Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (13) Alpár Ignác (2) Andrássy út (19) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (28) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (4) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (15) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (1) helyi védelem (38) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (4) Kórház utca (3) Körös part (7) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (26) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (12) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Széchenyi utca (1) Szent István tér (13) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (12) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Margócsy–Bankó-ház – Földhivatal

2017.04.24. 12:01 - csabaihazak

Címkék: helyi védelem Hunyadi tér polgárházak

Hunyadi tér 1.

Margócsy Miklós ügyvéd és felesége, Félix Erzsébet 1912-ben építtették lakóházukat a Hunyadi téren. A földszintes polgárház terveit Sztraczinszky György és Kékedi János csabai építőmesterek készítették. Érdekesség, hogy a tervrajzokon még Hunyadi tér 18. szám szerepel.  Ennek az az oka, hogy a Margócsy-ház telke akkor még a Szent István térig ért, közös volt a Szent István tér 18. számú épület telkével.

banko_2016_nov_5.jpgA ház 2016 novemberében

A Szent István téri telekrészből jelentős hányadot foglalt el az ott működő nyomda, és helyet kapott ott a Körösvidék című újság szerkesztősége is. Az újságnyomtatáshoz szükséges vaskos papírtekercseket csak a Hunyadi tér felől, a Margócsy–Bankó-ház kapuján keresztül lehetett teherautóval beszállítani.

 
Földszinti alaprajz. Forrás: id. Bankó Miklós


A pince alaprajza. Forrás: id. Bankó Miklós

Az alaprajzok szerint a ház tér felőli oldalán három szoba és egy tágas ebédlő helyzkedett el, beljebb egy további szoba, hálószoba, gyermekszoba, fürdőszoba, valamint az előszoba volt. Az udvar felőli folyosóról lehetett a zárt verandára jutni. Az udvari szárnyban kapott helyet a konyha, a cselédszoba és az éléskamra. Az épület alatt pince található, amelyben a vasalószoba és a mosókonyha is helyet kapott.

banko1.jpgA Margócsy–Bankó ház és a Hunyadi téri piac 1925 körül. Forrás: id. Bankó Miklósbanko2.jpgA ház gyönyörű kovácsoltvas kapuja, amely ma már sajnos nincs meg. Forrás: id. Bankó Miklósbanko3.jpgA vaskapu részlete. Forrás: id. Bankó Miklós
 
A régi Békéscsaba hangulatát őrző Hunyadi tér a Margócsy–Bankó-házzal 1951-ben. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

Bankó András mérnök 1928-ban vette feleségül Margócsy Irént, ekkor költözött a házba. Bankó András 1919-ben került a városi Mérnöki Hivatal alkalmazásába, 1931-ben, Ádám Gusztáv nyugdíjba vonulása után nevezték ki főmérnökké, és ebben a beosztásban dolgozott egészen 1958-as nyugdíjazásáig. A Bankó házaspártól gyermekeik örökölték a házat, azonban a külföldre költözött örökösök tulajdonrésze a Pénzintézeti Központ hatáskörébe került. A Békéscsabai Városi Tanács Igazgatási Osztálya a ház 1/3-át az 1973. évet követően a Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat részére kisajátította. A Pénzintézeti Központ a későbbiekben hozzájárult, hogy a Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat megvásárolja a maradék 2/3 tulajdonrészt. Ekkor rövid ideig a Dürer Nyomda telepe működött az épületben. 1975-től a ház a békéscsabai Városi Földhivatal használatába került, és napjainkban is a földhivatalnak ad otthont.

banko_2007.jpgAz épület felújítás előtt 2007-ben

banko_2015jan_1.jpgA ház 2015 januárjában

banko_2015jan_2.jpgA ház 2015 januárjában

banko_2016_majus.jpgA ház nyáron sűrű fák mögé rejtőzik

banko_2016_nov_1.jpgA ház 2016 novemberében

banko_2016_okt_1.jpgHomlokzati részlet

banko_ablakok.jpgAz épület ablakai

banko_2016_nov_2.jpgHomlokzati részlet

A sárgás téglaburkolattal és vakolt tagozatokkal épült főhomlokzat az eklektika korában jellemző polgárháztípus szép példája azonban szecessziós stílusjegyeket is visel [1]. Az egyenletes ritmusú ablakok vállas és az ablak felett megnagyobbított és tükrökkel, alattuk rövid szemöldökpárkánnyal tagolt trapéz záródású szalagkeretet kaptak. Az ablakok alatti vakolt parapetmezőben lévő szögletes mélyített tükrök is szecessziós formajegyek, akárcsak a főpárkány frízmezejében végigkígyózó hullámvonal. A homlokzat csaknem teljesen eredeti állapotában maradt fenn, mindössze a bájos tetőablakok tűntek el, azonban az épület belsejét jelentősen átalakították. Szintén nincs már meg sajnos a szép, virágmotívumokkal díszített kovácsoltvas kapu sem.

banko_2016_nov_3.jpgA ház 2016 novemberében, háttérben a magtárral

banko_2016_nov_4.jpgA ház 2016 novemberében

A nagyrészt hasonló stílusú, földszintes házakból álló, intim hatású, jellegzetes alföldi mezővárosi képet mutató Hunyadi teret a város 1951-ben készült városképi és műemléki vizsgálata [2] megtartandónak ítélte, védelemre javasolta. Ennek ellenére az itt álló szép polgárházak nagy részét lebontották. A szerencsésen megmaradt egykori Margócsy–Bankó-ház ma is jól idézi fel az elmúlt századforduló Békéscsabájának hangulatát, magas színvonalú építészetét. A jó állapotban lévő épület ma helyi védelem alatt áll.

Szeretnénk köszönetet mondani id. Bankó Miklós úrnak a bejegyzésben felhasznált tervajzokért, fényképekért, értékes információkért és a bejegyzés megírásában nyújtott segítségéért.

Felhasznált irodalom:
[1] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[2] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr508671406

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

P_M 2017.05.01. 16:04:17

Biztos, hogy a név így helyes: BANKÓ András? Minden eddigi általam olvasott cikkben így írják: Baukó András városi főmérnök. Maga az előd, Ádám Gusztáv is műszaki vonatkozású könyvében pl. már a 4. oldalon. Vagy névmagyarosítás történt? Üdv:P.M

csabaihazak 2017.05.02. 08:26:23

@P_M: Így van, névmagyarosításról van szó. A Bankó Andrásról szóló Wikipédia-szócikkben részletesebben is írnak erről:
hu.wikipedia.org/wiki/Bank%C3%B3_Andr%C3%A1s