Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (13) Alpár Ignác (2) Andrássy út (19) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (27) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (15) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (4) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (25) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (11) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (12) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Postapalota

2014.12.29. 20:07 - csabaihazak

Címkék: posta helyi védelem Szent István tér Kármán Aladár

Szent István tér 1.

Békéscsabán először 1788-ban létesült postaállomás az akkori vásártéren, a Gyulai út külső részén, a Bogár (ma Berzsenyi) utca sarkán. Az első postamester Masztitius Omazta Sámuel volt, és a következő száz évben is az Omazta család tagjai látták el ezt a tisztséget. Omaszta Zsigmond, aki 1832 és 1842 között volt postamester, a városközponthoz kicsit közelebb, Gyulai út 17. szám alatti házába költöztette a postaállomást. A XIX. század második felében a megnövekedett forgalom miatt a postahivatalt a belvárosba, az Apponyi (ma József Attila) utca és a Búzapiac (ma Szabadság) tér sarkán Omaszta Gusztáv postamester által épített új házba helyezték át. 1872-ben a vasútállomáson, 1886-ban pedig Jaminában nyílt postahivatal. A városközponti posta a századforduló körül különböző bérelt magánházakban volt elhelyezve – a XX. század első felében dr. Szondy Lajos járásorvosnak a mai Andrássy út 10. szám alatti házában.posta_1.jpgAz új postapalota közvetlenül felépülte után

A város postaforgalma persze ekkoriban már sokkal nagyobb volt a korábbinál, így a szűk, célszerűtlen kis postahivatal már nem tudta kielégíteni az egyre növekvő igényeket. A nagyváradi postaigazgatóság (amelyhez Csaba is tartozott) ezért modern berendezésű postapalota építését vette tervbe Békéscsabán. A Békésmegyei Közlönyben 1909-től kezdve olvashatunk a tervezett posta építésének viszontagságairól. Az első tervek szerint a palota a főtér és az Apponyi (ma József Attila) utca sarkán épült volna, ahol korábban az uradalmi gazdatiszti házak álltak. Ez a terület akkor már a város tulajdonában állt, a sarki épületben az árvaszék volt elhelyezve, ennek helyére épített volna a város emeletes palotát, amelyet aztán a posta bérbe vett volna. Terv és költségvetés is készült. E szerint az építkezés 160 ezer koronába került volna,  a palota kisebbik, körülbelül 60 ezer koronát érő szárnyában üzlethelyiségeket és lakásokat alakítottak volna ki, a másik, nagyobb, 120 ezer koronát érő szárnyában pedig a posta- és távirdahivatal kapott volna helyet. Ezt a részt hajlandó volt a község az államnak bérbeadni akkor, ha a 120 ezer korona 8 százalékát évi bérül megfizeti. Ezt azonban a posta túlságosan magas árnak találta.A békéscsabai postahivatal tisztikara, 1910. Forrás: Postamúzeum

Dr. Szondy Lajos, akinek házát a posta bérelte, beadvánnyal fordult a nagyváradi postaigazgatósághoz, amelyben felajánlotta, hogy a postahivatal telkén a kívánalmaknak megfelelő új postaépületet emeltet, amelyért természetesen jóval kevesebb bért kér, mint a város a főtérre tervezett épületért. A javaslat egyik nagy hibája az volt, hogy a Szondy-ház nem volt alkalmas terjeszkedésre, márpedig valószínűnek látszott, hogy harmic év alatt (amennyi időre a bérleti szerződás szólt volna) a város postaforgalma jelentősen megnő, nagyobb postahivatal építését követelve. Nem sokkal később újabb ajánlat is érkezett a postaigazgatósághoz, amelyhez mellékelve volt egy díszes egyemeletes középületnek részletekre kiterjedő tervrajza is. Az igazgatóságnak a hír szerint ez a terv tetszett legjobban. A terv szerint az új postapalota a Vasút utcában épült volna, a Schwarc-féle volt Lepény-féle ház telkén (a mai Andrássy út 24. szám alatt). A tervet egyik Csabán tartózkodó, budapesti építész készítette. Ez utóbbi terv már annyira előrehaladott stádiumba  jutott, hogy a postaigazgatóság a kereskedelmi miniszter elé terjesztette, és úgy látszott, jóváhagyás esetén az ősz folyamán már hozzá is foghatnak az építkezéshez. Végül miniszteri utasításra mégis csak a várossal folytatott tárgyalásokat a posta, olcsóbb ajánlatot kérve, amelyet meg is kapott. Az új ajánlatot a posta és a kereskedelmi  miniszter is elfogadta, és a várost a postapalota terveinek minél hamarabbi elkészítésére szólította fel. Ennek a város nem tett eleget, mivel úgy vélték, a postahivatal tervezése olyan speciális feladat, amelynek úgyis csak a posta mérnökei tudnak eleget tenni, így felesleges lenne, ha a város készíttetne terveket, hiszen azokat úgyis jelentősen átdolgoznák.

