Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (13) Alpár Ignác (2) Andrássy út (19) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (27) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (15) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (4) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (25) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (11) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (12) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Urszinyi-árvaház

2017.01.23. 17:30 - csabaihazak

Címkék: fel nem épült épületek Ádám Gusztáv

Régi vásártér (Dobozi út)

Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ban építtette fel szép házát a Körös-parton, Szemián Sámuel városi főjegyző házának helyén, Wagner József építőmester tervei alapján. A házat építtető Urszinyi Dezső 1905-ben, felesége, Molnár Júlia egy évtizeddel később hunyt el. Urszinyi Dezsőné teljes vagyonát a Körös-parti házzal együtt Békéscsabára hagyta, hogy a város ott leányárvaházat létesítsen és tartson fenn. A Békés napilap beszámolója szerint az ingókból, földből és egy házból álló vagyon leltári értéke a terhek levonása után 114247 korona értéket képviselt (a napilap korábbi tudósításában 400 ezer koronáról írt). Hogy elképzelhessük, mekkora adomány volt ez, talán elég megemlíteni, hogy nem sokkal korábban a múzeum felépítése 180 ezer koronába, a színház teljes átalakítása 148 ezer koronába került.


Az árvaház homlokzatának részlete Ádám Gusztáv vázlatrajzán. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A rokonok a végrendeletet megtámadták, de a ház a városé maradt. 1915. december 23-án a városi közgyűlés elfogadta az alapító oklevelet, mely úgy intézkedett, hogy "az elidegeníthetetlen árvaházon és értékesíteni rendelt földeken kívül minden alapítványi vagyon pénzértékben kezelendő s vagy állampapírokba fektetendő, vagy pupilláris biztosítékot képező jelzálogkölcsönökban kamatoztatandó". A tervek szerint az árvaházban teljesen elárvult, elsősorban békéscsabai gyermekek lakhattak volna 12 (kivételes esetben 14) éves korukig  egyszerű  és  szerény nevelés mellett. A gyermekek kizárólag az állami elemi iskolába járhattak volna.

A város a földet értékesítette is, hogy eleget tehessen az alapítók kívánságának. A pénzt azonban hadikölcsönbe kényszerültek elhelyezni, amelyek hamarosan elértéktelenedtek. A ház ugyan megmaradt, azonban polgármesteri lakóházként szolgált. A város nem nyugodott bele az alap elvesztésébe, így továbbra is cél volt az árvaház létesítése. A polgármester felterjesztésben kért engedélyt a belügyminisztertől az árvaháznak más épületben való elhelyezésére. A város évi lakbérét a házban 3000 koronáról 6000 koronára emelték fel, az árvaház fenntartási költsögeihez pedig évi 30 ezer koronát ajánlottak fel.

A népjóléti miniszter 1926-ban hozzájárult ahhoz, hogy az Urszinyi-féle alapítványi ház a város birtokába kérüljön, és helyette a város a régi vásártéren, a Dobozi út elején új árvaházi épületet emeljen. Az árvaház építési költségét egy milliárd 400 millió koronára, a bútorzatot és a felszerelést 400 millió koronára, az árvaház éves fenntartási költségét 30 millió koronára, húsz árva gondozását, ellátását, a gondnok és a személyzet fizetését és ellátását évi 350 millió koronára becsülték. Felmerült az a terv is, hogy mégis az Urszinyi-házat alakítsák át árvaházzá, de ez majdnem ugyananyiba került volna és egyéb hátrányokkal járt volna. Elhatározták a javaslatnak megfelelően az új árvaház felépítését, fenntartását s az alapítványi tőke megfelelő gyarapítását, hogy idővel annak kamatai fedezhessék a fenntartási költségeket.

Ádám Gusztáv 1926-ban készítette el az itt bemutatott tervvázlatokat a Dobozi út mellett építendő egyemeletes, 28 ágyas árvaház részére (ugyanebben az időben nevezték el a Szőlő utca első szakaszát Urszinyi Dezsőnéről). A vázlatok szerint Békéscsaba kiváló mérnöke egyszerű, szimmetrikus homlokzatú épületet képzelt el, háromtengelyes, oromzatos középrizalittal és kéttengelyes, kontytetővel kiemelt sarokrizalitokkal. A vázlatrajzokon az emeletet erőteljes övpárkány választja el a földszinttől, a rizalitokat falsávok határolják. A rizalitok ablakai egyenes szemöldökpárkányt és könyöklőpárkányt kaptak, a többi ablak egyszerű, keretelés nélküli. 


Oldalhomlokzat és metszet Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az itt bemutatott alaprajzok szerint a földszinten két nagy, egyenként 14 ágyas szoba épült volna az épület két oldalán. A középső részben betegszobák helyezkedtek volna el, a földszint két szélén pedig (szükség esetén hálószobává alakítható) ruhatárak, mosdók és mellékhelyiségek kaptak volna helyet. Az emeleten lett volna a munka- és tanulószoba, valamint az ebédlő, középen a szolga és a szakácsnő szobája, a bal szárnyon a gondnoki lakás, a jobb szélen pedig kamra, konyha és mosogató kapott volna helyet. Az árvaházhoz külsö gazdasági épület csatlakozott volna.


Alaprajzok Ádám Gusztáv vázlatrajzán. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


Helyszínrajz: ez alapján jól látszik, hogy az épület szimmetrikus formában épült volna. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

1928-ban Rosenthal Adolf felajánlotta, hogy  az általa fenntartott, a vasúti híd jaminai lábánál álló hadiárvaházat és tartozékait az Urszinyi-árvaház alapjához csatolják. Az árvaház kérdése továbbra is napirenden maradt: hol új épületet akartak emelni, hol egy meglévő épületben (például a sörház épületének átalakításával) tervezték elhelyezni az árvaházat. 1936-ban az árvaházi alapból a város 130 kishold földet vásárolt, amelyet bérbe adtak, hogy tovább gyarapodjon az alapítvány vagyona, azonban végül nem sikerült megoldást találni az árvaház megalapítására.

Az örökhagyó Urszinyi házaspár nemes szándéka így végül sajnos hiábavaló volt, az értékes örökségből nem valósult meg az árvaház: Mokry Sámuel protestáns egyetem létrehozására hagyott örökségéhez hasonlóan kárba veszett a nemes célra hagyományozott vagyon.

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny, 1924–1936.
[2] Körösvidék, 1921-1927.
[3] Békés, 1914–1936.
[4] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr7512126879

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.