A középkori Csaba legjelentősebb épülete az Ábránfy család által emelt kastély volt. Az építés pontos idejét nem ismerjük, azonban valószínű, hogy 1521-ben már állt a várkastély, mivel Ábránfy Péter – a kastély feltételezett építője – egyik levelét Csabáról keltezi. Ez a levél egyúttal az első magyar nyelvű emlék Csaba történetében:
"My ky vagyonk Abranfy Peter és fyaym Istvan és Peter agyuk emlekezetre, hogh atuk kakabeli rezunket bekes varmegyeben az my atyankfyanak Ver Andrasnak zalogon harmadfel zaz foryntban és fogatunk neki az my hytwnkre es tyztessegwnkre, hogh myg az w penzet megagyuk, az iozagot nala hagyjuk es benne megoltalmazuk. Ez level kwlt Chaban Zent-Lazlo kyral napyan 1521. Abranfy Peter kezeirassa."
A kastély első írásos említése 1529-ből való. A kastély pontos helyét sem ismerjük, a településtörténeti és régészeti megfigyelések azt mutatják, hogy a falu déli szélén állhatott, ahol a mocsarak és erek kiváló természetes védvonalul szolgáltak. A máig fennmaradt Kastély, Kastélyi szőlők helynevek mutatják, merre állhatott az erődítmény. Haán Lajos először a Csetneky-féle malomudvart (Kastély u. 10.), majd a mai Corvin u. 8. számú házat azonosította a kastély helyeként. A Kastély utca 24. szám alatt olyan leletek – egy penge-, egy csont- és 15 égett agyagtöredék – kerültek elő, amelyek a kastélyból származhatnak.
Az Ábránfy-kastély valószínűsített helye a mai Békéscsaba térképén
Csaba XIX. század eleji térképei is segíthetnek a kastély helyének azonosításában. A térképeken a város keleti szélén, a Körös partján egy háromszög alakú, kiemelkedő terület figyelhető meg, amelyet északról a Körös, délnyugatról pedig az ebbe torkolló, kanyargó ér határol. A kiemelkedés ma is jól beazonosítható, mivel a Körösbe ömlő ér csatorna formájában ma is megvan a Kastély u. 8. számú ház oldalán. Jankovich B. Dénes ezt a háromszög alakú kiemelkedést azonosította a kastély legvalószínűbb helyeként. A terület méretei, állapota (minden oldalról víz vette körül) ezt a feltételezést támasztják alá. A régészeti leletek egyelőre sajnos nem erősítik meg a feltételezést, azonban ez annak is betudható, hogy a háromszög alakú területen a beépítettség miatt ásni nem lehetett. Bárhol is állt az egykori kastély, mára nem sok maradhatott belőle, hiszen a régészek többszöri terepjárása sem hozott eredményt.
A kastély helye egy 1816-ból származó térképen
A kastélynak sajnos semmilyen ábrázolása nem ismert, külső képének egyetlen leírása is abban a levélben olvasható, amelyben Mágocsy Gáspár gyulai várkapitány a kastély 1556-ban történt lerombolásáról tudósít: "Eközben a kiváló ifjú, Ábránfy Imre titokban Csaba nevű kastélyából, mely ide legalább egy mérföld, a Jenőben tartózkodó pártütőkhöz ment, és ott Patócsy Boldizsártól, a lázadók kapitányától pénzt kapva esküt tett, hogy maga is János király fiának pártját követi, és ama lázadókat a törökökkel együtt kastélyába befogadja hogy e kastély erős biztosítása után a hadinépekkel és másokkal az egész mezőségi földrészt maguk részére elfoglalják, és hogy innen gyakran tesznek majd Gyula felé kitöréseket, s ha lehet, Gyula városát felégetik, hogy így ama vár ostromának gondját megkönnyítsék. Én mihelyt megbízható kémeim által értesültem, hogy milyen szándékaik vannak, meg akartam akadályozni vállalkozásukat, a leggyorsabban felszereltettem néhány kisebb ágyút, és ugyanazon nap éjjelén, amelyen vállalkozásukról értesültem, az összes itt lévő katonával, lovassal, puskás gyalogossal és hajdúval a csabai kastélyra támadtunk, egész éjjel bátran ostromolva, nyilazva – ugyanis eléggé megerősített volt kőerődítményekkel és toronnyal –, és mikor már jól megvirradt, roham révén elfoglaltuk halottak és vérontás árán, maga az ifjú Ábránfy is övéi közül néhánnyal együtt megöletett... Végül is az erődítményeket és a tornyot fenekestül leromboltattam, és a kastély árkait feldúlattam, az egész kastélyt felégettettem."
