Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (12) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (27) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (14) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (24) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (11) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (11) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Az iparostanonc-iskola tervei I. – Áchim Gusztáv vázlattervei 1903-ból

2017.05.08. 17:18 - csabaihazak

Címkék: iskolák fel nem épült épületek Ádám Gusztáv Luther utca iparostanonc-iskola

Luther utca – Kis Tabán utca sarka

Bár 1901-ben, a gimnázium új épületbe költözése után az iparostanonc-iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban szétszórva voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthonra lelt, az iparosiskola és tanoncotthon építése még évtizedekig napirenden maradt. Most induló sorozatunkban bemutatjuk az évtizedek során az iparosiskola számára született elképzeléseket, terveket.

A Békésmegyei Közlöny a következőképpen fogalmazta meg az épület céljait: "az iparosképzésnek oly otthont teremteni, ahol a mai modern igények követelményeinek nemcsak műveit, általános és szakbeli ismeretekkel gazdag iparos nemzedék nyer kiképzést, de ahol – állandó kiállítási helyiségben – versenyre nyílik alkalom iparosaink számára, hogy ipari produktumaikat az érdeklődő közönségnek bemutathassák, anyag és kivitel szempontjából kifogástalan iparcikkeikkel a hazai, szűkebb körben a helyi ipari termények versenyképességét igazolhassák".