Az új posta építését az is hátráltatta, hogy a parasztpárt – Áchim L. András vezetésével – ellenezte azt. Sajnálták az értékes telket a postának átadni, és azt javasolták, hogy inkább a Petőfi ligetből kanyarítsanak le egy kis részt a postahivatal számára. Így aztán az építkezés ügye semmit sem haladt előre. A posta továbbra is számos ajánlatot kapott magánszemélyektől, ezek azonban mind elfogadhatatlanul drágák voltak. Ezért a posta úgy döntött, maga építi fel a palotát, mégpedig a költségek csökkentése érdekében a központtól távolabb, az Orosházi (ma Bartók Béla) úton. Két házat szemeltek ki megvételre, a 17. számú Hrabovszki-féle és a 19. számú Klein Géza-féle házat. Ez utóbbi saroktelekként különösen alkalmasnak látszott a célra, azonban Klein Géza nagyon magas árat kért. Hrabovszkiékkal sikerült megegyezni, így a tervek szerint itt épült volna a díszes, egyemeletes palota (a saroktelken csak magasföldszintes épület épült volna). A központtól távoli postaépület terve persze a városnak nem tetszett, és azt akarták elérni, hogy mégis csak a főtérre kerüljön a posta. Épp az utolsó pillanatban léptek, de a posta végül elfogadta a kérést, hogy az eredetileg is tervezett helyen építkezzen, ha azt a részére méltányos áron átengedik. A postapalota ügye ezután látszólag gyorsan haladt a megvalósulás felé: a minisztérium beleegyezett, hogy megadja a telekért kért 80 ezer koronát (és azt is kikötötték, hogy ha Hrabovszki, akinek telkét végül mégsem vették meg, kártérítést kérne, azt kapja meg a várostól). Az adásvételi szerződés értelmében a posta 1914 augusztusában kapja meg a telket. Időközben azonban kitört a világháború. A postapalota építésére is csak a háború után lehetett visszatérni, és a főtéri saroktelken még évekig éktelenkedett az anyakönyvi hivatal egyre romosabb épülete. 1924-ben a város a szegedi postaigazgatósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy az életveszélyessé vált épületet kerítsék körbe, amíg a pompás postapalota építkezése meg nem kezdődik. Ekkor a korábbiaknál is nagyobb szabású tervek születtek: az épületet kétemeletesre tervezték, a földszinten és az első emeleten nyertek volna elhelyezést a különféle hivatalok és a telefonközpont, a második emeleten pedig több postatisztviselő számára magánlakások készültek volna. 1924-ben szinte nap mint nap követték egymást az ellentmondásos hírek: egyik hónapban néhány héten belülre ígérték az építkezés kezdetét, a következő hónapban pedig már biztosan állították, hogy nincs pénz a palotára, így – bár a tervek már évek óta készen álltak – továbbra is az Andrássy úti "rácsos ablakú, gyanús kinézésű, ócska épületben" bonyolították le Békéscsaba postaforgalmát.


