Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (11) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (24) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (2) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (23) emlékművek (1) fel nem épült épületek (12) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) Irányi utca (4) iskolák (9) Jamina (4) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (4) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (22) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (18) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (15) polgárházak (9) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (6) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (10) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (3) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Ursziny–Beliczey-kúria

2016.01.23. 10:12 - csabaihazak

Címkék: műemlékek átalakított épületek kastélyok és kúriák Gyulai út

Gyulai út 2.

A mai Gyulai út első, a Körös-parthoz közeli szakasza a XIX. század második negyedében kezdett kiépülni, ebben az időben több nemesi család emeltetett itt kúriát: ekkoriban épült a Steiner–Omaszta-kúria és a Kis-Rosenthal-kúria is. A mai 2. szám alatt álló klasszicista kúriát az 1840-es évek végén építtette a szepsi Ursziny család. Ursziny Andor 1836-ban költözött Békés vármegyébe, Szarvason ügyvédként működött. 1840-től Stockhammer Herman gróf uradalmi ügyésze lett Csabán, majd öt évvel később a megye táblabírója lett. 1849-ben Békéscsaba főbírójává választották. 1861-ben a vármegye másodalispánja volt. 1887-ben hunyt el, emlékét ma utca őrzi Békéscsabán.beliczey2007_1.jpgA Beliczey-kúria főhomlokzata

Az Ursziny családtól bajczai Beliczey Rudolf országgyűlési képviselő vásárolta meg a kúriát. A család Nyitra vármegyei származású volt, 1740-ben azonban Beliczey Mihály már Békés megyében volt uradalmi ispán, az ő dédunokája volt a kúriát megvásárló Rudolf, akinek az akkor még Csabához tartozó Csabaszabadiban is volt kúriája. Halála után, 1907-ben unokaöccse, Beliczey Géza örökölte a kúriákat, aki a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke, később elnöke, 1913-tól Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. 1921-től az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke volt. 1927-től a felsőházban képviselte a megyét. 1938-ban bekövetkezett halála után fia, Miklós örölkölte a birtokot és a kúriákat is. Beliczey Miklós a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület választmányi tagja volt, valamint felügyelő-bizottsági tagja volt az Alföldi Első Gazdasági Vasútnak. Ügyvezető elnöke volt a Körösvidéki Motorsport Klubnak, továbbá a Szegeden megalakult Délvidéki Automobil Klub alelnöke volt. Elnöke volt a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközségnek, a Csabai Vívó Egyletnek, a Csabai Athlétikai Klubnak és még számos más szervezetnek. 1939-ben nevezték ki Békés vármegye főispánjává, e tisztségéről a német megszállás kezdete után lemondott. 1942-ben Békéscsaba díszpolgárává választották.


A kúria főhomlokzata 1951-ben, a tornác és a portikusz beépítése előtt. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

A Beliczey család a teleket a csabai, a nyarakat pedig a csabaszabadi kúriában töltötte.


A kúria hátsó homlokzata 1951-ben. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

belicz60_fh.jpgA kúria főhomlokzata 1960 körül

belicz60.jpgA kúria kert felőli homlokzata 1960 körül

A II. világháború végén az épületbe szovjet katonák költöztek. A melléképületekben és a kertben olajraktárat és töltőállomást alakítottak ki. A ház körül közlekedő páncélosok és teherkocsik két oszlopot kidöntöttek a szép oszlopsorból, és a kert bokrainak és évszázados fáinak hamarosan nyoma sem látszott [7]. A világháborút követően az épületet államosították, az 1940-es évek második felében az Áchim L. András népi kollégiumnak (NÉKOSZ) adott otthont, így néhány évig iskolások lakták a volt kúriát. Később a Gabonaipari Vállalat irodái kaptak itt helyet. Az ötvenes években a korábbi kocsialáhajtót beépítették. 1965-ben a kúria mellett új irodaépületet emeltek, amely a kúriát nagy mértékben eltakarja. beliczey_1982.jpgA kúria 1982-ben, felújítás után. Forrás: Békés Megyei Népújság 37. évf. 74. sz., 1982. március 28.

