Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (11) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (24) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (2) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (23) emlékművek (1) fel nem épült épületek (12) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (35) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (2) ipari épületek (4) Irányi utca (4) iskolák (9) Jamina (4) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (4) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (22) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (18) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (15) polgárházak (8) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (6) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (10) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (3) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Járásbíróság

2016.10.17. 22:41 - csabaihazak

Címkék: helyi védelem Körös part Árpád sor

Árpád sor 4.

1870-ben, a királyi bíróságok szervezésekor Csabát is kijelölték egy királyi járásbíróság székhelyéül. Hosszas keresés után végül a régi városháza épületében találtak megfelelő helyet, amelyet bérbe adtak járásbíróság céljára. 1874-ben, a bérlet lejárta után újra megfelelő helyet kellett keresni különböző magánházaknál, ugyanis a város nem akarta a korábbi alacsony áron meghosszabbítani a bérletet. A gyulaiak gúnyolták is a csabaiakat: kevéssel korábban merült fel ugyanis, hogy a megyeszékhely Gyuláról Csabára költözzön, és ekkor Csaba 60 ezer koronát ajánlott fel megyeháza építésére. A székhely áthelyezéséről döntő szavazáson sajnos Csaba elbukott, a gyulaiak pedig azzal vádolták Csabát, hogy a megyeháza építésére tett ajánlat is alaptalannak tűnik, ha a város még a járásbírói hivatalt is képtelen megfelelően elhelyezni, és úgy vélték, ez alátámasztja a székhely Gyulán maradásáról hozott döntés helyességét. Az újságok arról tudósítanak, hogy 1878-ban újra a főtéri épületbe költözött a járásbíróság, majd 1881-ben a közbirtokosság bérházának (ma Ibsen-ház) emeletén kapott helyet, ahol tíz szoba és két várószoba állt rendelkezésre. Az épület nagyon hamar szűkké vált a bíróság számára. 1907-ban Ádám Gusztáv városi mérnök tervei szerint bővítették ugyan, de ez csak átmeneti javulást jelentett, feltétlenül új épületre volt szükség. A törvényszék azt javasolta, hogy vagy a meglévő épületet bővítsék ki, vagy a város építsen új palotát, amelyért aztán méltányos bért fizetne a bíróság. A város azonban nem kért a méltányosnak nevezett bérből, miután az már addig is jelentős ráfizetést jelentett. Ezért a város ingyen telket ajánlott fel arra az esetre, ha az állam építi fel az új bírósági épületet. A város két telket javasolt a célra: a Szappanos (ma Csaba) utcai telket a Plesch-ház mellett (a mai Nagy Imre tér helyén), illetve a Simay-féle teleknek a Körös felőli részét (ahová végül is épült a bíróság). Mindez azonban hiába volt: a minisztérium közölte, hogy nincs fedezet új épület emelésére. 1909-ben végül a minisztérium elfogadta a Körös-parti telket, így bizonyosnak látszott, hogy az új, tágas, kényelmes és díszes palota két éven belül elkészül. Hamarosan azonban kiderült, hogy a Körös-parti telket a város korábban már átíratta a belügyminisztériumra, gyermekmenhely létesítésének céljára. A menhely felállításából nem lett semmi, a belügyminisztérium azonban így is igényt tartott az ajándék telekre (így a telek másik felén építendő református templom terve is veszélybe került). További fenyegetést jelentett, hogy Gyomán új járásbíróságot készültek felállítani, ami szinte teljesen kizárta volna egy új csabai épület emelésének lehetőségét. A világháború kitörése azután végleg lehetetlenné tette az építkezést. Így aztán a csabai járásbíróság még a 20-as évek közepén is abban a szűk és kényelmetlen helyiségben működött, ahová csaknem fél évszázaddal azelőtt elhelyezték. 1925-ben azonban végre elhárultak az akadályok, és a megfelelő források is rendelkezésre álltak az új bírósági palota felépítéséhez.untitled_25.jpgA járásbíróság 1930 körül

1925 júliusában helyszíni szemlét tartottak a bíróság céljára kijelölt, a Deák utca és az Árpád sor sarkán levő telken. A szemlén a következők vettek részt: Zábovszky István államtitkár, az igazságügyminiszter képviseletében, Hanza Géza, az ítélőtábla elnöke, Szakolczay Lajos törvényszéki elnök, Berényi Antal, a békéscsabai járásbíróság elnöke, Békéscsaba városa részéről dr. Medovarszky Mátyás főjegyző, h. polgármester, Horváth István adóügyi tanácsnok, Ádám Gusztáv műszaki tanácsnok, Zahorán Pál gazdasági intéző, a város képviselőtestülete részéről Korossy László és Holländer Lipót. A bizottság megállapította, hogy a telek fekvésénél és méreteinél fogva nagyon alkalmas a kijelölt célra, valamint hogy a tizennégy évvel korábban készített terveket a megváltozott viszonyoknak és a bíróság fejlődésével előálló kívánalmaknak megfelelően át kell alakítani. A tervek átalakításának munkálatait Orbán Ferenc műépítészre, az igazságügyminiszterium szakértőjére bízták. Az újonnan elkészült terveket később bemutatták a városnak és a törvényszéknek s véleményük figyelembe vételével a miniszter döntött véglegesen az ügyben. 

A tervezéssel megbízott Orbán Ferenc (1874–1961) 1897-ben szerezte építészi oklevelét a Műegyetemen nyerte. Pályáját Czigler Győző mellett kezdte, majd külföldi tanulmányút után 1899-ben a bécsi főudvarmesteri hivatal mérnöke lett. Tervei szerint épült a schönbrunni második pálmaház. 1908-tól a budapesti állami felső építőipariskola tanára. A békéscsabain kívül több bírósági épület tervezője (Debrecen, Hatvan, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló), s az ő műve a szolnoki fa- és fémipari szakiskola, a budapesti Fehérvári úti iskola, továbbá a volt „Hangya” budapesti tárháza és albertfalvai gyártelepe is [1].