A Luther utcai homlokzat Áchim Gusztáv vázlatrajzán. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az iparostanonc-képzés történetéről az 1901-től a tanonciskolának otthont adó egykori algimnáziumi épületetet bemutató bejegyzésünkben írtunk. A tervek szerint az új épületben az építőipari téli tanfolyam is helyet kapott volna, amelynek történetét az alábbiakban ismertetjük [4]. Az építőipari tanulók (ácsok, kőművesek, szobafestők) 1874 és 1890 között az általános iparostanonciskolába jártak. Az építőipari tanulók azonban csak novemberben, az építőipari munkák végeztével iratkoztak be, amikor a többi iparostanuló már két hónap óta tanult; viszont március vége felé, amikor az építkezés ismét megindult, az építőipari tanulók kimaradtak az iskolából anélkül, hogy bármely tárgyból is egy befejezett tananyagot hallgathattak volna. Emiatt csak hiányos ismereteket szerezhettek és szakirányú oktatásban egyáltalában nem részesülhettek, ezért a városi tanács elhatározta, hogv az építőipari tanulók számára külön osztályokat hoz létre. A tanfolyam öt hónapig, november 1-től március végéig tartott. A tanítási idő heti 13 óra volt, tekintettel arra, hogy a tanév csak öt hónapig tart s hogy az építőipari tanulóknak télen az iparukban egyébként se volt dolguk. A heti 13 órából 6 órát a közismereti és szaktárgyak (könyvvitel, üzleti levelezés, ipari számvetés), 6 órát a szabadkézi, mértani és szakrajz, 1 órát pedig a hit és erkölcstan oktatása tett ki. 1890. január 1-jén a kőműves, ács és szobafestő tanulókat külön csoportba osztották be. A közismereti tárgyakat Brózik Károly, a rajzot Pecsenye István, majd 1892-től Uhrin Károly tanította. A tanulók száma évről-évre fokozatosan növekedett s 1894-ben már meghaladta a százat. Egyrészt a túlzsúfoltság, de másrészt azon körülmény miatt is, hogy három osztály volt egy csoportba beosztva, a tanítás eredménye sem az általános, sem a szakirányú képzést illetőleg nem lehetett megfelelő. Ez indította a városi tanácsot arra, hogy az 1894–95. tanévben az iskolához még két tanerőt választott, az első osztályt, mint legnépesebbet külön választotta s csak a II. és III. maradt továbbra is együtt. 1900-ban ismét két új tanerőt választott a városi tanács, ami lehetővé tette a II. és III. osztályok elválasztását, ami elősegítette az oktatás nagyobb eredményét és a szakképzés nagyobb sikerét. 1901-ben az iskola nagy változáson ment keresztül. A békéscsabai ipartestületnek már régi óhaja volt az, hogy Békéscsabán egy felsőbb ipari szakiskolát hozzanak létre. 1901-ben a kereskedelmi minisztérium megbízásából megjelent Békéscsabán Vigh Albert iparoktatási főigazgató s az ő elnöklete alatt az ipartestület, az ipariskolai felügyelőbizottság s a község képviselőiből alakult értekezlet hosszabb eszmecsere után arra a megállapodásra jutott, hogy itt nem annyira egy felsőbb ipari szakiskolára van szükség, mint inkább egy olyan szakirányú iparostanonciskolára, amelyben az építőiparral foglalkozó tanoncok és esetleg segédek is nyernének alaposabb kiképzést. Az így létesített iskola lényegesen különbözött az addig is fennállott építőipari téli tanfolyamtól. Ezzel tulajdonképpen kísérletezni akart a kereskedelmi minisztérium, mert ilyen iskola az országban addig még nem volt. A régi és az új iskola között a legnagyobb különbség az volt, hogy az addigi 12 órával szemben minden osztálynak heti 24 órában lett megállapítva a tanítási ideje, valamint bővült és teljesen szakirányúvá lett az iskola tanítási anyaga is. Az iskolát a kultuszminisztériumtól a kereskedelmi minisztérium vette át, magára vállalva a tanerők díjazását. Az I. osztály tantárgyai a következők voltak: 1. Magyar nyelv és irálytan heti 4 óra. 2. Számtan, mértan, heti 4 óra. 3. Szabadkézi rajz heti 6 óra. 4. Ábrázoló mértan és szerkesztési rajz heti 4 óra. 5. Természettan, vegytan heti 2 óra. 6. Építési szerkezettan heti 4 óra. A II. osztály tantárgyai voltak: 1. Magyar nyelv és irálytan heti 2 óra. 2. Számtan-mértan heti 2 óra. 3. Szabadkézi rajz heti 4 óra. 4. Ábrázoló mértan és szerkesztési rajz heti 4 óra. 5. Építési szerkezettan heti 6 óra. 6. Építészeti alaktan heti 4 óra. 7. Építési anyagtan heti 2 óra. A III. osztályban: 1. Magyar nyelv és irálytan heti 1 óra. 2. Számtan, mértan heti 1 óra. 3. Szabadkézi rajz heti 4 óra. 4. Könyvviteltan heti 2 óra. 5. Mintázás heti 4 óra. 6. Építési szerkezettan heti 4 óra. 7. Építészeti alaktan heti 2 óra. 8. Tervezés heti 6 óra. Az iskolát november 17-én Zsilinszky Mihály államtitkár jelenlétében ünnepélyes keretek között nyitotta meg a kereskedelmi minisztérium képviseletében megjelent Péterffy Lajos miniszteri osztálytanácsos. Beiratkozott a három osztályba 72 tanuló, 67 tanonc és 5 segéd. Az első tantestület tagjai voltak: Ádám Gusztáv községi főmérnök igazgatása alatt Zvarinyi Lajos, Groó Vilmos főgimn. tanárok, Láng Gusztáv, id. Such János, Gally János, Petz József, Gajdács Mihály el. isk. tanítók, Áchim László és Wagner József gyakorló iparosok.

