Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (11) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (24) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (2) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (23) emlékművek (1) fel nem épült épületek (12) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (35) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (2) ipari épületek (4) Irányi utca (4) iskolák (9) Jamina (4) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (4) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (22) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (18) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (15) polgárházak (8) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (6) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (10) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (3) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Fürdőépítési tervek az 1920-as években

2017.04.03. 21:47 - csabaihazak

Címkék: fürdők fel nem épült épületek

A Francsek-féle gőzfürdő 1917-ben történt bezárása után Békéscsaba hosszú időre fürdő nélkül maradt, állandó céltáblájává válva a megyei és fővárosi lapok élcelődésének. Bár az új fürdő felépülésére sokáig kellett várni, a régi fürdő bezárását követő években számos – meg nem valósult – indítvány, javaslat, terv született.

1920-ban a MOVE békéscsabai és Békés megyei főosztálya vetette fel a fürdőépítés gondolatát. Az egylet választmányi ülésén nagyszerű tervet mutattak fel, mely szerint a MOVE a laktanya és a vasút közt elterülő téren építene a kor igényeinek megfelelő fürdőt. Hatalmas épületről volt szó, amelyben pompás klubhelyiségek, a város igényeinek megfelelő táncterem is helyet kapott volna, és amelynek legértékesebb, legszükségesebb része a területnek a vasút felőli oldalára tervezett fürdő lett volna. Az egész palota felépítése akkora költségekkel járt volna, hogy azt teljes egészében, egyszerre megvalósítani szinte lehetetlennek látszott. Ezért a MOVE arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egyelőre el is tekint a MOVE-palota felépítésétől, feltétlenül sürgetni fogja legalább a fürdő létesítését. Elhatározták, hogy összeköttetést keresnek a már meglevő, de szunnyadásra kényszerített fürdőrészvénytársasággal, hogy azzal karöltve minél hamarabb felépíthessék a fürdőt. A MOVE-palota végül nem valósult meg, a területen néhány évvel később a háborúban csaknem teljesen elpusztult MÁV-palota épült fel.kisliget.jpgA Lipták Galó-féle fürdő tervezett helye a Körös partján

Nem sokkal később újabb terv született: Lipták Galó Pál földbirtokos fordult fürdő építésére vonatkozó kérelmével a városhoz. Lipták Galó Pál terve szerint a nagyarányú fürdőépület, mint legalkalmasabb helyen, a Szemián sor (ma Derkovits sor) és a Kiss Ernő utca folyómedri sarkán nyert volna elhelyezést, ahol a hatalmas kupolás bejáratú fürdőház remekül érvényesült volna. Itt az alapzat elkészítéséhez mindenesetre szükséges volt a terület feltöltése. Lipták Galó Pál mindössze azt kérte, hogy a város a szükséges telket bocsássa rendelkezésére, magát a feltöltést és fuvarozást vállalta. A gyönyörűen kidolgozott terv szerint külön elhelyezést nyert a férfi és női osztály, kényelmes étterem, váróterem, míg középen a nyitott uszoda lett volna. A nyitott uszoda végében fennmaradó háromszögű telket parkosítani tervezték. A közgyűlés először elutasította Lipták Galó Pál kérelmét. 1921 áprilisában azonban a képviselőtestület fürdőbizottsága újra foglalkozott a beadvánnyal. Az újabb tervek szerint a fürdő igen szép és nagy épület lett volna, melynek kétemeletes főépülete a régi fürdővel szemközt fekvő sarkon lett volna, míg a többi részek a Szemián (Derkovits) soron húzódtak volna. A fürdő nagy része a Körös medrében lett volna, melyet Lipták saját költségén lett volna köteles feltölteni. Fontos és értékes részét képezte a terveknek egy 30×14 méteres uszoda s ezen kívül több tükörfürdő és tusterem. Egyelőre 12 kádfürdőt és kilencven kabint terveztek. A város kötelezte magát arra, hogy a fürdő tulajdonosának 30 évig évi 5000 korona támogatást ad.