A főhomlokzat tervrajza. Forrás: Járásbírósági épület tervdokumentációja, MNL BéML V. B. 72.b 5633/1926, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


Az udvari homlokzat tervrajza. Forrás: Járásbírósági épület tervdokumentációja, MNL BéML V. B. 72.b 5633/1926, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


A pince alaprajza. Forrás: Járásbírósági épület tervdokumentációja, MNL BéML V. B. 72.b 5633/1926, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


A földszint alaprajza. Forrás: Járásbírósági épület tervdokumentációja, MNL BéML V. B. 72.b 5633/1926, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


Emeleti alaprajz. Forrás: Járásbírósági épület tervdokumentációja, MNL BéML V. B. 72.b 5633/1926, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az építkezés tervét jóváhagyták, azonban 1925-ben még nem kezdődtek meg a munkálatok. Az építkezésre 1926 áprilisában írták ki a pályázatot, amelyet – mint legolcsóbb ajánlattevő – Tömpe Károly budapesti vállalkozó nyert, aki az építkezést 2432832850 koronáért vállalta el.1930.jpgA járásbíróság épülete 1930 körülbirosag.jpgA bíróság a Deák utca szép épületeivel

A járásbíróság új épületét 1927. január 9-én, vasárnap délelőtt 11-kor adták át. Az ünnepségen megjelentek Dr. Szakolczay Árpád, kúriai biró a gyulai kir. törvényszék elnöke, Dr. Madarász Kálmán törvényszéki tanácselnök, Dr. Konrád Ernő az ügyészség elnöke, Dr. Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos, Dr. Weisz Bernát kir. közjegyző, a békéscsabai birói és ügyvédi kar teljes számban. az ünnepélyt Dr. Berényi Antal járásbírósági elnök nyitotta meg, aki felidézte a a palota felépüléséért folytatott küzdelmet. Ezt követően Dr. Szakolczay Árpád, Dr. Kerényi Soma és Dr. Konrád Ernő mondott beszédet, majd Berényi Antal a teljes jogászi kart vendégül látta. A járásbírósági hivatalok működésüket másnap, január 10-én, hétfőn reggel 8 órakor kezdték meg.

A Békésmegyei Közlöny 1927. február 9-i számában ismertette az új bírósági palotát. A tudósítás szerint az új épületben a látogató azt hiheti, valamely magas megyei hivatalban jár. Elsőként a korábban megszokott zsúfoltság hiánya tűnik fel: a tágas előcsarnokban eloszlik a tömeg. A hivatal dolgozói számára is sokkal kényelmesebbé vált az új munkahely, a hivatali helyiségek minden igényt kielégítettek. A telekkönyvi hivatalokat vasajtókkal látták el. A tudósítás az épület dicsérete mellett azonban elítélően szól a hivatalba látogatókról, akik térdig sáros csizmában érkeztek a bíróságra, és lábbelijükkel összepiszkolták az épület folyosóit és a lépcsőházat.200602.jpgA Körösben tükröződő bíróság 2006-ban200712.jpgA bíróság 2007 decemberében

Az épület ma is a járásbíróságnak ad otthont. A 2000-es évek elején a járásbíróság palotája új, stílusában a régi épülethez jól illeszkedő udvari szárnnyal bővült.ujszarny_2015.jpgAz új udvari szárny2013.jpgA főhomlokzat 2013 nyarán201402.jpgAz épület 2014 telén201402_fh.jpgA főhomlokzat 2014 telén201501.jpgA Deák utcai homlokzat 2015 januárjábandeak_201504.jpgA Deák utcai homlokzat 2015 áprilisában201504.jpgA bíróság 2015 áprilisában

A rangos középület szinteket összefogó féloszlopokkal tagolt szimmetrikus főhomlokzatán a főpárkány megszakítása és a felette lévő íves timpanonszerű attika, illetve a kapu felett konzolokon nyugvó timpanon emeli ki a főbejáratot [4]. A kapu fölött az építés évszáma (1926), az attika alatt az épület rendeltetése olvasható. A homlokzatok visszafogott neobarokk stílusú formái egyszerűségük ellenére méltóságteljessé és tekintélyessé teszik az elegáns épületet. A bíróság előtti előkert barátságossá teszi a környezetet és kiemeli az épület szépségét. kapu.jpgAz épület kapuja az építés évszámávaldeak201603.jpg

Az előkertben Justitia szobra látható, az istennő jobb kezében mérleget, bal kezében kardot tart. A szobor Mészáros Attila alkotása, bronzra patinázott poliészterből készült, jelenleg sajnos kisebb sérülés látható rajta. A jövőben jó lenne ezt az alkotást bronzból elkészítve felállítani. justitia.jpgJustitia-szobor a bíróság előkertjében

A járásbíróság mindkét utcai homlokzata nagyszerűen illeszkedik az Árpád sor, a Körös-part, illetve a Deák utca értékes épületeinek sorába. A bíróság a hangulatos városrész egyik kiemelkedő építészeti alkotásaként ma helyi védelem alatt áll. 201603.jpgA bíróság 2016-ban

Felhasznált irodalom:
[1] Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1994.
[2] Békésmegyei Közlöny, 1874–1927.
[3] Körösvidék, 1925–1927.
[4] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[5] Fábry Károly: A csabai nagy árvíz és egyebek, Körösvidék, Békéscsaba, 1923.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr595787162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.