Áchim Gusztáv városi főmérnök, az építőipari téli tanfolyam igazgatója 1903 júniusában fogalmazta meg az újonnan felállítandó iskolaépület tervezési programját [1]. Az épületben az általános tanonciskolát, valamint az építőipari téli tanfolyam tanulói (részben segédek) és a szakcsoportok (segédek, mesterek) által igényelt helyiségeket tervezték elhelyezni. Az általános tanonciskolában abban az időben nyolc osztály volt: az előkészítő és a III. osztály egy-egy, a haladók és az I.-II. osztályok két-két párhuzamos osztállyal. A tanítás nem egyidejűleg zajlott mindennap: hétköznapokon szeptember és június között délután 5 és 7 között, vasárnap pedig minden osztály számára egy időben, így legalább nyolc, lehetőleg kilenc tanteremre volt szükség. Az építőipari téli tanfolyam november és március között zajlott, vasárnap kivételével mindennap 8 és 12 között és délután 2 és 4-5 között. A tanfolyam három osztálya részére három tanteremre volt szükség. Bár a tanfolyam nem ütközött az általános tanoncoktatás időpontjával, mégis praktikusabbnak tűnt külön terembe helyezni, mivel az építőipariak a sok rajzóra miatt igen sok felszerelést igényeltek, amit nehéz lett volna mindennap magukkal hordaniuk. Így 11–12 teremre volt szükség. A szabó- és faipari szakcsoportok (segédek, mesterek) részére az oktatás november és március között, este 7 és 9 között zajlott, így ők az építőipari tanfolyam tantermeit használhatták volna, akárcsak a cipészek, akik számára az oktatás májusban és júniusban zajlott. Iskolai ünnepségek, önképzőköri kiállítások, iparosokat érdeklő felolvasások számára szükség volt egy legalább 300 négyzetméteres teremre, térnyerés céljából karzattal, igény szerint bővíthető formában. A tervezési program szerint a nagytermet magasan fekvő, nagy ablakokkal kell ellátni, valamint aránylag lapos fedéllel vagy az Aradi N.-féle vasbeton fedéllel oly módon, hogy a gerincen 1-2 méter szélességben a kellő szellőzést és világítást biztosító üvegfedél húzódjon végig. A tervek szerint az épületben kapott volna helyet az igazgatói lakás is, valamint egy szolgalakás. Az iskolaépületbe tervezett tanoncotthon szükségleteit a tervezési programban nehezen lehetett felmérni, hiszen ilyen irányú tapasztalatok még nem voltak, így egyelőre a program két termet irányzott elő a szükséges mellékhelyiségekkel (mosdó, felügyelői szoba). A tanítók szobáját tágasra tervezték, mivel azok részben szertárként is szolgáltak volna. A tervek szerint az általános tanonciskolában 13–15, az építőipari és szakcsoporti tanfolyamokon ugyanennyi tanító volt. Az otthon részére szükséges volt egy étkezőterem, konyha, kamra, fáskamrák, egy szertár, mintázó helyiség, valamint a fa- és a fémipar részére egy-egy műhely, amelyeket a magas, jól megvilágítható picében lehetett volna elhelyezni. A mosókonyha az udvar végén kapott volna helyet, az udvar 185 négyzetméteres nyúlványa baromfiudvarként szolgált volna. Az udvar többi részét kocsiközlekedésre is alkalmas módon parkosítani tervezték.

 
Földszinti alaprajz Áchim Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


A földszinti alaprajz tervváltozata. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


Emeleti alaprajz Áchim Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az iskolai felügyelő bizottság a tervezési programot július 9-én tartott gyűlésén elfogadta, a program alapján a Luther utca és a Kis Tabán utca sarkára tervezett egyemeletes épület vázlatait Áchim Gusztáv 1903 augusztusában készítette el. A fent idézett cikk a következő leírást adja az épületről: "...az épületben az általános iparos tanonciskola, az építőipari téli tanfolyam, a szabó-, fa-, fém- és bőripari szakcsoportok nyernek elhelyezést. A szükséges tantermek száma a tervezet jelen stádiumában 12. Ezekhez a tantermekhez csatlakozik iskolai ünnepélyek, önképzőköri díszülések, iparosokat érdeklő szakelőadások, tanonc-, segéd és mesterkiállitások céljaira egy körül belől 300 négyzetméter területet elfoglaló, üvegtetőzetű kiállítási terem. Ezeket a termeket kiegészítik a tanoncotthon helyiségei, az igazgató és szolga lakása, a tanoncotthon mellékhelyiségei, étkezők, konyhák, kamarák, szertárak, mintázó helyiségek, a fa- és fémipari szakcsoportok részére szükséges műhelyek stb. A kiállítási csarnok által két részre osztott udvar parkíroztatnék. A kivitel a hármas telek értékén kivül mintegy 160–180 ezer koronát igényel."

