Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (12) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (26) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (2) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (13) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (10) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (5) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (22) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (10) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (6) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (10) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

A Magyar Államvasutak felvételi épülete

2016.07.25. 19:51 - csabaihazak

Címkék: műemlékek Andrássy út vasúti épületek

Andrássy út 58.

Békéscsabát 1858-ban érte el a vasút, ekkor épült a Tiszavidéki Vasút ma is álló, nemrég helyreállított felvételi épülete. A város fejlődésével, vasúti csomóponttá válásával az épület hamar szűkké vált, és – bár a régi állomásépületet több alkalommal bővítették – az 1920-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy új, a megnövekedett áru- és utasforgalom igényeit kielégítő felvételi épületre van szükség. 1924-ben el is készültek egy, a korabeli hírek szerint "rendkívül szép és impozáns", kétemeletes állomás tervrajzai, amely a postától a ma is álló raktárépületig tartott volna, vagyis hossza a ma álló két állomásépület együttes hosszával egyezett volna meg. A hatalmas állomásépület az Andrássy út torkolatába épült volna, néhány méterrel a meglévő régi felvételi épület elé, amelyet az építkezés végeztével lebontottak volna. A tervek szerint az új állomás az ország (sőt, talán egész Európa) egyik legkorszerűbb állomása lehetett volna, ahol aluljárókon keresztül lehetett volna a fedett szigetperonokra feljutni. A nagyszabású tervek végül (alighanem pénzhiány miatt) nem valósultak meg. A tervrajzokat sajnos nem ismerjük (az sem ismert, hogy fennmaradtak-e), így nem tudjuk összevetni a korábban tervezett épületet a ma is álló állomásépülettel. Ennek ellenére úgy véljük, talán szerencsésebb is, hogy nem épült fel a tervezett monumentális felvételi épület, hiszen néhány évvel később így is nagyon szép állomásépülettel gazdagodott a város, miközben az 1858-ból származó régi állomásépület is megmenekült, és a két állomásépület egyedülálló vasúti épületegyüttest alkot. allomas2016.jpgA felvételi épület a város felől 2016-ban

1928-ban a Békésmegyei Közlöny némi csalódással számolt be arról, hogy a felvételi épület tervei jelentősen összezsugorodtak, és bár az új terveket is igencsak tetszetősnek ítélték, az eredetiből csak a főbejárati megoldás maradt meg, és a korábbi tervek pompás kivitelével szemben az újakat a végletekig való takarékosság jellemezte. Az új tervek szerint elvetették az eredetiben szereplő aluljárórendszer gondolatát is. Az épület terveit Goszleth Béla MÁV-mérnök készítette neobarokk stílusban. Az építész egyéb munkái közé tartozik a budapesti Nyugati-posta és a Fillér utcai MÁV-ház. tervrajz_1.jpgA felvételi épület város felőli homlokzatának tervrajzatervrajz_2.jpgA felvételi épület vágányok felőli homlokzatának tervrajzatervrajz_3.jpgA jobb oldali homlokzat tervrajza

A tervek elkészültétől még néhány évnek el kellett telnie, mire az állomásépület valóban felépülhetett. Abban, hogy az építkezés végre megkezdődhetett, nagy szerepe volt Bud Jánosnak, a város országgyűlési képviselőjének, aki abban az időben közgazdasági és kereskedelemügyi miniszter volt.

Az új felvételi épület előkészítési munkálataira 1931 áprilisában írták ki a versenytárgyalást, és a munkálatok a hónap végén – a mai épület helyén álló fából készült gabonaszín bontásával – meg is kezdődtek. A pályaudvar építkezését a MÁV igazgatóságának építési és pályafenntartási főosztálya részéről Goszleth Béla műszaki főtanácsos, Csorna Dezső műszaki tanácsos, valamint Houmann Nándor vezette.

