Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (13) Alpár Ignác (2) Andrássy út (19) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (28) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (4) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (15) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (1) helyi védelem (38) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (4) Kórház utca (3) Körös part (7) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (26) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (12) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Széchenyi utca (1) Szent István tér (13) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (12) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Rudolf Főgimnázium – Rózsa Ferenc Gimnázium – Evangélikus Gimnázium

2015.10.19. 20:25 - csabaihazak

Címkék: iskolák műemlékek Szeberényi tér Alpár Ignác

Szeberényi tér 2.

Az 1800-as évek végén az algimnázium már nem elégítette ki a dinamikusan fejlődő, növekvő Békéscsaba igényeit – ráadásul, mivel a régi épület nem felelt meg a minisztériumi előírásoknak, az algimnázium létét is veszély fenyegette. A főgimnáziummá való átszervezés 1895-re került napirendre. gimn1900korul.jpgA gimnázium az 1900-as évek elején

A község polgárságának kérését végül 1895-ben Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter teljesítette Zsilinszky Mihály államtitkár hathatós közreműködése mellett. Ez a döntés ugyanakkor szükségessé tette egy új, a nyolcosztályos gimnázium tanulólétszámát befogadni képes épület megépítését. A nemrég elkészült szűkös épület nem volt elég a nyolc osztály befogadására, ezért szükségessé vált egy teljesen új épület felhúzása. Ez végül széles körű összefogással sikerült is: 1899-ben felépült a gimnázium új épülete Alpár Ignác, a kor egyik legkiemelkedőbb építészének tervei alapján. Alpár Ignác – többek között a budapesti Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank, a Vajdahunyadvár tervezője – a megyében több gimnáziumépületet is tervezett, a csabain kívül a békési és a gyulai gimnázium is az ő alkotása, 1902-ben pedig "csupa lelkesedésből" nagyszerű tervet készített a Kossuth téren építendő kultúrpalota számára, amely sajnos nem valósult meg. Alpár Ignác a gimnáziummal együtt az ahhoz csatlakozó internátusi épület terveit is elkészítette, azonban ennek felépítésére sajnos nem volt lehetőség.gimntervrajz.jpgA gimnázium metszete Alpár Ignác tervrajzán

Az építkezésre a Nagytemplom melletti Csarejs- és a Roskó-féle telkeket ajánlotta fel a város, cserébe a gimnázium régi épületéért. Az építésre Wagner József csabai építőmester és társai, Áchim László, Adamik Mihály, Havrán Pál és fia, valamint Michnay Sándor kaptak megbízást, a főfelügyeltre Áchim Gusztáv városi mérnököt kérték fel. A monumentális iskolaépület 1899. augusztus 15-ére készült el, az építkezés költségei 230 ezer pengőt tettek ki. Az iskolához tornaterem is épült. gimnazium_1900.jpgA gimnázium közvetlenül felépülte után

Az új épület a kor minden igényét kielégítette: a tágas tantermekben akár 70-80, a kisebbekben 40 – összesen 450–500 – tanuló fért el kényelmesen. Az utca és az udvar felől is nagy méretű ablakok elegendő fényt biztosítottak, és a termek könnyen szellőztethetőek voltak. Az épület előtt kis park, a gimnázium és a Nagytemplom között 24 méter széles kert terült el. A földszinten a bejárattól jobbra volt az I. osztály nagy tanterme és az igazgató hivatala, mellette a IV. és V. osztály tanterme. A bejárattól balra voltak a múzeumi gyűjteménynek fenntartott termek. Szintén a földszinten kapott helyet a földrajzi és a történeti szertár eszközökkel és képekkel. A bejárattól egyenesen haladva a tornaterem céljaira szolgáló öltöző- és mosdószobába jutunk, ahol a tanulók tornaóra alatt ruhájukat helyezték el. A tornaterem a főgimnázium legtágasabb termének épült, s nagysága miatt iskolai ünnepélyek rendezésére is alkalmas volt. A 10, méter széles, 20,5 méter hosszú helyiséget magasan fekvő, nagy ablakok világítják meg, magasan elhelyezett famennyezettel és két hatalmas vaskályhával látták el. A főbejárattal szemben épült a gimnázium egyetlen, 2,4 méter széles, aláfalazott, menyházai vörös márványból készült lépcsőfokokkal ellátott lépcsőháza. A félemeleten levő pihenőhelyről az öltöző felett elhelyezkedő, 65 négyzetméteres karzatra juthatunk. Az első emeletre került a természetrajzi előadóterem, ahová a tanulók akkor mentek át saját osztálytermeikből, ha az órai előadás szemléltető kísérletekkel volt összekötve. E teremmel összefüggött a természetrajzi szertár, melyben az állat-, növény- és ásványgyűjtemény kapott helyet. A szomszédos terem, a II. osztály terme után következett az ifjúsági könyvtára, melyben három könyvtár volt elhelyezve: a szegény tanulóknak tankönyvekkel való ellátására szolgáló segélykönyvtár, valamint az algimnáziumi és főgimnáziumi tanulók könyvtárai. Ennek szomszédságában volt három tanterem s ezek után a nagy tanácsterem, melyben a tanári kar gyűlt össze itt tartották a tanári értekezleteket, valamint a főgimnáziumot kormányzó bizottság gyűléseit is. A tanácsteremből a főgimnáziumi könyvtárba lehetett jutni, mely főleg az újabb irodalom termékeivel volt elég gazdagon ellátva. A második emeleten volt a fizikai előadóterem, mellette a fizikai szertár. Néhány tantermen kívül a második emeleten volt még a filológiai múzeum, mely az ókori (görög és római) népek életére vonatkozó dolgokat, képeket, szobrokat tartalmazta. Végül itt volt a rajzszertár és a rajzterem, ahova a tanulók rajzórákra jártak.rudolf_1900.jpgAz iskola nem sokkal felépülte után [7]

