A mai Andrássy út 10. szám alatt 1927-ig földszintes épület állt, amely 1895-től a postahivatalnak adott otthont [1]. A házat Dr. Szondy Lajos főorvos adta bérbe a postának. A kis épület egyre kevésbé tudta kielégíteni a postahivatal növekvő szükségleteit, így 1909-ben a nagyváradi postaigazgatóság (amelyhez Csaba is tartozott) modern berendezésű postapalota építését vette tervbe a Szent István tér sarkán. Dr. Szondy Lajos beadvánnyal fordult a nagyváradi postaigazgatósághoz, amelyben felajánlotta, hogy a postahivatal telkén a kívánalmaknak megfelelő új postaépületet emeltet, amelyért természetesen jóval kevesebb bért kér, mint a város a főtérre tervezett épületért. A javaslat egyik nagy hibája az volt, hogy a Szondy-ház nem volt alkalmas terjeszkedésre, márpedig valószínűnek látszott, hogy harmic év alatt (amennyi időre a bérleti szerződás szólt volna) a város postaforgalma jelentősen megnő, nagyobb postahivatal építését követelve. A posta végül (jóval később, 1927-ben) a Szent István tér sarkán épült fel, Szondy Lajos pedig kétemeletes bérpalotát emeltetett a korábbi ház helyén.
A Szondy-palota napjainkban
Andrássy úti részlet 1900 körül. Balról a második földszintes épület volt a postának is otthont adó Szondy-ház
Dr. Szondy Lajos 1927 júliusában kapta meg az építési engedélyt a kétemeletes palota építésére. A tervező nevéről eddig sajnos nem találtunk adatot: bár Ádám Gusztáv [2] is említést tesz a Szondy-palotáról, sajnos a kézirat hiányos, a tervező neve hiányzik. A palota harmonikus egységet alkot az Olasz–Magyar Bank szomszédos, egy évvel korábban elkészült palotájával. Az Andrássy út ezen szakaszának nagyvárosias, emeletes épületekkel való kiépülése sajnos nem folytatódott, noha a Békésmegyei Közlöny 1924. május 4-i számában, a kétemeletes paloták felépülte előtt évekkel arról tudósított, hogy Gécs János építési engedélyt kapott, hogy Andrássy út 16. számú házára (ma 14. szám) emeletet húzzon, ez az építkezés azonban számunkra ismeretlen okok miatt nem valósult meg.
A földszintes házak között magasodó Szondy-palota és szomszédja, az Olasz–Magyar Bank palotája egy képeslaprészleten (a kép az 1930-as években készülhetett)
A Szondy-palota 1927 őszére már el is készült. 1927. november 1-jén nyílt meg a házban a Kolozsváry-féle kézimunka- és iparművészeti szalon, amely minden, a lakás díszítéséhez szükséges dísztárgyat: párnákat, függönyöket, asztalterítőket készített, továbbá ízléses fehérneműket, a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig. November 14-én nyílt meg a földszinten az Angol-Magyar Bank fiókja, amely berendezésében, teljesen a fővárosi hasonló berendezéseket vévén mintául, a legmesszebb menő követelményeknek is megfelelt. A bankfiók az Andrássy út 17. szám alól költözött a Szondy-palotába. December 1-jén nyílt meg az Ádám Cipőáruház, később Váradi Béla magyar ruhaipari áruháza, majd az Elite fűzőszalon.
A Szondy-ház 1941-ben. Forrás: Herder Institut
1932-ben Wieder Alber nyitotta meg úri és női fodrászüzletét. 1934. november 20-án nyílt meg Hollós Bertalan cukorka- és csokoládégyári lerakata. Körmöczy Ferenc 1936-ban nyitotta meg a Posztóforgalmi Kft.-t, ahol mindennemű szövetek és kellékek a legolcsóbb gyári áron voltak beszerezhetők, illetve mérték utáni rendeléseket készített elsőrangú szabással a legmodernebb kivitelben.
Május elsejei felvonulás a Szondy-palota előtt az 1960-as években. Forrás: Szabados Roland
A háború után az épületben működött a népszerű Vavra cukrászda, majd a Csabagyöngye presszó, amelynek helyén 1967-ben borkóstoló és finom falatozó szaküzlet nyílt. Az épületbe költözött az Ibusz irodája is.
A Szondy-ház 2008-ban
A palota 2015 januárjában
A ház 2015 nyarán
Az épület 2015 nyarán
A kétemeletes palota szimmetrikus, egyszerű, elegáns stílusú homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a két erkély, amelyek különleges megoldással az első emeleten zártak, a második emeleten nyitottak. Az erkélyek tengelyét alacsony, manzárdtetős toronysisakok is kiemelik, alattuk ökörszemablak látható. Az emeleti ablakok egyszerű szalagkeretet kaptak, az első emeleten az erkélyek közti négy ablak valamivel díszesebb keretű, a zárt erkélyek ablakai kereteletlenek. A földszinten vonalazott mezőben az üzletek kirakatai, ajtói sorakoznak, sajnos nem mindenhol egységes formában. A bal oldali erkély tengelyében átjáró található. A palota harmonikus építészeti egységet alkot az Olasz–Magyar Bank szomszédos palotájával: a két épület főpárkánya, az emeleteket a földszinttől elválasztó párkány magassága is megegyezik, illetve az ablakok is megközelítően azonos magasságban helyezkednek el. 
A Szondy-palota 2016 márciusában
A Szondy-palota 2016 márciusában
Az egykori Szondy-palota ma is az Andrássy út képének egyik meghatározó eleme, napjainkban azonban már nagyon ráférne egy gondos felújítás. A 2017-ben kilencvenéves épület egyelőre nem áll védelem alatt.
Felhasznált irodalom:
[1] Ogrincs Pálné, Lovászi József: A csabai posta 225 éve, Békéscsaba, 2013.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[3] Békésmegyei Közlöny, 1909–1938.
[4] Körösvidék, 1920–1927.