Az építésre kiírt versenytárgyalást Lipták János csabai építőmester vállalata nyerte. A műkőmunkákat Perloth Samu vállalata, a Békéscsabai Cementgyár, az asztalos-lakatos-üveges munkákat Hugyecz Pál végezte.Az állomás építése. Forrás: Darida János építőmester archívuma / Gécs Béla: Békéscsaba anno – A 157 éves csabai vasútállomás múltjáról, Csabai Mérleg, XXV. évf., 23. sz., 2015. december 22.

Az építkezés eleinte a tervek szerint haladt, később azonban lelassult, az eredetileg 1932-re tervezett átadás a következő évre csúszott. A tervek szerint augusztus 20-án adták volna át ünnepélyesen Bud János, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, a vármegye és a város elöljáróinak és a MÁV-igazgatóság vezetőinek részvételével, azonban a felvételi épület Budapestről rendelt berendezései nem érkeztek meg időben. 1930-1940_2.jpgAz új felvételi épület1930-1940_4.jpgAz új felvételi épület

Egészen október 21-ig kellett várni a hivatalos átadásra, amely ekkor már – a határidők többszöri kitolása miatt – mindenféle ceremónia nélkül zajlott le. Az utasokat a bejáratnál álló kapus irányította az új csarnok felé, ahol megnyíltak az új pénztárak. 1930-1940_1.jpgAz új felvételi épület a város felől1930-1940_3.jpgAz új felvételi épület a vágányok felől


A felvételi épület a vágányok felől a 30-as években. Forrás: MÁV Archívum

Az új állomásra elsőként a szegedi személyvonat futott be. Aznap este MÁV-építészek egy nagyobb csoportja érkezett az új felvételi épület megtekintésére, akik nagy elismeréssel nyilatkoztak az elkészült épületről. Különösen nagy sikert aratott az épület modern belső kiképzése.

A pénztárakat a csarnok két oldalán alakították ki, 8 mm vastag üvegfallal. Az indulási oldalon padok sorakoztak, valamint újságos és dohányárusító pavilon is helyet kapott a csarnokban. A csarnok közepén (a mai lépcső helyén) helyezkedett el az üvegfalú málhafeladó, amelyet vaskorlát választott el a csarnok többi részétől. A korláton a hatalmas csarnokablakok acélszerkezetének motívumai ismétlődtek. A jobb oldali szárnyban helyezték el az I. és II. osztályú várótermeket, az épület végében pedig az I. és II. osztályú éttermet. A bal oldalon kapott helyet a II. osztályú váróterem és étterem. Az érkezési oldalon poggyászleadó, borbélyműhely és női-férfi mosdófülke kapott helyet. Az emeleti épület két oldalszárnya felett alakították ki az állomásfőnök és a vendéglős lakását. Az épületet, valamint a főnöki és a vendéglősi lakást központi fűtéssel látták el.


A csarnok belső képe az 1930-as években. Forrás: MÁV Archívum


A csarnok belső képe az 1930-as években, középen a málhafeladóval. Hátterben, a kép jobb oldalán a Hauer Áruház reklámkirakata látható. Forrás: MÁV Archívum


A csarnok részlete az 1930-as években. A folyosó végén látható ajtó vezetett az I. és II. osztályú étteremhez. Forrás: MÁV Archívum


Az I. osztályú étterem. Forrás: MÁV Archívum
1930-1940_6.jpgAz állomás 1940 körül1930-1940_7.jpgA csarnok homlokzata 1940 körül1930-1940_5.jpgA felvételi épület 1940 körül. Érdekes részlet a földszintes részen végighúzódó előtető és a két tornyon látható zászlórudak

1944. szeptember 21-én bombatámadás érte a békéscsabai állomást, amelyben a pályaudvar minden épülete megsérült. Az új felvételi épület szerencsésnek mondható: a központi csarnok és a tornyok épségben maradtak, viszont megsérült a jobb oldali pavilon, illetve károsodott a posta felőli oldal is, ahol elpusztult az érkezési csarnok előtti oszlopsor és az előtető, valamint tönkrementek a nyílászárók is.bombazas_utan.jpgAz állomás az 1944. szeptember 21-i bombázást követőenA felvételi épület 1955-ben. Jól látható, hogy az érkezési csarnok manzárdteteje épségben vészelte át a bombázást. Magyarország címerét hatalmas vörös csillaggal takarták el. Forrás: FORTEPAN/GYÖNGYI

allomas_1.jpgA pályaudvar 1968-ban. Korniss Péter felvétele A 250 éves Békéscsaba című könyvből. Jól látható, hogy ekkor még megvolt az egykori érkezési csarnok manzárdteteje