A fürdőbizottság még áprilisában döntött a beérkezett fürdőépítési ajánlatokról, és úgy ítélték, hogy műszaki szempontból legkönnyebben a második Lipták-féle terv valósítható meg. A bizottság megbízta a polgármestert és a városi főmérnököt, hogy kezdjenek tárgyalásokat Liptákkal és a részletesen kidolgozott megállapodást terjesszék a bizottság legközelebbi ülése elé, amely azt átvizsgálás után a képviselőtestülethez továbbítja. 

Bár 1921 áprilisában a Körösvidék még arról számol be olvasóinak, hogy Lipták Galó Pál javaslatát elfogadta a városi képviselő-testület, júliusban már arról szólnak a hírek, hogy a Lipták Galó-féle építkezés ügye kátyúba ragadt: az alispán visszaküldte a városnak a fürdő létesítésére vonatkozó határozatot, mivel az (30 évre elosztva) másfél millió korona megterhelést jelent a városra, s így csak a tervek és költségvetés műszaki és számszaki felülvizsgálata, valamint mérnöki és építészeti szakértők véleményének ismerete után lesz módjában az ügyet a törvényhatósági bizottság elé vinni.

1921 augusztusában máris újabb jelentkezők léptek fel: az Áchim és Ondroviczky gőzmalmi cég messzemenő pártfogásra érdemes ajánlatot terjesztett a városi tanács elé. A korábbi, óriási áldozatokat követelő tervekkel szemben úgy tűnt, hogy az új elképzelésben a megvalósítás minden lehetősége megvan. A beadvány szerint az Áchim–Ondroviczky cég hajlandó volt a tulajdonát képező, Felső Körös sor 25. sz. alatti telken egy gőz- és kádfürdőt építeni. A fürdőben 4-5 kádat, egy langyos, egy meleg és egy hideg medencét, tusokat, gőzkamrát és húsz-huszonkét vetkőző kabint terveztek elhelyezni a szükséges modern mellékhelyiségekkel, fűtött folyosóval és különböző felszerelésekkel. A vízszükségletet a Körös-csatornába süllyesztendő kút segítségével tervezték kinyerni megfelelő szűrőkészülékeken keresztül, valamint a fürdőt gőzmalom üzemével tervezték összekötni a malom fáradt gőzének felhasználásával, aminek révén jelentősen csökkent volna az üzemeltetés költsége, ugyanis így nem volt szükség külön gőzkazán és gyárkémény építésére, sőt munkaerőben is igen nagy megtakarítást jelenthetett volna. A tervezet 350 ezer koronára becsülte az építés költségét, amely a berendezés és az üzembe helyezés költségeivel kétmillió koronára nőtt volna. Áchimék a tervezett vállalkozáshoz a várostól mindössze annyi segítséget kértek, hogy az építkezéshez szükséges kétmillió koronás kölcsön kamatait a város fizess mindaddig, amíg a kölcsöntőke annyira le nem csökken, hogy a fürdő jövedeléből az esedékes részleteken kívül a kamatok is törleszthetők legyenek. A számítások szerint ez kb. hat évet vett volna igénybe, azonban ez a terv sem valósult meg, és a csabaiaknak még sokat kellett várniuk, míg először 1922-ben strandfürdő, majd 1927-ben gőz- és kádfürdő épült a városban. A csabaiak számára addig a Suk és Wagner téglagyár egyik tavában volt lehetőség strandolni, ahol napfürdő, homokfürdő, 60 kabin, állandó büfé hideg és meleg ételekkel, valamint egy 8–10 méter mély, forrásvízből táplálkozó nagymedence és egy 60–100 cm mély fürdőmedence várta a fürödni vágyókat mindennap este 9-ig.

A fentiekben ismertetett elképzeléseket sajnos nem tudjuk képekkel illusztrálni: levéltári kutatásaink során egyelőre nem sikerült ráakadnunk a tervrajzokra. Azonban talán mégsem elképzelhetetlen, hogy a tervrajzok fennmaradtak napjainkig – amennyiben olvasóinknak tudomása van erről, kérjük, értesítsenek bennünket.

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny, 1920–1924.
[2] Körösvidék, 1920–1924.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr828921548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.