Az új postapalota tervrajza 1925-ből. Forrás: Postapalota építési ügye, MNL BéML V. B. 72.b 1120/1924, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


Az udvari homlokzat Kármán Aladár tervrajzán. Forrás: Postapalota építési ügye, MNL BéML V. B. 72.b 1120/1924, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

1925 elején aztán a főispán vezetésével küldöttség utazott a fővárosba, hogy megsürgesse a posta és a járásbíróság építését. Az igazságügy-miniszter után a posta vezérigazgatóját keresték fel, aki közölte, hogy jól ismeri a csabai posta helyzetét, és megígérte, hogy még a nyár folyamán megkezdődik a postapalota építése. A kereskedelmi miniszter szintén kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja a csabai küldöttség kérését. Így – csaknem két évtized után – végre felépülhetett az új postapalota a főtéren. Az épület terveit Kármán Aladár budapesti műépítész készítette, aki júniusban Csabára utazott, hogy a helyszínen győződjön meg arról, hogy a telek alkalmas az általa készített tervek számára. Kármán Aladár (1871-1939) építész Ullmann Gyulával közösen számos villát, bérházat, áruházat, középületet tervezett, többek között a budapesti Szabadság téri Kereskedelmi Csarnokot és a Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság székházát. Ami a csabai épületet illeti, a sarokbejáratát kényelmesen elérhetővé és nagyvonalúvá tette a sarok nagy ívű lekerekítése. Az állami intézmény megjelenését az íves sarokrészen alkalmazott két szint magas oszlopok hivatottak méltóságteljessé tenni; hatásukat tovább fokozza az emberhez közel álló léptékű bejárati szélfogó építmény. Ezt a méltóságot sugározzák a sík homlokzatokon is a földszinten illetve a rizalitok teljes homlokzatán erőteljesen, mély fugákkal kváderezett falsíkok.


Földszinti alaprajz. Forrás: Postapalota építési ügye, MNL BéML V. B. 72.b 1120/1924, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


Emeleti alaprajz. Forrás: Postapalota építési ügye, MNL BéML V. B. 72.b 1120/1924, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


A posta keresztmetszete Kármán Aladár tervrajzán. Forrás: Postapalota építési ügye, MNL BéML V. B. 72.b 1120/1924, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Ennyi nehézség után nem meglepő, hogy az építkezés kezdete még egy kicsit tovább késett: októberben írták ki a pályázatot az építésre, amelyre rengetegen jelentkeztek. A pályázatot Lipták János csabai vállalkozó nyerte. Az építkezés alatt valószínűleg honfoglalás kori sírokat találtak, a munkálatok azonban tönkretették a leleteket. Az építkezés különben rendben haladt, május 7-én tartották a bokrétaünnepe, júliusban pedig már a cserepezési munkákat végezték. Az épület átadására végül 1927 júliusában került sor. A Békésmegyei Közlöny 1927. július 26-i számában számolt be arról, hogy milyen pazar kényelemmel szolgálja az új postahivatal az ügyfeleket:
"Amint belépünk a sarokbejáraton, egy hatalmas teremben találjuk magunkat, melyet jobbról-balról csinos fülkék szegélyeznek. E fülkék üvegzsaluval vannak ellátva, ami arra jó, hogy míg egyrészt nem akadályozza a felek és tisztviselő közötti beszédet, addig viszont megakadályozza az egymásra lehelést, köhögést s így az esetleges fertőzést. A fülkék felett feliratok mutatják az illető küldeményfajták neveit. A bejárat jobb és bal oldalán kényelmes telefonfülkék, mig a jobb oldali szemközti sarokban a 120 fiókból álló postaszekrény foglal helyet. A bejárattal szemben van a főpénztár. A terem közepén hatalmas asztal és székek állanak a felek rendelkezésére. A terem jobb oldalára szerelték a táviratliftet, míg a szemközti bal sarokban van az az ajtó, melyen a postafőnökséghez lehet bejutni. A berendezés nehéz tölgyfa s minden foglalat feketére oxidált réz. A földszinti épület jobb szárnyán foglal helyet a csomagfelvevő hivatal. Ide az Apponyi utcai első bejáraton jutunk. Itt is van telefonfülke s a pénztárnál mindenfajta értékcikk is vásárolható, mellyel a posta a közönség kényelmét akarja szolgálni. A Szent István téri első bejárat vezet a levélhordók helyiségeihez, hova akkor kell menni, ha a kézbesítő nem találja otthon a címzettet és értesítőt hagy otthon számára. Az Apponyi utcai második számú bejárat a főlépcsőházba vezet, honnan az emeleten elhelyezett telefon-, táviróhivatalokba jutunk. A telefon egyelőre a régi rendszerű, de új berendezés, míg a világító Iámpásost csak az ősszel szerelik fel. A távíró már véglegesen be van rendezve; egy hatalmas teremben áll 12 drb Morse- és 2 drb Hughes-féle készülék. Érkekes a Morse-készülékeknél az, hogy nem szalagra ír, hanem csak kopog s a kezelő a táviratot le hallgatja s úgy írja. A személyzet részére külön szekrény, mosdó stb. áll rendelkezésre, úgy, hogy például a hivatali helyiségbe a személyzet csak hivatali öltözetben léphet be, kabát, kalap, bot stb. nélkül. A telefontávirdát egyébként a péntekről szombatra hajló éjjel szerelték fel az új épületben olyan gyorsan, hogy észre se vette a közönség. A posta szolgálat zavartalan ellátása céljából önálló áramtelepe is van a postának éspedig akkumulátorok képében, melyeket a posta akkor vesz elő, ha a városban például valamely ok következtében áramszolgáltatási szünet van. Ha megemlítjük még, hogy a postának vízvezetéke is van, akkor körülbelül elmondottuk mindazt, ami a közönséget érdekli."