A későbbi helyreállítások során az északi pavilon lebombázott manzárdtetejét nem állították helyre, emeletesre épült vissza ugyan, de lapostetővel, és a posta felőli pavilont is hasonló módon építették át, noha az utóbbinak ekkor még épségben megvolt a manzárdteteje.

1980.jpgAz állomás 1980 körül

Az épület külső és belső festésénél nem ügyeltek az eredeti színek megtartására. Az ezredforduló környékén a csarnokban az épület stílusához kevéssé illeszkedő üzleteket alakítottak ki. A falak műkő borítását lefestették és az új padlóburkolat sem volt méltó a vasúti műemléképület színvonalához.2011.jpgAz elszomorító állapotú felvételi épület 2011-benpavilon_2011.jpgAz egyre romló állapotú, számos értékétől megfosztott épület részlete 2011-ben

A szomszédos régi felvételi épülethez hasonlóan a 2009-ben műemléki védelem alá került "új" állomásépület állapota is egyre romlott. Ebben a helyzetben érkezett el a békéscsabai állomás rekonstrukciója, amelynek keretein belül 2013 és 2016 között a felvételi épületet is felújították, eredeti képére alakították vissza. Az épület külső képét tekintve a legnagyobb változás a manzárdtetők helyreállítása az oldalpavilonokon, illetve a déli pavilon előtti, a bombázás során elpusztult oszlopsor visszaépítése. Falkutatást követően mind a külső, mind a belső falak eredeti színüket kapták vissza. A csarnok padlóburkolata is az eredeti (fenti képeinken is látható) sakktáblamintás kialakítást követi. Számos kisebb részletet, többek között a műkő díszvázákat, a kovácsoltvas díszeket, a feliratokat, az ajtók rézdíszítéseit, a kutakat is aprólékos műgonddal, az eredeti állapotnak megfelelően állítottak helyre. A csarnokból eltávolították az utólag beépített, oda nem illő pavilonokat. Az épület belsejében a legjelentősebb változás a lépcső, amely a csarnok közepén épült, ott, ahol eredetileg a málhafeladó állt. Ezen a lépcsőn juthatnak az utasok az aluljáróba, ugyanis kilenc évtizeddel az első, pénzhiány miatt meghiúsult tervek megszületése után megvalósult a peronokhoz vezető aluljáró. Megszépült az épület környezete is: az állomás előterét gránitlapokkal burkolták, az épület előtt hangulatos parkot alakítottak ki fákkal, virágokkal, padokkal, különleges szökőkúttal. Bár némileg persze elfogultak vagyunk, talán mégis kijelenthetjük, hogy – ahogy azt a meg nem valósult tervekről az 1920-as években írták – most nemcsak az ország, hanem talán egész Európa egyik legszebb állomása lett a csabai.

epitkezes_1.jpgA felvételi épület felújítás alattfelujitas.jpgA főhomlokzat felújítás alatt

Az "új" felvételi épület T alaprajzú, boltozott tér, a T két szárnya a pályával párhuzamos. Az épület közepén helyezkedik el a hatalmas, 15 méter magasságú csarnok, amelyet két oldalról boltozott, teraszos tetejű, földszintes szárnyak kötnek össze az épület két végében elhelyezkedő, kétszintes, manzárdtetős pavilonokkal.

