aki Steiner Jakab felesége volt. Steiner Jakab – a ma Omaszta-kúriaként ismert kúria építője – a gróf Apponyi család tiszttartója, a város egyik legvagyonosabb lakója volt. Reök Karolina öccse, Reök István ügyvéd, aki a reformkorban a fővárosi irodalmi és művészeti körök ismert alakja volt, és 1848-ban a földművelés-, ipar-, és keredkedelemügyi minisztérium titkára volt, a szabadságharc bukása után költözött Csabára feleségével és két kislányával. A gyerekek nem sokkal később meghaltak, a felesége pedig elhagyta Reök Istvánt, aki 1852-ben vette magához árva unokaöccsét, Lieb Mihályt, vagyis a későbbi Munkácsy Mihályt. Reök Csabán színitársulatot és sorsjátékot szervezett, és a gróf Trauttmansdorff-uradalom ügyészeként tevékenykedett, majd a gróftól földet bérelt, ahová Omaszta Terézzel és gyermekükkel kiköltözött. 1867-ben, Omaszta Teréz édesapjának halála után költöztek vissza Csabára, ahonnan Reök az örökölt kismegyeri birtokot irányította. Hivatalos házasságkötésük után, 1872-ben a birtokra költöztek, ahol Munkácsy is meglátogatta őket. 1875-ben Reök Békéscsaba első közjegyzője lett, így újra a városba költözött. A város egyik legtehetősebb polgáraként egy évvel később hétszobás, 16 helyiséges kúriát emeltetett a Gyulai úton 18 ezer forint költséggel, egyes források szerint saját tervei alapján. 1877-ben Reök kisebbik fia meghalt, és három nappal később Reök öngyilkos lett. Ezután a család Budapestre költözött. reök.jpgAz egykori kúria gyermekkórházként

A kúria földszintes, szabadon álló, téglalap alaprajzú épület volt, amely historizáló stílusban épült, romantikus és neoklasszicista elemekkel. Hossztengelye a Gyulai út vonalával volt párhuzamos. Az utcai homlokzaton három kis kiülésű rizalit volt, amelyek egyenlő magasságú, kettős, félköríves záródású világítóablakkal ellátott timpanonnal záródtak. A vonalazott homlokzat 1+3+(1+A+1)+3+1 tengelyű volt, a középső bejárati ajtót megszüntették. A rizalitokat 4-4 toszkán fejezetes pilaszter tagolta. A keretezetlen ablakok egyenes záródást kaptak. Az oldalrizalitokon hármas ablakok voltak, a középső rizalit nyílásainál a vállpárkány fölötti párkányok közötti téglalap alakú mezőkben dombormű-frízek voltak láthatóak. Az épületet kontyolt nyeregtető fedte, a rizalitoknál nyeregtetős kiképzéssel. A jobb oldali homlokzat háromtengelyes volt, a főhomlokzathoz hasonló felületkiképzéssel.


A kúria 1950 körül. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtárareök1.jpgA kúria a Gyulai út felőlreök-kúria.békésiélet1968.I.sz.jpgA kúria 1968-ben. Kép forrása: Békési Élet, 1968. 1. sz.reok.jpgA kúria homlokzata

A húszas években a kúria Haraszti Sándor tulajdonában állt. Az épület a háború után a kórházé lett, először 1949-ben gyermekkórházat alakítottak ki benne, majd miután 1959-ben a gyermekosztály a honvédkórház épületébe költözött, az egykori kúriában húszágyas szemészeti osztályt alakítottak ki. Az épület belső részét és hátsó oldalát teljesen átalakították, a bal oldali részen toldalékrész épült.reök_balogh_ferenc.jpgA kúria Balogh Ferenc fényképénKúria.jpgA kúria kórházkéntreokbmm.jpgA kúria kevéssel lebontása előtt

Az egykori kúria már az ötvenes években műemléki védelem alatt állt, az 1951-ben készült műemléki vizsgálat [4] feltétlenül megtartandónak ítélte, a közeli Omaszta–Steiner-, Ursziny–Beliczey- és Kis–Rosenthal-kúriákkal különleges városképi egységet alkotott. Ennek ellenére az új kórház építésekor, 1976-ban lebontották. A szép kúriaépület elpusztítása a szocialista városrendezés egyik legnagyobb bűne: városképi és várostörténeti szempontból is pótolhatatlan veszteség.

Felhasznált irodalom:
[1] Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 10. kötet, Békés megye kastélyai és kúriái, 2009.
[2] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[3] Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig. A békéscsabai kórház története, Békési Élet, 9. évf. 2. sz., 1974.
[4] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr616828877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.