Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (13) Alpár Ignác (2) Andrássy út (19) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (28) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (4) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (15) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (1) helyi védelem (37) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (4) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (26) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (12) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Széchenyi utca (1) Szent István tér (13) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (12) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Vásárcsarnok terve 1925-ből

2016.08.01. 19:45 - csabaihazak

Címkék: fel nem épült épületek

A város már igen régen tervezte vásárcsarnok felépítését. 1888-ban Sztraka Ernő városi mérnök elkészítette egy árucsarnok terveit (a tervek sajnos nem ismertek), amely a mai Justh Gyula utcában épült volna, 60 öl hosszan, a vásárcsarnok azonban nem épült fel [1]. Az árucsarnok építése a továbbiakban is napirenden maradt.

1924-ben a Városfejlesztő Részvénytársaság tervezte új vásárcsarnok építését a Hunyadi térre, a terv azonban meghiúsult, mert a képviselőtestület maradibb tagjai nem látták szükségét annak, hogy a piaci árukat a piszkos föld helyett a tiszta vásárcsarnokban árusítsák. 

A város 1925-ben a budapesti Stabil Építő Rt.-t bízta meg a vásárcsarnok terveinek elkészítésével. Az építővállalat éppen abban az időben építette a pesterzsébeti vásárcsarnokot (amely ma helyi védelem alatt áll), e csarnok terveit módosítva készítették és küldték el a csabai csarnok vázlatos terveit, amelyeket a város igényeihez mérten kisebbre vagy nagyobbra lehetett volna változtatni


A vásárcsarnok távlati képe. Forrás: Vásárcsarnok építési terve, MNL BéML V. B. 72.b 5573/1926, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A vásárcsarnokot – amelynek tervezett helye sajnos nem derül ki a forrásainkból, bár valószínűsíthető, hogy ez is a Hunyadi téren állt volna – a pesterzsébetinél hosszabbra tervezték, viszont a karzatot – amely Pesterzsébeten épült – itt elhagyták a forgalom könnyebb lebonyolítása céljából. pvcs.jpgA pesterzsébeti vásárcsarnok, amelynek alapján a békéscsabait tervezték

A tervek szerint a csarnok 148, átlagosan 5  négyzetméteres árusítófülkéből állt volna. A pesterzsébeti bérleti díjakat alapul véve így a csarnok bérbeadása évi 1073000000 koronabevételt jelentett volna, nem számítva a pinceterületet, ahol a terjedelmes áruk (krumpli, zöldségfélék) árusítása folyt volna, és az épület külső frontján építendő üzlethelyiségeket.


A vásárcsarnok metszete. Forrás: Vásárcsarnok építési terve, MNL BéML V. B. 72.b 5573/1926, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A város az építkezésért évi 948571428 koronát fizetett volna tizenkét és fél éven át, vagyis a Stabil Rt. számításai szerint már a első évtől kezdve még megtakarítása is származott volna a vásárcsarnok felépítéséből. Az építő részvénytársaság vállalta, hogy amennyiben szükséges, a költségek redukálása érdekében áttervezi az épületet a pincetér csökkentésével vagy teljes elhagyásával, vagy a csarnok magasságának csökkentésével. Sajnos az építkezés végül nem valósult meg.


A vásárcsarnok alaprajza. Forrás: Vásárcsarnok építési terve, MNL BéML V. B. 72.b 5573/1926, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Néhány év múlva, 1929-ben újabb elképzelés született: ekkor Baráti Vince vendéglős fordult a városhoz építési engedélyért. a beadvány szerint saját gyümölcspiaci házát tervezte átépíteni. A város a terveket elküldte véleményezésre a szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának. A kamara válaszában kijelentette, hogy az árucsarnok létesítése igen előnyönyösen szolgálná Békéscsaba város közönségének érdekeit. Baráti Vince eredetileg földszintes vásárcsarnokot képzelt el, azonban a kereskedők és árusítók részéről olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg a helyiségek bérlete iránt, hogy pár nap alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a földszintes vásárcsarnok kicsi lenne s az igényeket nem elégítené ki. Ez a nagy érdeklődés arra indította Baráti Vincét, hogy Darabos György építésszel új terveket dolgoztasson ki egy emeletes vásárcsarnokra. Az építész a tervekkel hamarosan el is készült s azokat jóváhagyás céljából már be is terjesztették a város. A tervrajzokat sajnos nem ismerjük, azonban a Békésmegyei Közlöny tudósítása szerint  a terv rendkívül szellemesen oldotta meg a feladatot: a leggazdaságosabban osztotta be a rendelkezésre álló teret, számolt a fülkebérlők igényeivel is, és teljesen kielégítette az esztétikai igényeket is. A terveken az árucsarnok földszintjén körül a falak mentén és középen foglaltak helyet az árusitó fülkék valamint egy, a fővárosi büfék mintájára berendezendő büfé. Az emeleten foglalt helyet a tulajdonos lakása s ugyancsak körül a falak mentén árusitó fülkék. Középen a fővárosi csarnokokhoz hasonlóan galéria szegélyezte a légteret s azon körben nyertek elhelyezést a nyílt fülkék. A tervezet szerint mintegy 85–90 árusítóhely állitható rendelkezésre az építendő emeletes árucsarnokban, melynek kettős főbejárata a Hunyadi térre, oldal bejárata pedig a Verbőczy (ma Justh Gyula) utcára nyílt. Az árucsarnok alatt foglalt helyet az áruraktározásra szolgáló pince, az emeletre pedig a naponként friss tiszai és élőkörösi hallal szolgáló halcsarnokot terveztek. Bár a későbbi hírek a vásárcsarnok építéséről tudósítanak, az emeletes csarnok sajnos ezúttal sem épült meg. Később Róna Gusztáv rendezett be vásárcsarnokot a postához közül.

Egy másik elképzelés szerint a csarnok a színház melletti városi bérház (a mai Ibsen-ház) épületének átalakításával, kibővítésével, a Fiume hátsó udvarának felhasználásával épült volna fel, a Hunyadi térre való közvetlen kijárással, ahol az árucsarnok egy része nyert volna elhelyezést [2]. E célra a Szucsu-féle telek (a mai Százas ABC helye) is alkalmasnak tűnt, a szomszédos saroktelek megvételével az árucsarnokba a Hunyadi tér, az Andrássy út és az Irányi utca felől is elérhető lett volna.

A háború után is sokáig csak terv maradt a vásárcsarnok építése. Az 1950-es években továbbra is a Hunyadi tér környékére szánták a csarnokot, később a neológ zsinagóga átalakítását tervezték erre a célra. Végül 1975-ben készült el a ma is álló vásárcsarnok – sajnos a korábbi tervek szépségét meg sem közelítő formában.

Felhasznált irodalom:
[1] Tábori György: A városrendező - Sztraka Ernő városi mérnök munkássága, Békéscsaba, 1993.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr485748357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.