A város felőli oldalon a csarnok két oldalán egy-egy négyzet alaprajzú, enyhén kiugró, háromszintes torony áll, tetejükön vörösréz borítású, félgömb alakú kupolával. A tornyok vonalazott első és oldalhomlokzatán is az emeleti szinteken egy-egy keskeny ablak. A tornyokon a csarnok nagy ablakának szemöldökvonalában girlandokkal díszített sáv húzódik. A tornyok négyzet alaprajzú részét fogazott zárlemez zárja, efölött lanterna alakú, tíz csigafejezetes féloszloppal tagolt körépítmény emelkedik, az oszlopközökben kagylómotívummal díszített falfülkék láthatók. A négyszögletes terasz sarkain egy-egy kőgömb ül. A tornyok földszintje a csarnokba nyílik, innen csigalépcső vezet a felső szintekre. Mindkét tornyon a keskeny ablakok között kovácsoltvas zászlótartó.

A főhomlokzat két torony közti része timpanonos, amelyet a két torony párkánylemezének folytatása zár le (fogazás nélkül), a timpanon csúcsán háromelemű oromzati dísz, egyfajta modern akrotérion, amelynek mai kialakítása némileg eltér az eredeti formától. cimer.jpgA címer és a háromelemű oromzati dísztimpanon.jpgA timpanon

A timpanon talpvonalát a csarnok hatalmas, fekvő téglalap alakú, acélszerkezetű, díszlakatos munkájú sávokkal osztott ablakának szemöldöke adja meg. A timpanonban háromszög alakú, barokkos ornamentikájú felület látható, közepén Magyarország címere műkőből. csarnok_nagy_ablak.jpgA csarnok város felőli ablaka

A címer alatt, a csarnok ablakának középtengelyében óra található. A középső rész előtt négy pár, posztamensen álló műkő oszlop tartja az előtetőt. Az oszlopok fejezete volutás, virágdíszes, neobarokk kialakítású. A csarnokba az oszlopsor mögötti ajtókon juthatunk be. Az ajtókon faragott részletek, rézlemez lábazat, rézrudakból álló díszítés.oszlopsor.jpgA felvételi épület főbejárata

A csarnok oldalhomlokzata kétszintes, földszintjén a lapos tetős szakasz teraszának folytatása, posztamensekkel osztott műkő balusztráddal. A három földszinti nyílás félköríves záródású, műkő szalagkerettel, a nyílások közti mezőkben kartussal. Mellette posztamensen álló műkő, csigafejezetes pilaszterek keretezik és tartják az ablakok közti szalagpárkányt. A földszintet a balusztrád alatti párkány választja el az emelettől. A csarnok oldalhomlokzatának egyenes záródású emeleti ablakait lizénák választják el, az ablakok acélszerkezetében a főhomlokzati ablak díszlakatos sávjai ismétlődnek. Az oldalhomlokzaton a tornyok fogazott főpárkánya fut végig.jobboldal.jpgA felvételi épület jobb oldali szárnya

A központi csarnokot egy-egy földszintes, öttengelyes szárny köti össze az épület két végén található emeletes pavilonokkal. A nyílások a csarnok oldalhomlokzatának ablakaihoz hasonló kialakításúak, azonban ezeket díszes zárókő koronázza.vasracsos_ajto.jpgAjtó a földszintes szárnyon. A vasrácson a főhomlokzati ablak motívumai ismétlődnekfoldszint.jpgA csarnokot a pavilonnal összekötő földszintes szárnyjopavilon.jpgA jobb oldali pavilonpavilon.jpgA jobb oldali pavilon, amely a bombázás során a legsúlyosabb sérülést szenvedteuj_pavilon_vege.jpgAz északi pavilon oldalhomlokzata

