Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (12) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (27) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (13) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (10) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (5) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (23) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (11) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (11) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Néprajzi és Történeti Múzeum terve

2015.06.17. 23:53 - csabaihazak

Címkék: múzeumok Czigler Győző fel nem épült épületek Szent István tér

 

Szent István tér 5. (?)

A mai Munkácsy Mihály Múzeum épületének, az egykori Közművelődés Házának építéséről, illetve a múzeum alapításának történetéről korábbi bejegyzésünkben már beszámoltunk. Ezúttal egy eddig ismeretlen, a békéscsabai múzeum számára készült tervrajzot mutatunk be. 


Néprajzi és Történeti Múzeum Békéscsabán Czigler Győző tervrajzán. Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary, T 13 No. 60 1-3

A Néprajzi és Történeti Múzeum itt látható tervrajzát a felirat szerint Czigler Győző építész, egyetemi tanár, a Nagytemplomot építő Czigler Antal unokája készítette. A neves építész valószínűsíthetően egy másik csabai épületet is tervezett: az Aradi Ipar- és Népbank épületét (a főtéri Laszky-féle házat).

A terv keletkezésének körülményeiről sajnos kevés biztosat állíthatunk. Mivel a mai múzeum terveinek elkészítésével 1907 őszén bízták meg a csabai Wagner József építészt, annyi mindenképpen valószínűsíthető, hogy az itt bemutatott tervek ez előtt az időpont előtt születtek. A Békésmegyei Közlöny 1907. május 1-jei száma arról tudósít, hogy a csabai múzeum terveit Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár (Csaba országgyűlési képviselője és a múzeumi egylet fővédnöke) közbenjárása folytán már elkészítette Dvorzsák Ede műépítész, egyetemi tanár, aki az 1905-ben elhunyt Czigler hivatali utóda volt. A budapesti Széchenyi fürdő, valamint a gyulai József szanatórium tervezését is Dvorzsák fejezte be Czigler halálát követően. Talán az itt ismertetett terv Dvorzsák Ede, esetleg Czigler és Dvorzsák közös munkája.

Bár a fentiek alapján kevésbé tűnik valószínűnek, azt sem zárhatjuk ki, hogy ezek a tervek a Kossuth térre szánt monumentális kultúrpalota elképzelésének megszületése előtt, esetleg még a XIX. század végén keletkeztek. Ezt a feltételezést alátámaszthatja az is, hogy a másik, Czigler aláírását viselő csabai tervrajz, a fent említett Laszky-féle ház 1895-ben épült fel a főtéren, valamint az, hogy mind az Alpár-féle kultúrpalotatervnél, mind a végül felépült múzeumépületnél jóval szerényebb épületről van szó. (Az ennyire korai időpontnak ellentmond, hogy a múzeumegyletet csak 1899-ben alapították, bár már jóval korábban is felmerült egy csabai múzeum építésének a gondolata.)

A tervekből sajnos nem derül ki az sem, hogy hol épült volna a képen látható múzeum. Amennyiben valóban a fent említett, 1907-es tervről van szó, akkor - a Békésmegyei Közlöny szerint - az épület a városháza és a Czigler által tervezett egykori Laszky-féle ház közti volt Seiler-féle telken (ma Szent István tér 5.) állt volna. A híradások szerint a múzeumegylet már 1907 előtt is tárgyalt a telek megvásárlásáról.

Az országos levéltárban fellelhető alaprajz szerint a földszinten az utcára néző üzletek mellett a titkárság szobái kaptak volna helyet, míg az emeleten négy kiállítóterem lett volna.

Az öttengelyes, szimmetrikus homlokzat erősen vonalazott földszintjén a két-két szélső tengelyben négy faportálos kirakat látható, a középső tengelyben pedig a múzeum bejárata, amelyet íves timpanonban dombormű koronáz, sajnos a tervrajz sérülése miatt nem állapítható meg, hogy a dombormű mit ábrázolt volna. A földszinttől széles övpárkánnyal elválasztott emelet mindegyik tengelyében két-két pilaszterrel elválasztott, hatalmas méretű, félköríves záródású ablakok láthatók. A főpárkányon a tervezett múzeum neve olvasható. A két szélső tengelyt szegmensíves lezárású, gömb alakú díszekkel ékesített attikafal koronázza.

Bár több más esettel (pl. az új vasútállomás, az Iparosok Háza, a postapalota) ellentétben ezúttal a meg nem valósult terv helyett nagyobb szabású, jelentősebb épület - a mai Munkácsy Mihály Múzeum - épült, az országos ismertségű építész által tervezett kis múzeumépület is szépen mutatna a csabai városképben.

Felhasznált irodalom:
[1]  A csabai Múzeum építése, Békésmegyei Közlöny XXXIV. évf. 34. szám, 1907. május 1.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr866701721

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.