Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (12) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (26) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (2) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (13) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (10) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (5) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (22) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (10) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (6) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (10) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Apolló (Brigád) mozi

2016.08.08. 15:35 - csabaihazak

Címkék: mozik elpusztult épületek Zamecsnik Sándor Lipták János Munkácsy utca

Munkácsy utca 4.

A mozgókép feltalálása után néhány évvel Békéscsabán is megkezdődtek a filmvetítések. A források sajnos ebben a tekintetben hiányosak, de feltehető, hogy elsőként Csabára is vándormutatványosok hozták el a filmeket. Az első híreket a Békésmegyei Közlöny 1899. január 16-i számában olvashatjuk, ahol a színházi filmvetítésekről tudósítanak. 1901. novemberében a hírek arról tudósítanak, hogy az Uránia Tudományos Színház teljes apparátussal a városba látogat, és a színházban pénteken, szombaton és vasárnap is előadást tart. Az Uránia a következő években is rendszeresen visszatért Csabára, de városunkba látogatott az Első Magyar Villamos Színház is. Később a Nádorban is működött mozi.

Az első valódi moziépület, az Apolló mozi 1923-ban létesült a Munkácsy utcában, Lipták János és Zamecsnik Sándor tervei alapján, egy 1910-ben épült magtár átalakításával [2,3]. Az építkezést Lipták János vállalata végezte. apollo.jpgAz Apolló mozi az 1920-as években

A mozi 628 (más források szerint 560) néző befogadására volt alkalmas, a nyári hónapokban pedig a 400-450 személyes befogadóképességű kerthelyiségében "szivar-, cigarettafüst és az esti levegő kellemes hőmérséklete mellett" folytak le az előadások, hogy így a mozikedvelő közönség nyáron is láthassa és élvezhesse a filmtechnika újdonságait. A korban szokásos módon a moziépület nem csak filmvetítésekre szolgált: többek között irodalmi esteket, kabarékat, hangversenyeket, színielőadásokat, nótaesteket, cserkészelőadásokat és -találkozókat, divatbemutatókat, ismeretterjesztő előadásokat is tartottak itt. A moziban lehetőség nyílt focimeccsek felvételeinek megtekintésére is.

Az Apolló Rt. 1926. évi közgyűlésének jegyzőkönyveiből megtudhatjuk, hogy bár a mozi sikerrel működik, egyre kevesebben járnak moziba. Ennek ellenére az Apolló Jamina felé is terjeszkedett: az Erzsébethelyi Mozgó 1926. május 13-án Hegedüs Bernát házában nyitotta meg kapuit.

Három évvel később igencsak komoly konkurenciát kapott az Apolló: ekkor épült a kívül és belül is rendkívül elegáns, a kor legmagasabb technikai színvonalán felszerelt Csaba Mozgó az Irányi utcában. A két mozi egy darabig sikeresen működött egymás mellett, azonban 1936 körül az Apolló felfüggesztette működését.

1937-ben viszont újra megnyitott az Apolló, miután jelentős korszerűsítésen esett át. A felújítás során az ülőhelyek nagy részét kicserélték, a falakat bordó kárpittal vonták be. Az egész színházban a bordó és a citromsárga szín dominált. Megújult a műszaki berendezés is. Szélesítették a vetítőkamrához vezető lépcsőt. A mozi előtt vörös neoncsövekkel világító transzparenst szereltek fel. A húszezer koronás költséggel járó felújítást követően 1937. augusztus 8-án a Hangszerháború és a Pesti mese című filmek vetítésével indult újra az Apolló.

brigadmozi.jpgAz erősen átalakított, leegyszerűsített homlokzatú Brigád mozi

A háború után a mozit államosították, ezután Brigád mozi néven működött. 1953-ban a mozit mintegy 26 ezer forint költséggel modernizálták, kellemesebbé, otthonosabbá tették. A Viharsarok Népe arról tudósított, hogy a  korábbinál sokkal jobb vetítést két új, korszerű, 80 ezer forint értékű vetítőgép biztosította. Az új vetítőgépek elhelyezése érdekében bővítették a gépházat, aminek következtében a homlokzat is átalakult. A mozi 1953. december 3-án nyitott meg újra.10389188_816534018389462_609886411111936069_n.jpgAz átépített Brigád mozi a hetvenes években

