Bár Békéscsaba lakossága a XIX. században gyorsan növekedett, és Csaba már 1840-ben városi rangot kapott (amelyet aztán 1849 után el is vesztett), a városképen hosszú ideig alig-alig mutatkozott a település fejlődése: a templomokon kívül nemigen akadt említésre méltó, kiemelkedő épület. Még az új városháza építésekor (1871–72) is csak néhány emeletes ház állt a városban. Fábry Károly [1] az Egri utca 831. számú (ma Munkácsy utca 1.) alatt álló Reiner-féle házat nevezi meg a város legelső emeletes házaként. Hogy ez az épület mikor épülhetett, arról pontos infornmációnk nincs, de ha valóban ez volt az első emeletes ház, akkor 1853-ban már bizonyosan állt, hiszen ebben az évben épült a régi városháza emeletes épülete. A legenda szerint az első emeletes ház építése annyira különleges újdonságnak számított a városban, hogy csak az épület elkészülte, az állványok kihordása után vették észre, hogy a lépcsőt kifelejtették. 
Békéscsaba első emeletes háza napjainkban
A ház építtetőjéről pontos információnk egyelőre nincs, azonban bizonyosan tudjuk, hogy a századforduló környékén Reiner Béla volt az épület tulajdonosa. A XX. század elején az épületben működtette női divattermét özv. Piukovich Gézáné, aki a legmodernebb szabású és a legmagasabb igényeknek megfelelő kosztümök, princess-ruhák, báli ruhák, színházi toilettek, menyasszonyi kelengyék és mindennemű női ruhák elkészítését vállalta. Az 1920-as évek első felében Pataky Jenőné Cservenák Etel működtette itt női divattermét.
Az egykori Reiner-ház az Erdős testvérek kereskedésével 1930 körül [4]
Reiner Béla 1923-ban hunyt el, özvegye 1924-ben eladta a házat Erdős Dávidnak és nejének, Menczer Saroltának, valamint, Erdős Izidornak és nejének, Leipnik Máriának. 1927-ben az Erdős testvérek a Baross utca 17. szám alól ebbe az épületbe helyezték át bor- sör és pálinka-nagykereskedésüket. 
Az átalakított egykori Reiner-ház a volt Nádor szállodával 1979-ben Veress Erzsi felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság
A II. világháború után az épületben fogászati rendelőket alakítottak ki. A 80-as évekre a régi fogászat már nem elégítette ki az igényeket: korszerű, tágas, jól felszerelt fogászati rendelőre volt szükség. Új rendelő építésére azonban nem volt lehetősége a városnak, így a régi rendelő, a Munkácsy utcai épület kibővítésével, átalakításával kellett megoldani a feladatot. Vozár Imre városi főépítész kidolgozta az irányelveket: az épületet eredeti formájában kell helyreállítani úgy, hogy harmonikusan illeszkedjék környezetébe, impozáns, hangulatos legyen. A részletes tervek kidolgozásával az Ingatlankezelő Vállalat Horizont gazdasági munkaközösségét bízták meg, az építészeti terv Novák Ernő, a Horizont vezetőjének a munkája. 
A kép hátterében, jobb oldalon látható az egykori Reiner-ház "felújítása". Forrás: A Békéscsabai Előre Spartacus 75 éve
Az épület mai képét a régi fotókkal összevetve azt láthatjuk, hogy az említett irányelvekkel ellentétben nem az eredeti állapotot állították helyre: a felújítás valójában az épület alapokig bontását, és új épület emelését jelentette, azonban stílusában, hangulatában az eredetit idéző homlokzatot alakítottak ki. Az átalakítás semmiképp sem vált az épület hátrányára (különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az eredeti homlokzatot már rég leegyszerűsítették, tönkretették): a korábbinál tekintélyesebb, szebb épület született. A rendelő felújítása és bővítése 14 hónap alatt készült el, a kivitelezés 22 millió forintba került. A megújult épületet 1985. október 5-én adták át. 
Az újjáépült ház 1985-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság
Az átépítés során nyert új, harmonikus homlokzatot toszkán fejezetes pilaszterek osztják öt egyforma mezőre, melyekben párosával összefogott, szalagkeretes ablakok helyezkednek el, közös könyöklő- és szemöldökpárkánnyal. Az egyszerű eklektikus formákkal kialakított homlokzatot kis kiülésű főpárkány zárja [4]. 
Az épület 2008-ban
Az épület 2011-ben
Noha Békéscsaba legrégebbi emeletes házának eredeti alakjából nem sok maradt, az épület utódja remekül illeszkedik a városközpont régi, műemlék jellegű házainak sorába. A helyi védelem alatt álló épület homlokzata hosszú ideje javításra szorulna, reméljük, erre hamarosan sor kerülhet.
Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: A csabai nagy árvíz és egyebek, Körösvidék Rt, Békéscsaba, 1923.
[2] Békésmegyei Közlöny, 1909–1927.
[3] Békés Megyei Népújság, 1985.
[4] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmii és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[5] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.