Az épület két végében manzárdtetővel fedett pavilonok láthatók, a manzárdtetőket 2014–2016-ban állították helyre, miután a jobb oldali tető megsérült a bombázásokban, a posta felőli tetőt pedig 1970 körül elbontották. A posta felőli pavilon – az egykori érkezési csarnok – előtt négyoszlopos tornác, amelynek oszlopai a főbejárat előtti tornácéival azonos kialakításúak. A bombázások során ez az előtető teljesen megsemmisült, és csak hatvan év elteltével állították helyre. A két tornácot acélszerkezetes előtető kötötte össze, amely szintén elpusztult a világháborúban. Ezt az előtetőt nem állították helyre. A pavilonok galériaszintjén egyenes záródású ablakok, köztük virágfüzér-díszítéses kartusok. A pavilonokat mindkét oldalon attika koronázza, a földszintes rész feletti terasz áttört balusztrádsorával azonosan, azonban a bábok itt be vannak falazva. A balusztrádsor pillérelemein kővázák állnak.erk_varo.jpgAz egykori érkezési csarnok a város felőlerk_varo_2.jpgAz egykori érkezési csarnok a város felőlerk_varo_port.jpgAz egykori érkezési csarnok helyreállított oszlopsoraerkezesi_varo.jpgAz egykori érkezési csarnok részleteuj_csucsdisz.jpgA pavilon manzárdtetején látható csúcsdísz talapzata

uj_vf.jpgA felvételi épület a vágányok felőluj_vf2.jpgA felvételi épület a vágányok felől

A vágányok felőli homlokzat  az acélszerkezetű előtető kivételével a város felőli homlokzathoz hasonló kialakítású. A timpanon alatti háromszög alakú műkő dombormű ezen az oldalon a MÁV szárnyaskerék emblémáját foglalja magában.uj_csarnok_vf.jpgA csarnok homlokzata a vágányok felőluj_timpanon_vf.jpgA vágányok felőli oldal timpanonja a szárnyaskerékkel

Az oromzat és a csarnok főpárkányának találkozásánál, valamint a homlokzati fal és a balusztrád találkozásánál mindkét oldalon egy-egy egyedi műkő elem található: egy írott N betűhöz hasonló vonal két szárából kiinduló, egymással szembe forduló két csigavonal. Ugyanez a motívum jelenik meg a zászlótartók kovácsoltvas elemein.ncsiga.jpgA kettős csigavonalas motívum több helyen is megjelenik a homlokzaton

A csarnok vasút felőli homlokzatának nagy bevilágító ablaka a város felőli ablakhoz hasonló, azonban itt nincs óra. A csarnok kijárati ajtajai ívesek, műkő keretezéssel. A két pavilon földszinti nyílásai, valamint a földszintes összekötő szakasz szélső nyílásai is hasonló kialakításúak, azonban a földszintes rész belső nyílásai egyenes záródásúak. A földszintes szakaszokon a perontető fölött attikafal húzódik, amelyet műkő díszvázák tagolnak.vaza3_1.jpgMűkő díszvázák: a város felőli oldalon, a pavilonon, illetve a vágányok felőli homlokzaton

uj_felirat.jpgA helyreállított BÉKÉSCSABA felirat

A csarnok oldalhomlokzatának a vágányok felőli végén mindkét oldalon messziről jól látható, BÉKÉSCSABA felirat olvasható, amelyet a rekonstrukció során az eredetihez hasonló stílusban állítottak helyre.

A vágányok felőli homlokzaton, illetve az északi pavilon véghomlokzatán egy-egy, azonos kialakítású műkő díszkút kapott helyet (a rekonstrukció előtt a vágányok felőli oldalon egy stílusában oda nem illő, rossz elhelyezésű kút volt). uj_kut.jpgDíszkút uj_vizkopo.jpgA díszkút bronz vízköpője

A felvételi épület központi csarnoka T alaprajzú, a vasúti pályára merőleges tengellyel. A csarnokot hevederívekkel tagolt, dongaboltozat formájú betonhéj fedi, a pályával párhuzamos két közlekedési csarnok betonhéja kosárív. A központi csarnok mindkét oldalán kisebb helyiségek találhatóak, amelyek egy hátsó folyosóról közelíthetőek meg. Eredetileg itt kaptak helyet a pénztárak. A nagy csarnok és a pályával párhuzamos közlekedési csarnok találkozásánál a hátsó folyó a csarnokba torkollik, amely a nagycsarnok felé is nyitott, a sarkon pillérrel. Ez a nyílás hosszú időn át be volt falazva, azonban a legutóbbi felújítás során ezt is kibontották, így helyreállt a korábbi elegáns térkapcsolat. csarnok_1606_1.jpgA csarnok 2016-bancsarnok_reszlet.jpgA csarnok részlete. A kép bal szélén látható a helyreállított nyílás, amely a középső csarnokot a közlekedőcsarnokkal köti összecsarnok_1606_2.jpgA csarnok a vágányok felől csarnok_ablakok.jpgA csarnok ablakaicsarnok_mennyezet.jpgA csarnok mennyezetecsarnok_2.jpgA csarnok részlete 2016-banajto.jpgA csarnok főbejárata