A rendszerváltás után az épület egy részvénytársaság tulajdonába került. Néhány évvel ezelőtt látványos tervek születtek az István malom felújítására, amelyhez kapcsolódóan a Beliczay-kúria is megújult volna rendezvény- és kiállítóteremként, illetve étteremként, a beruházás azonban nem valósult meg. Napjainkban az épület üresen, elhagyatottan áll, állapota egyre romlik.beliczey1.jpgA kúria 2015-ben

A kúria földszintes, szabadon álló, téglalap alapú klasszicista épület. A sarkokat armírozás díszíti, az épületen háromtagú főpárkány fut körül, a szalagkeretes, egyenes záródású ablakok felett egyenes szemöldökpárkány, alattuk vakolatkeretes köténydísz látható.beliczey2007.jpgA főhomlokzat részlete 2007-ben

A főhomlokzaton a két szélső ablaktengely között pilléres, nyitott tornác futott végig, amelyből középen négy toszkán fejezetes pilléren nyugvó portikusz ugrik elő. 1960 körül mind a portikuszt, mind a tornácot beépítették, a tornácnak közvetlenül a portikusz melletti részén egy-egy ajtót nyitottak. A főhomlokzat két szélén egy-egy ablak található, alattuk pincelejárattal.beliczey15.jpgA beépített portikusz 2015-ben

A Gyulai út felőli oldalhomlokzat négytengelyes, a másik oldalhomlokzat 2+1 tengelyű.beliczey2007_utcai.jpgA Gyulai út felőli homlokzat 2007-benbeliczey_oldal_2015.jpgA Gyulai út felőli homlokzat 2015-ben

A hátsó homlokzat kilenctengelyes, öttengelyes középrizalittal. Az oldalszárnyak ablakai az utcai homlokzat ablakaival megegyező kialakításúak. A középrizalit vállpárkányról induló ívsoros architektúrával készült, egyenes záródású ablakokkal, illetve a középső tengelyben ajtóval. A rizalit nyílásait kisméretű pilaszterek keretelik, az egyes nyílásokat nagyméretű, toszkán fejezetes pilaszterek választják el egymástól. A teraszfeljáró lépcső első része még eredeti. beliczey_kert.jpgA kert felőli homlokzat 2015-ben

Az épületet kontyolt nyeregtető fedi, rajta az eredeti kéményekkel.

A kúria belső elrendezése kéttraktusos, a hallban szoborfülkék találhatók, a szoborfülkékből hiányzó klasszicista női szobrokról a gyulai Ladics-gyűjteményben található fénykép, a szobrok holléte ismeretlen. Az épület alápincézett. A magas lábazatban minden tengely alatt egy-egy alagsori ablak található.

Beliczey Miklós visszaemlékezése [7] szerint a férfiszoba padlóját csillagmintás, intarziás parketta borította. A szoba Lajos Fülöp-stílusú bútorokkal volt berendezve, a képkeretekben, vitrinekben számtalan kincs rejlett: tölgyfalevél Bem sapkájáról, golyó lyukasztotta honvédsapka, babérlevél az aradi vértanúk sírjáról, ágyúgolyó. Az épület belsejét később átalakították, néhány nyílászáró eredeti formában maradt meg.

Az épülethez értékes park tartozott, amelyben 1988-ban még 14 féle lombos és ötféle örökzöld növényfaj volt, ma azonban – a kúriához hasonlóan – elhanyagolt állapotban van. Az egykori park mára megsemmisült, a ma látható tujasorok új ültetések, a jelenlegi állapotnak semmi köze nincs az eredetihez [4].

beliczey.jpgA kúria 2015-ben

Békéscsaba egyik legrégebbi és legszebb – azonban ma használaton kívüli – lakóépülete sajnos igen rossz állapotban van, körben vizesedik, aminek következtében 1–1,5 méteres magasságig a vakolat pereg. Bízunk benne, hogy a közeljövőben sikerül valamilyen új funkciót találni ennek az értékes műemléképületnek, és hogy egyszer még eredeti szépségében csodálhatjuk meg.

Felhasznált irodalom:
[1] Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 10. kötet, Békés megye kastélyai és kúriái, 2009.
[2] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[3] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[4] Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében, Körös–Maros Nemzeti Parkért Egyesület, Békéscsaba, 2008.
[5] Beliczey-kúria, műemlékem.hu
[6] Gécs Béla: Békéscsaba díszpolgárai.
[7] Beliczey Miklós: Elvitte az ördög. Főispán voltam és kubikos, Békéscsabai Hagyományőrző és Kulturális Kör, 2015.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr787661850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

csabaihazak 2016.01.25. 20:51:06

Köszönjük kedves olvasónknak az Áchim L. András népi kollégiummal kapcsolatos kiegészítést!