A pincében két szolgalakás, fáspince és lomtár kapott helyet, a pincehelyiségeket betonburkolattal és dongaboltozattal látták el. A földszinti sé az emeleti helyiségek hengerelt vastartók közötti téglaboltozatot kaptak. A második emeleten köldökgerendás mennyezetet alkalmaztak. A közlekedésre szánt helyiségeket márványmozaikkal, a szobákat és a tantermeket hajópadolattal burkolták. A szellőzésről a kályhák alatti, közvetlenül a szabadba nyíló csatornák gondoskodtak, valamint szellőző kürtők és Pick-féle szellőzőkészülékek lettek felállítva minden helyiségben. A fűtés Meidinger-féle kályhákkal történt. A bútorokat Michnay Sándor csabai asztalos tervei alapján Havrán Pál és Michnay Sándor készítették.rudolf_pince_alaprajz.jpgA pince alaprajza [7]rudolf_foldszint_alaprajz.jpgA földszint alaprajzarudolf_iem_alaprajz.jpgAz I. emelet alaprajza [7]rudolf_iiem_alaprajz.jpgA II. emelet alaprajza [7]

A főbejárat, az előcsarnokok és a lépcsőház díszesen festett menyezetein kívül a többi helyiség egyszerű, szolid színekkel lett festve, ezen kívül a termeket a történelem egyes eseményeit és hőseit ábrázoló képek ékesítették: a tanintézet díszét képezték a Rómában vásárolt, igen szép és értékes képek, (mintegy 80 darab), melyeket a folyosókon helyeztek el. A földszint alatti helyiségekben az iskolai szolgák lakása volt és az előző tanévben megnyílt konviktus (étkező) termei, kapcsolatban a konyhával és éléskamrával. Az iskola udvara nagy területével alkalmas volt a tanulók mozgására és felüdülésére.

Az iskola ünnepélyes avatását az 1900–1901-es tanévre halasztották, 1900. október 18-án került sor az ünnepségre, melyre Zsilinszky Mihály államtitkár, Békéscsaba országgyűlési képviselője, a város fejlődésének minden alkalommal támogatója, elősegítője is Csabára érkezett, kíséretében a tervező Alpár Ignáccal. Az ünnep délelőtt 9-kor a Nagytemplomban tartott istentisztelettel kezdődött, amelyet Szeberényi Lajos Zs. igazgató-leklkész tartott. A gimnáziumi énekkar a Veni sanctét énekelte, majd Dr. Zsilinszky Endre egyházi és iskolai felügyelő tartott ünnepi beszédet. Ezt követően Zsilinszky Mihály tolmácsolta a miniszter üdvözletét és kifejtette a gimnázium céljait, majd Veres József, a békési egyházmegye esperese tolmácsolta a régi békési esperesség üdvözletét. Ezt Fábry Sándor alispán, majd Benka Gyula szarvasi főgimnáziumi igazgató mondott beszédet, majd Bukovszky János igazgató tekintette át az iskola történetét. A gimnáziumi ifjúság nevében Saguly József VIII. osztályos tanuló juttatta kifejezésre a tanulók örömét és köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették a díszes épület elkészültét. Ezután Csepregi György esperes mondott imát, és Isten áldását kérte a befejezett műre. Az ünnepség a Himnusszal zárult, melyet a gimnázium énekkara adott elő. Az ünnepséget a főgimnáziumi épület megtekintése követte. Délután 1-kor ebéd volt a Vigadó nagytermében, melyen 200 fő vett részt, este fél 8-kor pedig hangversenyt tartottak a gimnázium feldíszített tornacsarnokában, melyet bál követett.