A csarnok oldalfalait vörös színű, vízszintesen osztott műkő felülettel burkolták, amelyet fent tagozatos párkány zár. A csarnok padlóburkolatát az 1930-as évekből származó fényképek segítségével alakították ki. A burkolat sötét- és világosszürke gránitlapokból készült (a korabeli színeket már nem lehetett egyértelműen meghatározni, azonban a tónuskülönbség megfelel az eredeti állapotnak). A padló sakktáblamintás, a burkolatban hármas szegéllyel kialakított szegéllyel rendelkező tükrökkel van tagolva.

A csarnok közepén eredetileg a málhafeladó állt, később üzletet kaptak itt helyet, a felújítás során itt alakították ki a lépcsőt, amelyen a peronok felé lehet eljutni.

A mennyezetet vakolatból készült, barokkos plasztikai elemek tagolják. A csarnok festése is az eredeti állapotnak megfelelően lett helyreállítva: a falak alapszíne okkersárga, a plasztikák tojáshéjszínűek, a mennyezet egésze a világos, törtfehér színt kapta. Az eredeti színek elegáns, nyugodt képet adnak a csarnoknak.

A posta felé haladva eredetileg a III. osztályú étterem és a III. osztályú váróterem felé, a raktár felőli oldalon pedig az I-II. osztályú étterem és váróterem felé juthattak az utasok. A felújítás során a posta felőli oldalon alakították ki az új, korunk igényeinek megfelelő pénztárakat.csarnok_1.jpgEgykor a III. osztályú étteremhez és váróteremhez lehett itt eljutni, ma a pénztárak kaptak itt helyet

Az állomásépület helyreállítását megelőző falkutatás kimutatta, hogy az építés idején a felvételi épület számos helyisége díszített volt. E díszítések közül sajnos csak kis részletek helyreállítására nyílt ezúttal lehetőség.falfestes.jpgAz egykori I. osztályú váró helyreállított eredeti festése. A restaurált részlet a MÁV-START információs irodában látható

Az eredeti szépségét nemrég visszanyert, 2009 óta műemléki védelem alatt álló felvételi épület az ország legszebb állomásépületei közé tartozik. Különösen értékessé teszi az, hogy a két világháború között már kevés hasonlóan reprezentatív vasúti épület épült (a legtöbb jelentős magyar állomásépület Pfaff Ferenc tervei alapján épült 1900 körül), így a csabai állomás egyedülálló a magyar vasúti építészetben. Az épület a most kialakított parkkal, a szökőkúttal, a gőzmozdonnyal és természetesen a régi állomásépülettel a város egyik legszebb és leghangulatosabb pontjává vált, reméljük, sokáig ilyen szép marad. Amint azt a régi felvételi épületről szóló bejegyzésünkben is írtuk, a városrész szépségét tovább lehetne fokozni a környező, átalakított vagy rossz állapotú vasúti épületek – a vasúti posta, a vonatkísérői laktanya, a MÁV-palota, a MÁV lakótelep, a felvételi épület melletti iroda- és raktárépületek – helyreállításával.

allomas.jpg

Felhasznált irodalom:
[1] Czétényi Piroska: Békéscsaba vasútállomás rekonstrukciója. Műemléki tudományos dokumentáció és műemléki értékvizsgálat, Budapest, 2010.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[3] Gécs Béla: Békéscsaba anno – A békéscsabai vasútállomás építése 1931–1933, Csabai Mérleg, XXVI. évf., 2. sz., 2016. január 28.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr398781004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.