Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (11) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (24) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (2) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (23) emlékművek (1) fel nem épült épületek (12) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (35) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (2) ipari épületek (4) Irányi utca (4) iskolák (9) Jamina (4) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (4) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (22) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (18) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (15) polgárházak (8) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (6) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (10) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (3) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Népi lakóházak, podsztyenás házak XIV. – a Szlovák Tájház és a Garay utca

2016.12.14. 22:01 - csabaihazak

Címkék: múzeumok műemlékek népi építészet podsztyenás házak

Garay utca 21.

A Garay utca első nevét – Görbe utca – alakjáról kapta, 1910-ben nevezték el Garay János költőről. A város 1971-ben vásárolta meg az utca 21. számú házát, hogy ott szlovák tájházat rendezzenek be. tajhaz_2016_1.jpgA tájház utcai homlokzata 2016-ban

A mai tájház épületét Csankó András építtette a XVIII. század második felében. A város 1818-as térképén még az eredeti alaprajzzal szerepel, később az utca rendezése során az utcai homlokzat hátrébb került. Ekkor – az oromzaton feltüntetett évszám szerint 1865-ben – nyerte el mai formáját: a tájház a Csabára jellemző podsztyenás házaknak a téglaoszlopos, vakolt oromzatos altípusába tartozik. Ez a típus a tehetősebb gazdák körében terjedt el az 1860-as években, feltehetően ugyanannak a jó arányérzékű kőművesmesternek a munkája nyomán, így az utca rangos épületeként kiemelkedett a többi parasztház körül.tajhaz_bmn_27_142_1972_06_18.jpgA tájház felújítás alatt. Forrás: Békés Megyei Népújság 27. évf. 142. sz., 1972. június 18.

A tájház falai vályogból épültek, kívülről mindig fehérre volt meszelve. A podsztyena két vaskos téglaoszlopa mögött (az ennél a háztípusnál megszokott módon) két ablak látható, amelyek vasrácsozata még az eredeti, helyi mesterek munkája. A homlokzatnak különleges bájt adnak a kis méretű ablakok íves záródású keretükkel, hangulatos ablaktábláikkal. A kapun át a széles tornácra jutunk, melynek ereszét öt darulábas pillér tartja. tajhaz_bmn_27_196_1972_08_20.jpgA tájház a helyreállítást követően. Forrás: Békés Megyei Népújság 27. évf. 196. sz., 1972. aug. 20.garay21_1972.jpgA tájház 1972-ben. Forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótár 19828tajhaz_1973.jpgA tájház utcai homlokzata. Forrás: Békési Élet 8. évf. (1973) 3. sz.garay21_1976.jpgA tájház 1976-ban. Forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Diatár 4982

tajhaz_2010.jpgA tájház 2010-bentajhaz_2013_1.jpgA tájház tornáca

A ház két szobából, konyhából, két kamrából és pincéből áll, amelyeket a XIX. század utolsó évtizedeinek megfelelően rendeztek be a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményéből származó tárgyakkal. A környező magyarság szokásainak hatására a békéscsabai szlovákoknál is az utcai szoba (preňja chiža) volt a tisztaszoba, a hátsó szoba (zaňja chiška) pedig a lakószoba. A tisztaszobát ünnepélyes alkalmakkor használták, például lakodalom, keresztelő, disznótor idején, itt étkeztek vasárnap és más ünnepnapokon, valamint a tiszteletnek örvendő vendéget is ide vezették. tajhaz_2013_15.jpgMennyezetes ágy és bölcső a tisztaszobábantisztaszoba_1973.jpgA tisztaszoba kevéssel a tájház megnyitása után. Forrás: Békési Élet 8. évf. (1973) 3. sz.tajhaz1976_2.jpgA mennyezetes ágy 1976-ban. Forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Diatár 4984