A gimnázium Rudolf főherceg nevét vette fel. 1901 őszén megérkezett a királytól kért értékes ajándék: az iskola névadójának, Rudolf trónörökösnek olajfestésű arcképe, valamint az udvari múzeumokban őrzött természettudományi és műtörténeti tárgyakból összeállított gazdag gyűjtemény. Az első érettségi vizsgákat is ebben az évben tartották. A főgimnázium a megye egyik legfontosabb iskolája lett, első igazgatója Bukovszky János volt 1916-ig. gimnazium1900korul.jpgA gimnázium a XX. század elején

Az első világháború ideje alatt az épület katonai kórházként működött, így ezekben az években a gimnázium más épületekbe –  az ipari iskolába és a közművelődés házába – kényszerült, csak a szertárak, a tanári könyvtár, valamint az igazgatói iroda és a pedellusok lakása maradt meg eredeti helyén. 1917-től a gimnázium az Irányi utcai elemi iskolába költözhetett, így egy helyre kerülhetett az összes osztály. A román megszállás után 1920 májusától augusztusáig a Horthy-hadsereg dandárparancsnoka vette igénybe az iskolát. A gimnázium végül augusztus 21-én kapta vissza helyiségeit és felszerelését. A háború és a román megszállás súlyos károkat okozott: a bútorok nagy részének nyoma veszett, a szertári állomány jelentős részben tönkrement, a kár közel kétmillió korona volt. A felszerelések pótlása 1926-ig tartott.gimnazium1910korul.jpgA gimnázium 1910 körül

Az iskolát 1924-ben reálgimnáziummá szervezték át. Ez az iskolatípus a kor igényeihez igazodva modern nyelvekből, a matematikai és a természettudományos ismeretekből kívánt alaposabb ismereteket adni. Az iskola második modern nyelvként az angolt választotta. 1934-ben egy újabb visszaszervezés következett az egységes gimnázium jegyében, így a reálgimnáziumi korszak 1938-ban véget ért.  Az iskola igazgatója 1916 és 1936 között Rell Lajos, ezután Pataky Sámuel volt.

A második világháború alatt az iskola újra nehézségekkel nézett szembe. A katonai szolgálat miatt nehéz volt pótolni a tanárokat. Rövid ideig újra hadikórház működött az épületben, 1944-ben pedig mindössze az igazgató és négy tanár maradt a helyén. Az épületet szerencsére kevés kár érte a háborúban, mindössze két gránáttalálatot kapott. A Rudolf gimnázium utolsó igazgatója Szeberényi Lajos volt.gimnazium50esevek.jpgA Szeberényi tér az ötvenes évekbengimnazium1950esevek.jpgA gimnázium az ötvenes években

1948. június 18-án az egyházi iskola állami tulajdonba került, ezután négyosztályos gimnáziumként működött. Ezekben az években többször is nevet váltott az iskola: először az Állami Fiúgimnázium, majd a Békéscsabai Állami Általános Gimnázium, az 1952-53-as tanévtől pedig a Békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium nevet vette fel. 1950-től a Lorántffy Zsuzsánna Leánygimnáziumot is az épületbe költöztették, így rendkívül zsúfolttá vált. Emiatt a Kossuth téri, egykori katolikus elemi iskola épületében is a gimnázium osztályai nyertek elhelyezést. A fiú- és a leánygimnáziumot 1957-ben vonták össze. gimnazium1960korul.jpgA gimnázium 1960 körülgimnazium1966.jpgA gimnázium 1968-ban

1963-tól a Kereskedelmi Szakközépiskola név és oktatási forma került ide a gimnázium mellé. 1964-től itt indult el a nyomdaipari szakközépiskolai képzés is. Az iskola neve így 1964-től 1971-ig Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola volt, amelybe később a Nyomdaipari szó is belekerült, egészen 1980-ig, amikor a nyomdaipari szakképzés önállósult. 1980 és 1994 között a Rózsa tiszta profilú gimnáziumként működött az épületben.gimnazium80asevek.jpgA gimnázium a nyolcvanas évekbengimnazium1982.jpgA gimnázium a nyolcvanas évek elején