1972-ben a moziépület vizsgálata során kiderült, hogy a mennyezetnek 20 centiméteres lehajlása van, a tetőszerkezet súlya nagy, ezért az épület nem biztonságos. A moziüzemi vállalat még aznap leállította a vetítést.  A szakvéleményből kiderült, hogy az épület könnyebb tetőszerkezettel még öt-tíz évig üzemeltethető. Hamarosan elkészültek a felújítás tervei. A munkálatok ideje alatt a Trefort utcai Munkácsy Művelődési Otthon nagytermét, majd a Szabadság téri Fegyveres Erők Klubját használták filmvetítésre, illetve a Szabadság mozi is napi négy előadásban játszott. Ezzel egyidőben elkészültek egy új mozi tervei. Az új épület a Tanácsköztársaság útja és a Katona utca sarkán állt volna, egy 400 és egy 100 személyes vetítőterem kapott volna helyet benne. Korábban az is felmerült, hogy az egykori neológ zsinagógát alakítják át mozivá.1974-02-19.jpgA Brigád mozi felújítása. Tíz, a Diósgyőri Vasgyárban készített acélgerenda egyikét emelik be az építőipari szövetkezet munkásai. Demény Gyula felvétele. Forrás: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 41. sz., 1974. február 19.1974-05-18.jpgA Brigád mozi homlokzatának felújítása. Demény Gyula felvétele. Forrás: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 114. sz., 1974. május 18.

A másfél millió forintos költséggel felújított, 450 férőhelyes mozi 1974. augusztus 19-én nyitotta meg újra kapuit. Az augusztus 19-i, esti díszelőadáson Kósa Ferenc rendező új játékfilmjét, a Hószakadás című alkotást mutatták be, majd egy héten át A fej nélküli lovas című szovjet filmet játszották.1974-08-19.jpgA nézőtér a felújítás után natúrszínű székekkel, drapp függönnyel, sötétzöld falikárpittal. Forrás: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 198. sz., 1974. augusztus 25.1974-08-19_2.jpgBüfé a felújított mozi előcsarnokában. Forrás: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 198. sz., 1974. augusztus 25.

Alig néhány évvel a jelentős költséggel járó felújítás után, 1979-ben a különleges moziépületet lebontották. A bontás oka az volt, hogy ekkor épült a crossbar telefonközpont, és a mozi helyét jelölték ki az építőelemek tárolására, innen emelte a daru a szerkezeteket a szereléshez. Ha a mozit nem bontják le, új helyet kellett volna kijelölni a tárolásra, ami a munkálatok átszervezésével együtt a mozi (pénzben kifejezett) értékét meghaladó többletköltséget eredményezett volna, így az akkor csaknem hetvenéves, várostörténeti jelentőségű épület nem menekülhetett meg. A mozihoz sokaknak fűződtek kedves emlékei, voltak, akik megkönnyezték a régi épület bontását. Ha az egykori Apolló mozi épségben (vagy átalakítva, de a helyreállítás lehetőségét magában hordozva) megmaradt volna, ma a városközpont értékes műemléke lehetne.brigad_bontas_0.jpgA Brigád mozi bontása. Béla Ottó felvétele. Forrás: Békés Megyei Népújság 34. évf. 56. sz., 1979. március 8.brigad_bontas_1.jpgA Brigád mozi bontása. Veress Erzsi felvétele. Forrás: Békés Megyei Népújság 34. évf. 57. sz., 1979. március 9.brigad_bontas_2.jpgA Brigád mozi bontása. Veress Erzsi felvétele. Forrás: Békés Megyei Népújság 34. évf. 57. sz., 1979. március 9.

Felhasznált irodalom:
[1] Sass Ervin: Fotográfusok és mozisok, A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193?.
[3] Bontani vagy építeni... Mozi a telefonközpontban?, Békés Megyei Népújság 33. évf. 293. sz., 1978. december 13.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr247986745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Andreea Melisa Muresanu 2017.02.13. 16:45:55

Hello! Do you have any information on Urania Palota from Koloszvar?