A Szent István tér és a Luther utca sarkán álló alsóvégi evangélikus lelkészlak 1862–63-ban épült, klasszicizáló romantikus stílusban, a korábbi, 1785–86-ban épült paplak helyén. Haan Lajos szerint [1] mikor a paplak alapjait ásták, kb. négy lábnyira a földben az 1716-os összeírás szerint Csabán lakó 22 magyar család egyikének földalatti kunyhóját találták meg: kivehetőek voltak a kunyhó vert falai, valamint a hely, ahol a kerek sárkemence, az ún. boglya állt.
A Szent István téri paplak
Az 1862–63-ban ennek helyére épült paplak, amelyet Berndt Ferenc gyulai kőműves épített. A szabadon álló, földszintes, téglány alaprajzú épület, kontyolt nyeregtetővel, a tetőzet gerincvonala az utca vonalával párhuzamos. Főhomlokzata héttengelyes, kis kiülésű, öttengelyes középrizalittal. a középső részen elhelyezkedő keretelt ablakok közötti falmezőt toszkán pilaszterek szakítják meg, a sarkok is ilyen pilaszterekkel záródnak. Az oldalszárnyakon egy-egy ikerablak, szalagkereteléssel és timpanonszerű szemöldökpárkánnyal, egyszerű könyöklőpárkánnyal. A könyöklőpárkányok övpárkányként szerepelnek, csak a lizénáknál szakadnak meg.
A Szent István tér a paplakkal (a kép jobb oldalán) 1870 körül
A Szent István tér a paplakkal (középen) 1900 körül
A paplak homlokzata 1961-ben. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára
A paplak udvari homlokzata 1961-ben. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára
A belső, udvari homlokzat középső részén kétoszlopos timpanonnal lezárt portikusz látható. Két oldalán kétnyílásos, középen pillérekkel megosztott, nyitott folyosó. A portikusz tulajdonképpen kocsifelhajtó, padlószintje mintegy 70–80 cm-rel alacsonyabb a tornácénál. Kör alakú szellőzőnyílással készült, a két eredeti kéményfej szellőzőnyílásai szintén kör alakúak. Az utca felől sajnos nem látható portikusz és folyosó kúriaszerű külsőt kölcsönöz a paplaknak.
Udvari homlokzat
Az épület részben alápincézett, szegmensíves, hevederívek között, csehsüvegboltozatos fedésű. Rendeltetése jelenleg is paplak.
A paplak 2013-ban
A paplak 2014-ben
Az épülethez kétszintes magtár és más gazdasági épületek is tartoznak.
A néhány éve felújított, jó állapotú épület műemléki védelem alatt áll.
Felhasznált irodalom:
[1] Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdanáról 's mostani állapotjáról, Pest, Hornyánszky és Hummel, 1866.
[2] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
