Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (12) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (26) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (2) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (13) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (10) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (5) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (22) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (10) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (6) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (10) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Népi lakóházak, podsztyenás házak XV. – A Jókai utcától a Nagy Antal utcáig

2017.03.06. 15:57 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek népi építészet podsztyenás házak elpusztult épületek Jókai utca

A podsztyenás házakat bemutató sorozatunk 15. bejegyzésében egy nagyobb városrészt, a Jókai utcától a Nagy Antal utcáig terjedő területet mutatjuk be. Napjainkra ennek a városrésznek az utcáiban alig egy-két parasztház maradt meg eredeti formájában. Sokat közülük jelentősen átalakítottak, így csak a jellemző ablak- és ajtókiosztás, az utcára merőleges hossztengely utal arra, hogy némelyik épület egykor szép parasztház lehetett. Erről a városrészről nem könnyű régi fényképeket találni, azonban – az átalakítva fennmaradt épületek nagy száma mellett – ezek a fotók is arról tanúskodnak, hogy egykor ezen a területen igen sokat lehetett találni ezekből a bájos épületekből.

Jókai utca

A Jókai utca a város első térképein – a Tabán városrész nagy utcájaként – Nagy Tabányi utca néven szerepel, párja a Kis Tabán utca. A széles utcát 1894-ben nevezték el Jókai Mórról, amikor Jókait írói pályájának 50 éves jubileuma alkalmából a város díszpolgárává választották. A Jókai utcában két podsztyenás ház maradt fenn máig.

A 35. számú ház utcai homlokzatán már nincs meg az ajtó, azonban a deszkaoromzat, az alatta elhelyezkedő szépséges fűrészelt díszítés, az ablakok eredeti formájukat őrzik, és a legszebb podsztyenás házak közé emelik az épületet.jokai_35_2016.jpgJókai u. 35. 2016 végén

jokai_35_2007.jpgJókai u. 35. 2007-ben

A 43. sz. ház homlokzatán kevesebb eredeti elem maradt meg eredeti állapotban, ám így is őrzi a háztípus jellemző formáját. A Békés Megyei Levéltárban őrzött dokumentumokból kiderül, hogy a ház tulajdonosa, Matulai Feremc szűcsmester 1920-ban kapott engedélyt a ház átalakítására. A Klenk Mátyás ácsmester által végzett munkálatok során átalakították a folyosót, a műhelyt, az istállóajtókat, az ablakokat. A ház fedele ekkor részben nád, részben hornyolt cserép volt.jokai_43_2016.jpgJókai u. 43. 2016 decemberében

jokai_43_2007.jpgJókai u. 43. 2007-ben

Rákóczi utca

A Jókai utcával párhuzamos utca nevének igen érdekes története van. Már a város első, 1851-es utcanévjegyzékében is ezen a néven szerepel, ami – két évvel a szabadságharc leverése után – megleppő lehet. A magyarázat az, hogy az utcának a Szarvasi út felőli végében álló utolsó háza Rákóczi János tulajdonában állt, így (számos más utcához hasonló módon) az itt lakó családról kaphatta nevét az utca. Később – érthető módon – a csabaiak már úgy gondoltak az utcára, mint ami II. Rákóczi Ferenc nevét viseli, és ma is a fejedelem nevéhez kötjük az utcanevet. Néhány évig azonban – 1938 és 1946 között – az utca Józef Piłsudski lengyel államférfi nevét viselte. Ennek az oka az volt, hogy 1935-ben Gavenda Pál békéscsabai táncmester azzal a javaslattal fordult a polgármesterhez, hogy Rákóczi halálának 200. évfordulója alkalmából egy jelentősebb utcát nevezzenek el a nagy fejedelemről. Erre három évvel később került sor, a mai Orosházi utat nevezték el Rákócziról, az egykori és mai Rákóczi utcát pedig Pilsudszky József utcának keresztelték át. A szomszédos utcákkal ellentétben a Rákóczi utcában nem maradt fenn podsztyenás ház.

Szabó Dezső utca

Az utca története során számos nevet viselt: az 1851-es utcanévjegyzékben szereplő, első neve Pokol utca volt. A rossz hangzású névre talán azzal szolgált rá az utca, hogy egyes részei mélyek, könnyen belvizessé válnak. 1910-ben Prónay Dezső politikusról, evangélikus egyházi vezetőről, 1949-ben pedig Sallai Imre kommunista politikusról nevezték el. 1992 óta Szabó Dezső író nevét viseli az utca.

A Szabó Dezső utca 46. szám alatt különösen szép, eredeti formában megmaradt, jó állapotú ház áll, amely az oromzaton olvasható évszám szerint 1891-ben épült. A Prónay u. 46. szám alatt 1924-ben Csányi Ferenc asztalos lakott. A ház jelenleg eladó, reméljük, hogy hamar új tulajdonosra talál, aki gondját viseli az értékes, régi épületnek. szd_43_2016_1.jpgSzabó Dezső u. 46. 2016 decemberébenszd_43_2016_2.jpgSzabó Dezső u. 46. 2016 decemberébenszd_43_2016_3.jpgSzabó Dezső u. 46. ajtaja 2016 decemberébenszd_43_2016_4.jpgSzabó Dezső u. 46. – oromzati részlet az építés évszámával 2016 decemberébenszd_46_2007.jpgSzabó Dezső u. 46. 2007-ben