Valószínűleg hitelesebb változatát olvashatjuk az ostrom történetének Ábránfy Imre édesanyjának irataiban, melyek szerint Mágocsy "a csabai várkastélyt környező vizek miatt még csak lőtávolságnyira sem tudta megközelíteni a falakat. Belátta hát, hogy támadása így nem lehet eredményes. Az éj leple alatt rohammal akarta bevenni az erődítményt, de az ingoványos terepen harcosai és lovai elakadtak, s így ez a terve is meghiúsult. Ekkor az ostromló csapat egyik vezére, Szterzenkovics Mátyás cselhez folyamodott: előrement a vizek között, amennyire csak tudott, és egyezkedésre szólította fel a csabai vár urát." Ábránfy Imre "nem ismerte fel a cselvetést, s fáklyafénnyel vonult az ellenséghez a tárgyalásra. Mágocsy emberei hitszegően levágták Ábránfyt, s a fáklyák által megvilágított úton gyosan a vár nyitott kapuján át benyomultak a belső udvarra, s véres kézitusa után a kastélyt lerombolták..."
A kastély lerombolása alighanem az egész település fejlődését visszavetette, hiszen ekkor már egy újonnan kialakítandó, "Pertinentiae castelli Csaba" (a csabai kastély tartozékai) nevű uradalom központjának volt szánva, a kastély pusztulásával ez már nem valósulhatott meg.
Petik Ambrus 1784-es műve [3] szerint a kastély maradványai még az 1760-as években is álltak: "A' Helységnek Napkeletre Gyula felöl fekvö végén az alatta folyó ér, és réttség szélén állott egy nagy régiséget mutató jó magasságú hajdani köfal, kit közönségessen Kastélynak neveztek, melly köfal tsak ez elött 20. Esztendövel is láttzatossan fenn állott; de már a' köveit is elhordták, és tsak valamennyire a' helye láttatik."
Haan Lajos szerint [2] viszont a kastély falaiból már semmi sem maradt, amikor a szlovák telepesek megérkeztek: "Az erőd helyén most házak állanak; azonban gyakran régi pénzeket, csatokat, golyókat, embercsontokat ásnak ki az ott lakók. Midőn [az] 1715 ik évben a’ mostani tótság ide telepedett, már semmi falaknak nyomai nem látszottak, de meg voltak még a’ mély sánczok és magas föld hordások, ott körülbelöl, a’ hol most Filipinyi szűcs háza van és egy jó magas halom, ott hol most Csetneky molnár udvara van."
Akárhogy is volt, napjainkra a kastélynak látható nyoma nem maradt, emlékét csak a régi iratok, illetve néhány elnevezés őrzi.
Kastély utcai házak napjainkban: ezek helyén állhatott az egykori várkastély
A hírek szerint a Munkácsy Mihály Múzeum régészei a város újratelepítésének 300. évfordulójára, 2018-ra szeretnék azonosítani a kastély pontos helyét. A kastély valószínűsített helyén a beépítettség miatt még nem lehet tudni, hogy hol tudnak ásatásokat végezni, ám műszeres vizsgálatokra lehetőség nyílik. Bízunk benne, hogy a kutatások sikerrel járnak, és néhány év múlva a régészek többet tudnak mondani a kastély pontos helyéről. Ha ezt sikerül meghatározni, talán a kastély felépítéséről, alaprajzáról is többet fogunk tudni. Annak persze sajnos kicsi a valószínűsége, hogy a kastélynak valamilyen korabeli ábrázolása előkerüljön, így alighanem örökre rejtély marad, hogyan is nézett ki pontosan a város történetének egyik legérdekesebb, legizgalmasabb épülete.
Felhasznált irodalom:
[1] Jankovich B. Dénes, Erdmann Gyula (szerk.): Békéscsaba története. A kezdetektől 1848-ig, Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991.
[2] Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig,
[3] Petik Ambrus: Békés megye leírása - 1784, Erkel Ferenc Múzeum, Gyula, 1961.
[4] Jankovich B. Dénes (szerk.): Békés megye régészeti topográfiája IV/3-4. (Magyarország régészeti topográfiája 10.), Békés és Békéscsaba környéke, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1998.