A szoba utca felőli sarkában nagy, mennyezetes ágy áll (postel), azonban hálóhelynek ezt a szobát csak ritkán használták, itt a szülőasszony feküdt, és a gerendára felfüggesztett bölcsőben (hajdák) ringatta kisgyermekét. A bölcső oldalán lévő három-három fafoghoz kötötték le a csecsemőt pólyakötővel, hogy ki ne essen. A nagy ágy végében álló, felirata szerint 1857-ben Pálinkás Ilkának készült láda festését a hagyomány Munkácsy Mihálynak tulajdonítja. A tisztaszoba konyhából fűthető kemencéjét (pec) színes, házi szövésű rongypokróccal letakart padka szegélyezi. A kemencébe csak ünnepek alkalmával fűtöttek be. tajhaz_2013_14.jpgA tisztaszoba kemencéje

A kemencével átellenes sarokban álló saroklóca (lavica) a rajta látható faragot évszám szerint 1801-ből származik. A sarokpad előtti asztalnál ültek ünnepekkor a család férfitagjai, az asszonyok és lányok külön étkeztek.tajhaz_2013_12.jpgSarokpad és asztal a tisztaszobában

Az ajtó mögötti fal mentén két láda kapott helyet. Egyikük négy oldala zsindelyszerűen van összeépítve, teljes  felületét vésett geometrikus minta díszíti. A másik ládát festett virágminta ékesíti, fedelén a "Brhlik Anna 1861" felirat olvasható. A ládák ruhák tartására szolgáltak, oldalsó rekeszeikben tűt, cérnát, apróénzt tartottak. A fal mentén áll egy 1888-ból való faragott, festett, gót betűs feliratú óratartó (hodinár), amely csak a gazdagabb parasztházakra volt jellemző. A festett fogasokon (rámike) tartották az ünneplő ruhákat, valamint itt láthatóak a dísztányérok és egyéb díszedények. A fali tékákban (kasničke) általában értéktárgyakat vagy italt tartottak.tajhaz_2013_9.jpgRészlet a tisztaszobábóltajhaz_2013_11.jpgA szoba utca felőli fala

Az utcai ablakok között, dísztányérokkal körülvéve függ a falon a faragott keretes tükör. A szoba egyik jelentős dísze a ház egykori tulajdonosának, Csankó Andrásnak és feleségének 1885 körül készült fényképe, köztük Luther Márton arcképe látható. A szobában szintén megtalálható a parasztság körében népszerű Áchim L. András fényképe.tajhaz_2013_10.jpgA tisztaszoba részlete Áchim L. András fényképével

Az ágy és a ládák alját sárga agyaggal mázolták be. A szobák kipadolása az 1880-as évektől volt jellemző. A falakat fehérre meszelték.

A konyha két részből áll: az első rész a pitvar, amelyet a cigányfal (cigáňmúrike) választ el a főzés helyétől, a kéményaljától (podkochon). A konyha fala mentén padka fut körbe. Kétoldalt kemencenyílás (čel'usti) látható, amelyeken keresztül a szobák kemencéit fűtötték. A kemence előtt állt a kerekes kantakocsi (kočík), amelynek segítségével a (jellemzően gömöri és erdélyi) fazekakat a kemencébe tolták. A kemence száját sütés-főzés közben sárga agyaggal mázolt tévővel (d'ugov) fedték be. A konyha három sarkában katlanok voltak beépítve, kettőn kisebb edényekben főztek, a harmadikon vasüst volt, amelyben a mosáshoz, takarításhoz használt vizet melegítették.tajhaz_2013_8.jpgA konyha részletetajhaz1976_1.jpgKéményalja a pitvarból nézve 1976-ban. Forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Diatár 4986

A konyha boltíves falán dísztányérok láthatók, mellettük konyhai eszközök. A kemence szabadkéménybe nyílik. A konyha előterében tálas áll, melynek polcain az ünnepi tányérok vannak elhelyezve. Az ajtó mögött sarkos, faragott vizespad (lavička) áll, melyben vízhordásra szolgáló cserépkantákat tartották.tajhaz_2013_2.jpgA hátsó szoba kemencéje