A rendszerváltás után az evangélikus egyház visszakapta az épületet, ahol evangélikus gimnáziumot kívánt működtetni, így az állami gimnáziumnak új helyet kellett keresni. Az 1993–94-es tanévben egy épületben működött a Rózsa Ferenc Gimnázium és az 1993-ban létrejött Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, így az épület újra rendkívül zsúfolttá vált. 1994-ben a Rózsa új helyre, az egykori laktanya épületébe költözött. Az egykori Rudolf Főgimnázium épületében így 1994 óta az evangélikus gimnázium működik, napjainkban Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium néven.gimuj_2006.jpgAz iskola 2006-ban a Kistemplom tornyából

A kétemeletes gimnázium tizenegy tengelyes eklektikus homlokzata /a/bb/ccc/bb/a/ ritmusú, háromtengelyes középrizalittal és egy-egy tengelyes oldalrizalitokkal. A főbejárat félkörív záródású kapu, fölötte az építés éve olvasható. A kapu két oldalán egy-egy félkörív záródású ablak található. kapu.jpgA gimnázium kapuja ablakok.jpgAz oldalszárnyak emeleti ablakai

Az oldalszárnyakon és a sarokrizalitokon egyenes záródású ablakok helyezkednek el vonalazott mezőben. Az első emelet rizalitjában lévő állógyámos ablakok egyenes záródásúak, szemöldökpárkánnyal, a mellvédmezőben tárcsadísszel. A középrizalit második emeleti ablakai is egyenes záródásúak, szemöldökpárkány helyett cseppdíszes köténydíszítéssel. rizalit.jpgKözéprizalit

A manzárdtetővel is hangsúlyozott középrizalit kissé kiemelkedik és timpanonnal zárul, falsíkját négy ión lizéna tagolja. Az oldalrizalitok szintén ión lizénákkal vannak szegélyezve. Az oldalszárnyakon egyszerű, egyenes záródású ablakok láthatóak. A második emeleti ablakok állógyámosak, mellvédjükben köténydíszítéssel.sarokrizalit.jpgA sarokrizalit emeleti ablakai

A sarokrizalitok első emeleti ablakainak keretezése megegyezik a középrizalit ablakaiéval. A második emeleti ablakok hasonlóak az oldalszárnyak ablakaihoz, de mellvédmezejükben füzérdísz látható. A sátortetővel fedett sarokrizalitokat is ión fejezetes pilaszterek zárják le.gimn_oldalhomlokzat.jpgA gimnázium Nagytemplom felőli oldalhomlokzata

Az oldalhomlokzatok kiképzése hasonló a főhomlokzatéhoz. A hátsó, udvari homlokzat egyszerű kialakítású, díszítések nélkül.gimn_hatsohoml.jpgHátsó homlokzatgimn_tornaterem.jpgHátsó homlokzat a tornateremmelgimnazium2015.jpgA gimnázium 2015 tavaszán

A gimnázium épülete tömegével és szerény formaképzésével jól illeszkedik a városstruktúrába, és a Szeberényi tér kialakításában fontos városkép-alakító szerepe van. A Nagytemplommal, a Kistemplommal, a Baross utca műemlék polgárházaival és az algimnázium régi épületével együtt kiemelkedő értékű városképi egységet alkot (a képbe egyedül a jelenlegi általános iskola és óvoda hatvanas években épült szárnya illeszkedik kevésbé). Békéscsabán alig egy-két olyan épület található, amely országos hírű, az építészet iránt kevéssé érdeklődők körében is ismert mester tervei alapján épült, a gimnázium egyike ezeknek. A város egyik legjelentősebb épületeként ma műemléki védelem alatt áll.gimnuj_2014.jpgAz iskola 2014-ben

Felhasznált irodalom:
[1] Az Andrássy Gyula Gimnázium története
[2] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[3] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális és monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[4] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[5] A csabai Rudolf-főgymnasium – Egy kis ismertetés, Békésmegyei Közlöny, XXVI. évf. (1899), 70. sz.
[6] Bukovszky János (szerk): A Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Főgymnasium XXXV-ik értesítője 1899–1900, Corvina, Békéscsaba, 1900.
[7] Bukovszky János (szerk): A Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Főgymnasium XXXVI-ik értesítője 1900–1901, Corvina, Békéscsaba, 1901.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr617260957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.