A Szabó Dezső utca másik megmaradt podsztyenás háza a 62. szám alatt áll, amely szintén őrzi eredeti részleteit, különleges az oromzat alatti íves díszítés. A Prónay u. 62. szám alatt 1922-ben Petrovszki István lakott. A ház sajnos jelenleg nincs jó állapotban, alapos felújításra lenne szükség, hogy még sokáig fennmaradjon.szd_62_2016_3.jpgSzabó Dezső u. 62. 2016 decemberébenszd_62_2016_2.jpgSzabó Dezső u. 62. 2016 decemberébenszd_62_2016_1.jpgSzabó Dezső u. 62. 2016 decemberébenszd_62_2007_1.jpgSzabó Dezső u. 62. 2007-benszd_62_2007.jpgSzabó Dezső u. 62. 2007-ben

Trefort utca

Az utca első elnevezésével 1865-ben találkozunk, ekkor a Sánc utca nevet viselte, amelyet a mai Trefort, Péky és Zrínyi utcákon átvezető mély árokról kapott. 1910-ben mevezték el Trefort Ágoston politikusról. Trefort a Batthyány-kormányban Klauzál Gábor mellett a földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium államtitkára volt, később emigrált, a forradalmi események elől Bécsbe, majd Münchenbe menekült családjával. A forradalom leverése után csabacsűdi birtokán élt visszavonulva. 1860-ban megalapította a Békésmegyei Gazdasági Egyesületet. 1860-ban Békés megye alispánja lett, majd bekapcsolódott a kiegyezést előkészítő politikai körbe. 1872-től haláláig, 1888-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, 1876 és 1878 között ideiglenesen földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterként is dolgozott.

A Trefort u. 10. szám alatt különösen szép podsztyenás ház állt, amely egyike volt azon házaknak, amelyeknek minden részlete eredeti formában megmaradt. Mára ilyen podsztyenás házból sajnos már nagyon kevés áll – sajnos a Trefort u. 10. szám alatti házat is már csak 2007-ben készült fényképeink segítségével tudjuk bemutatni, az épületet ugyanis nem sokkal később lebontották. A szépen díszített deszkaoromzat, az alatta lévő finom, fűrészelt díszítés, a bájos kis ajtó és ablakok, az eredeti, áttört díszítésű kerítés különösen értékessé tették ezt a házat.

trefort_10_2007_1.jpgTrefort u. 10. 2007 augusztusábantrefort_10_2007_2.jpgTrefort u. 10. 2007 augusztusában

A 10. számú ház lebontásával a Trefort utcában mára csak egyetlen podsztyenás ház maradt fenn, a 49. számú ház, amely azonban már nem minden részletében őrzi eredeti formáját. A házat szokatlan módon nyeregtető fedi (a megszokott kontyolás nélkül), talán ez is átalakítások eredménye, illetve a jellegzetes két főhomlokzati ablakot is egy nagyobb ablakra cserélték. A podsztyena oszlopai, az oromzat alatti, kiemelkedően szép fűrészelt díszítés és a bájos kerítés szerencsére eredeti formában maradtak fenn, és nagy értékei ennek a háznak.trefort_49_2016.jpgTrefort u. 49. 2016 teléntrefort_49_2007_2.jpgTrefort u. 49. 2007 nyarántrefort_49_2007_1.jpgTrefort u. 49. 2007 augusztusában

Nagy Antal utca

Az utca első neve Tó utca volt, 1910-ben nevezték el Nagy Antalról, akit 1848-ban választottak Békéscsaba bírójává, és egykor maga is az utca lakója volt. Megbízatása rövid ideig tartott, mivel Békéscsaba várossá alakulása után Szinovicz Lajos polgármester került a város élére. 1855 és 1860 között azonban újra Nagy Antal volt a város bírója.

A 4. számú ház podsztyena nélkül, azonban a jellegzetes kontyolt nyeregtetős formában épült. A ház értékes és érdekes részletei a deszkaoromzat közepén, a kis padlásablakok közt látható kereszt, illetve az eredeti formában megmaradt szép ablakok.nagy_antal_4_2016.jpgNagy Antal u. 4. 2016 decemberébennagy_antal_4_2017.jpgNagy Antal u. 4. 2007 nyarán

Az utca végében két szomszédos podsztyenás ház áll, ez ma már igazán ritkaságnak számít. Sajnos mára már mindkét ház erősen átépült. A 18. számú ház még őrzi eredeti deszkaoromzatát. nagy_antal_18_2016_1.jpgNagy Antal u. 18. 2016 decemberébennagy_antal_18_2016_2.jpgNagy Antal u. 18. 2016 decemberébennagy_antal_18_2007.jpgNagy Antal u. 18. 2007 nyarán

A 20. sz. házat még szomszédjánál is jobban átalakították. Bár a podsztyena ma is megvan, az utcai homlokzat egyik eleme sem maradt meg eredeti formájában. A régi újságokból megtudhatjuk, hogy a házat 1926-ban Vozár Mihály eladta Vozár Jánosnak és Mihálynak. nagy_antal_20_2016_1.jpgNagy Antal u. 20. 2016 decemberébennagy_antal_20_2016_2.jpgNagy Antal u. 20. 2016 decemberében

A bejegyzésben bemutatott házak közül jelenleg egyik sem áll helyi vagy műemléki védelem alatt, noha – ahogy írásunk is jól mutatja – nagy szükség lenne arra, hogy legalább a legértékesebbek, legszebbek valamilyen védelmet kapjanak. Ha nem vigyázunk rájuk, lassan mind elfogynak, és Békéscsaba városképéből örökre eltűnik ezeknek a rendkívül bájos, értékes és különleges, és a városra egykor oly jellemző házaknak a képe.

Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Békésmegyei Közlöny 1920–1930.
[3] Körösvidék 1920–1927.
[4] Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára, Rudolf Mosse, Budapest, 1924.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr4312076055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.