A földszinti alaprajz mellett a Luther utcai főhomlokzat Áchim Gusztáv által készített vázlata maradt fenn. Bár a neoklasszicista stílusú homlokzat részletes tervét sajnos nem ismerjük, a vázlat is mutatja, hogy ha az iskola hasonló formában épül fel, akkor a városközpont egyik legjelentősebb épülete lehetne. A csaknem 54 méter hosszú Luther utcai szárny az evangélikus iskola földszintjétől egészen a Kis Tabán utcáig húzódott volna, a Kis Tabán utcai szárny néhány méterrel lett volna rövidebb. A tervvázlatok szerint a Luther utcai főhomlokzat kis kiülésű, háromtengelyes középrizalittal és a homlokzat két végén egy-egy háromtengelyes oldalrizalittal épült volna, a rizalitokat összekötő szárnyak hattengelyesek, a vázlaton látható egyik elképzelés szerint három ikerablakkal. A rizalitok földszintje kváderezett, a rizalitokat összekötő szárnyak vonalazottak, az emelet a rajzon vonalazott, ám a vázlat arra utal, hogy a mérnök ezen változtatni szándékozott. A földszinten egyenes szemöldökpárkánnyal lezárt ablakok láthatók. A rizalitok emeleti ablakai is egyenes záródásúak, füles ablakkerettel, hármas tagolású zárókővel. A rizalit ablakait ión oszopfős pilaszterek választják el. A többi emeleti ablak háromszög alakú timpanonnal zárul. Mindhárom rizalitot háromszög alakú timpanon koronázza, a középrizalit timpanonja akrotérionokkal díszített. A középrizalit timpanonját szobrok díszítik, amelyek a vázlat alapján talán mitológiai jelenetet ábrázolnak; az épület rendeltetése alapján arra következtethetünk, hogy a vázlaton látható lándzsás alak talán Pallasz Athéné lehet.

Hogy pontosabb képünk legyen arról, milyen épület állna ma a Luther utca és a Kis Tabán utca sarkán, ha Áchim Gusztáv eképzelései valóra válnak, a fent bemutatott vázlatrajz alapján megpróbáltuk megrajzolni a tervezett iparosiskolát. tervrajz1.jpgAz iparostanonc-iskola elképzelt rajza Áchim Gusztáv vázlatrajza alapján

A vázlatokat még augusztusban felterjesztették a minisztériumba, ahonnan szeptemberben megérkezett gróf Wickenburg államtitkár válasza. A minisztérium a vázlatokat a tervezés alapjául elfogadta és jóváhagyta, és felhívta a várost, hogy a vázlatrajzok alapján a végleges terveket és költségvetést készítse el, és jóváhagyás végett mielőbb terjessze a minisztérium elé. Az októberi városi képviselőtestületi közgyűlés felhatalmazta a tanácsot, hogy az ipariskolai épület terveit elkészíttesse, és a költségeket is engedélyezte. Áchim Gusztáv városi mérnök javaslatára Nagy Virgil budapesti műépítészt kérték fel a tervek és a költségvetés elkészítésére – ezeket a terveket sorozatunk következő részében mutatjuk be.

Felhasznált irodalom:
[1] Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára.
[2] Csabai iparos-otthon, Békésmegyei Közlöny 30. évf. (1903), 80. szám.
[3] Iparpalota Csabán, Békésmegyei Közlöny 30. évf. (1903) 88. szám.
[4] Uhrin Károly: Szakoktatás Békéscsabán, Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr686853049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.