posta1.jpgAz új postaépület

posta.jpgAz új postapalota

A homlokzaton az eredeti tervekhez képest kisebb változásokat vehetünk észre: az oszlopfőkön, az ablakrácsokon és az emeleti ablakok könyöklőpárkányán kívül a főtéri homlokzaton elhelyezett erkély, valamint a középső tengelybe tervezett óra elmaradása jelentik a legnagyobb eltérést. A főhomlokzat íves attikafalának két szélén Magyarország címere volt látható angyalokkal (az eredeti terveken puttókkal), egy-egy zászlórúddal. Ezt a szép részletet sajnos a szocializmus időszakában eltüntették az épületről. Az elegáns postaépület hibájául róható fel, hogy jóval alacsonyabb volt a mellette álló banképületnél, ez a különbség még nagyobb lett, miután a szomszédos épületre 1928–29-ben második emeletet építettek.  A postahivatal. Forrás: Postamúzeum

A II. világháború után a posta forgalma egyre növekedett. 1948-ban gépi kapcsolású automata telefonközpontot létesítettek az emeleten, amelyet később tovább bővítettek. A szép postaépület az 1960-as évekre már igencsak szűkössé vált a megnövekedett postaforgalom hatására. A meglévő épületet nem lehetett megfelelő módon bővíteni, így a postapalotával átellenben, a Szabadság tér sarkán új, üzleteket, lakásokat is magában foglaló posta épült, amelyet 1979-ben adtak át. Sajnos az új posta szépségben messze elmaradt a régi postapalotától, ráadásul az építésnek egy értékes szecessziós épület is áldozatául esett.posta2011.jpgAz egykori postapalota 2011-benposta2013_2.jpgA postapalota napjainkbanposta2013.jpgA Szent István tér felőli homlokzatpostaudvar.jpgBejárat az udvarra

Az egykori postapalota később a Hungarotel, majd 2012-ig az Invitel irodájának adott otthont; jelenleg üresen áll, kiadó. Bízunk benne, hogy város történetének legszebb, helyi védelem alatt álló postaépülete hamarosan méltó funkciót kap, és külsőleg is megújulhat és visszanyerheti eredeti szépségét.

Felhasznált irodalom:
[1] Ogrincs Pálné, Lovászi József: A csabai posta 225 éve, Békéscsaba, 2013.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Békéscsaba, 2005.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr314931806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.