Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (12) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (27) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (13) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (10) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (5) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (23) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (11) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (11) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Alpár Ignác Kultúrpalota-terve

2015.01.17. 18:16 - csabaihazak

Címkék: múzeumok Kossuth tér fel nem épült épületek Alpár Ignác

Kossuth tér

A Békéscsabai múzeumegyesület 1899-es megalakulása után több lehetőség merült fel a múzeum és kultúrház felépítésére. Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkárnak, a város országgyűlési képviselőjének és a csabai múzeumi egyesület fővédnökének 1900-ban született elképzelése szerint a Kossuth tér teljes szélességében épült volna egy hatalmas épülettömb, amelyben a múzeum is helyet kapott volna. 1902-ben Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb építésze – többek között a budapesti Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyadvár vagy a csabai Rudolf Főgimnázium tervezője – nagyszerű tervet dolgozott ki a kultúrpalota számára.kp_kicsi.jpgA Kossuth térre tervezett Kultúrpalota homlokzata Alpár Ignác tervrajzán

Ádám Gusztáv városi főmérnök Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai című művében a következőképpen számol be a tervezett építkezésről:
"Még az 1900 évben; tehát jóval a színház átalakítása előtt Zsilinszky Mihály javasolta a községnek, hogy igyekezzék fokozatosan megszerezni a Kossuth tér megett elvonuló házsort; s ezen helyen építse fel a kultúrpalotát. 1901-ben Alpár Ignácz műépítész csupa lelkesedésből egy pompás tervet dolgozott ki. A 140 mtr hosszú fronton és a Kiss Ernő, valamint a Széchenyi útczákba benyúló szárnyakban nyert volna elhelyezést a színház, museum, népkönyvtár, Casinó, polgári, gazdakör és az ipartestület.
Alpár az egészet 950000 pengőre irányozta elő. Az impozáns épület a Kossuth teret fiók Place de la Concorde-dá alakította volna át. De mikor az első teleknek, a mai városi saroképület és a Klein-féle ház közötti akkor üres Szalay Sándor-féle teleknek megvétele került szóba a képviselőtestületben, az akkori olcsó ár ellenére is a vételt leszavazták. A szép terv a városi mérnöki hivatalban várja a talán soha többé vissza nem térő feltámadás napját."

A tervezett építkezés a hatalmas költségek miatt nagy vitát váltott ki, a sok támogató mellett számos ellenző akadt, ahogy azonban a Békésmegyei Közlöny 1903. február 1-jei száma írja, a tetemes költségnél sokkal nagyobb baj volt "a közöny, amelyet a felmerült javaslatokkal szemben a társadalom különböző rétegei tanúsítottak".

kossuthter_2.jpgA Kossuth téri házsor helyére épülhetett volna a Kultúrpalota

Az alábbiakban Maros György leírását közöljük, amelyet 1902 márciusában a nőegylet felolvasó-délutánján ismertetett a városházán, ahol Alpár Ignác terveit mutatta be. Maros György írását a Békésmegyei Közlöny 1902. március 27-i számában olvashatjuk, ebből mi csak az épület leírását idézzük.

"... Arról van szó nevezetesen, hogy városunkban kultúrpalota emeltessék. E középületnek Alpár Ignác országos hírű műépítész által készített rajzait van szerencsém ezennel bemutatni.
A palota a Kossuth-téren, a Kishíd és Széchenyi-utcák által határolt telkekre, az artézi kút felé néző homlokzattal, a középen egy hatalmas arányú, ettől jobbra-balra két-két kisebb kupolával, vegyes, túlnyomóan barokk és reneszánsz stílben épülne.

fobejarat_kicsi.jpgKözéprizalit a főbejárattal

A főbejárat rizalittal, erős kiképzésű, oszlopos oromzattal a Kossuth-térre nyílik; három bejáró ajtóval, kocsialáhajtóval, üvegernyőfedéllel, három osztású előlépcsőkkel és díszített szobros lépcsőkarokkal van ellátva. A főbejárat két oldalán két mellékbejáró van, külön körívű előlépcsőkkel.
Hogy az épületnek 132 méter hosszú főhomlokzata nyomott ne legyen: a főrizalit két oldalán és az épület sarkain erős tagolások láthatók; az egyes tagok oszlopokkal, attikával és kupolával vannak ellátva. A tagolásokat mély beugrások választják el egymástól s az ezek folytán keletkező kicsiny térség, az utcától csinos vaskorláttal elválasztva, kis kertecskének terveztetik, ami a Kossuth-térre eső homlokzat méltóságának valami különös bájt és üdeséget kölcsönöz.jo.jpgA jobb oldali szárny részlete az előkerttel