A család a hátsó szobában lakott. A szülők a kemence melletti ágyban, a nagyobb gyerekek a padkán, a kisebbek a sutban aludtak. Ha valamelyik gyerek megnősült és nem volt saját háza, a szülők – a hagyományt megtörve – az első szobába költöztek, a hátsó szoba lett a fiataloké. A szoba számos munka helyszíne is volt: télen itt mostak, itt száradtak a ruhák, a nők szőttek, fontak. Erre utal a kiállítási tárgyak közül a guzsaly és a szövőszék, valamint a párnahuzatok, takarók is. A férfiak az itt álló "kamarásasztalt" ülték körül, ennek fiókjában tartották az evőeszközöket. A falon bekeretezve Zahorán Pál szlovák nyelvű gyászbeszédét láthatjuk 1894-ből. Az esti világításhoz faggyúgyertyát használtak, amelyet a háziasszony készített a mészárostól vásárolt faggyúból.tajhaz_2013_6.jpgA hátsó szoba részletetajhaz_2013_7.jpgA hátsó szoba ablakai

A hátsó szobából nyílik a kisebbik kamra (komorka), ahol az ételt tárolták, továbbá a nem mindennap használt, vagy nagy méretű konyhaeszközöket és egyéb tárgyakat: vajas, mézes, lekváros szilkéket, nagy, 15–20 literes fazekakat, vajköpülőt, dagasztóteknőt, mosóteknőt, a Csabán igen kedvelt juhsajt és brindza előállításához használt eszközöket, máktörőt, húsvágó tőkét stb. A fogason további konyhaeszközök: pogácsaszaggatók, csigacsináló borda, kanalak, ostyasütő, a sarokban dagasztóteknő stb.tajhaz_2013_5.jpgA kis kamra részletetajhaz_2013_4.jpgA kis kamra részlete

A hátsó nagykamra (vel'ká komora) a tornácról nyílt, általában alatta helyezkedett el a pince. A nagyobbik kamrában a kisebb szántóföldi szerszámokat tárolták: favillát, cséphadarót, kaszát stb. Itt tartották a kenyérnek való gabona egy részét is, valamint a kenyérsütésnél használt nagy dagasztóteknőt, továbbá a disznóvágásból származó szalonnát, füstölt húst és a savanyúságot. Itt kaptak helyet a kendermegmunkáláshoz szükséges eszközök és a lószerszám, valamint számos ritkán használt eszköz, pl. billogozóvasak, ostor, kolomp, gyapjúnyíró olló. A kenyértartó rácson tartották az egy hétre sütött 4–5 kenyeret. A kamrát rendszerint zárva tartották, idegent nem szívesen engedtek be. A pincében tárolták a bort és a zöldségeket.nagykamra_1973.jpgA nagy kamra részlete a kiállítás megnyitása idején

A megnyitás után 1985-ben volt a következő jelentős felújítás. 2001-ben a múzeum működtetését Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Kisebbségi Önkormányzata vette át a Békés Megyei Múzeumigazgatóságtól. A tájház megnyitásának 30. évfordulóján újabb nagy felújításra került sor. A kiállítási anyagot továbbra is a Munkácsy Mihály Múzeum kezeli. tajhaz_2015.jpgA tájház 2015-ben

Az 1971 óta műemléki védelem alatt álló, jellegzetes csabai házban berendezett érdekes és tartalmas kiállítás nagyszerűen mutatja be a Csabát újratelepítő és felvirágoztató szlovákok életmódját.

Garay utca 17.

A tájházon kívül a Garay utcában ma csak egy podsztyenás ház áll, így ezt az épületet is a tájházzal közös bejegyzésben mutatjuk be. A 17. számú ház a podsztyenás házakra leginkább jellemző formában, deszkaoromzattal, faoszlopokkal, köztük fűrészelt díszítéssel épült. Bár néhány homlokzati elem nem maradt fenn napjainkig, az épület értékes és szép eredeti részletei igen hangulatossá teszik a házat, amely a város legszebb podsztyenás házai közé tartozik és szerencsére ma is jó állapotban van.garay17_2016.jpgA 17. számú ház 2016 decemberébengarayt7_2007.jpgAz épület 2007-ben

Felhasznált irodalom:
[1] Tábori György: Vezető a békéscsabai Szlovák Tájházhoz, Békéscsaba Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba, 1973.
[2] Dankó Imre: A békéscsabai Szlovák Tájház, Békési Élet 8. évf. (1973), 3. sz. 547–552.
[3] Bagyinszki Zoltán fényképei a Szlovák Tájházról.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr7111745421

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.