A Kishíd-utcai 65, a Széchényi-utcai 58 m. hosszú homlokzat tagolások által nyer változatosságot. A zseniális műépítész e tagolások sikeres alkalmazásával valóban hatványozott mértékre emeli a monumentális palota külső berendezkedésének építésművészeti hatását.
A közművelődés céljainak szolgáló ezen épület külső elhelyezése és építészeti kiképzése pregnáns kifejezője s jellegzetes szimbóluma annak a magasztos hivatásnak, mely az eszme megteremtőjének nemes lelkét betöltötte akkor, amidőn e terv megvalósításával foglalkozott. Az építőművész szerencsés kézzel intézte az eszme megtestesítésének kérdését s kiváló sikerrel alkalmazkodott a territoriális környezethez, melyet egyrészről a hosszú építési vonal, másrészt az ág. ev. nagytemplom és a róm. kat. templom által határolt Kossuth-tér szabott, eléje.
A külső hatást a 14 méteres kiugrással, nemes dekorációkkal s hatalmas kupolával tervezett színházépület dominálja. A tervezet belső elhelyezkedésében is a színház uralja a helyzetet. A patkó alakú nézőtér, melybe a főbejáratból nyíló, oszlopos s márványfalas előcsarnokból jutunk, a földszinten mintegy 200 személy befogadására alkalmas ülőhelyeket, 8 páholyt, tágas zenekari helyiséget s a színpad alatt süllyesztőket foglal magában. Az emeletre vezető lépcsőcsarnok remek foyer-ba torkollik Az első emeletre mintegy 80 személy számára körszékek s 12 páholy, a második emeletre olcsó karzati helyek kerültek.
A színpad technikáját kellően berendezett zsinórpadlás egészíti ki. Az előadó személyzet a földszinten 2 társalgó szobával, az első emeleten 8 öltözővel rendelkezik.
A színháztól jobbról s balról esnek az összes kulturális intézetek helyiségei. Ezek közül, mint hivatására s működésének tartalmára és terjedelmére legnevezetesebbnek, a múzeumnak jut a legtöbb férőhely; a könyv és levél, régiség és történelem, föld és néprajz, ipar- és képzőművészet, végre a képtár, a palotának a Kishíd-utca felől eső földszintjét és emeletét foglalja el. Ezek mellett jut kényelmes hely a kaszinó számára. A színháztól jobbra s a Széchenyi-utca felőli részen, földszinten és emeleten a következő intézetek helyezkednek el: polgári kör, olvasó kör, iparos ifjúsági önképző-egylet, ács és kőmíves iparosok szakegylete, kereskedelmi kör, gazdakör, népkönyvtár.sarokrizalit.jpgRizalit az épület Széchenyi utcai sarkán

alaprajzk.jpgA Kultúrpalota földszinti alaprajza Alpár Ignác tervrajzán

Végre a palotának a Széchenyi-utca felől eső szárnyát az új Vigadó helyiségei egészítik ki.
Az udvart, melyet a mélyen benyúló színházi épület két részre oszt, parkírozni fogják s így az egyesületek nyáron át a legkellemesebb kerti helyiségekkel fognak rendelkezni.
A telek, melyen a kultúrpalota épül, 8246 négyzetméter kiterjedésű; a beépítendő terület 5413 négyzetméter..."

Bár az előirányzott költségekből sokat sikerült faragni (kevésbé fontosnak ítélt részek elhagyásával, a pesti árak helyett a csabai költségek beszámításával), a támogatók lelkes küzdelme ellenére a szép terv sajnos nem valósulhatott meg. A múzeum és kultúrpalota csak egy évtizeddel később, jóval szerényebb formában, további nagy küzdelmek árán épült meg, az iparosok csak 1927-ben, a kisgazdák 1929-ben kaptak székházat. A színház 1913-as átalakítása 148 ezer, a múzeum építése 180 ezer koronába került, tehát a kultúrpalotába tervezett intézmények későbbi felépítése aligha került kevesebbe, mint amennyibe az Alpár-féle tervek megvalósítása került volna.

kossuthterma.jpgA Kossuth tér mai, rendezetlen képe

A tervrajzok alapján elképzelhetjük, hogy a magyar építészet történetének egyik kiemelkedő alakja által tervezett épülettel milyen reprezentatív térré vált volna a Kossuth tér, amely akkoriban – a Klein-féle emeletes házon kívül – nem büszkélkedhetett komolyabb építészeti értékkel rendelkező épületekkel (és sajnos ma is meglehetősen rendezetlen képet mutat). A Kultúrpalota valódi kulturális központtá emelte volna a hivatalosan még községi címet viselő, de azt már rég meghaladott, a nagyvárossá válásra törekvő Békéscsabát, és a városkép egyik meghatározó eleme, városunk egyik legértékesebb műemléke lenne napjainkban is.

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, Békéscsaba, kézirat.
[2] Maros György: A csabai kulturpalota, Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 25. szám, 1902. március 27.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr966832309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.