Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (13) Alpár Ignác (2) Andrássy út (19) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (28) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (4) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (15) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (1) helyi védelem (38) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (4) Kórház utca (3) Körös part (7) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (26) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (12) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Széchenyi utca (1) Szent István tér (13) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (12) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Méntelep

2017.06.05. 21:34 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek

Kazinczy utca 4.

A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal. A négy méntelep alá összesen tizenkilenc ménteleposztály tartozott. Ezek közül a békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep 1893-ban épült fel, azonban megvalósulását hosszas viták előzték meg. Csaba, mint a szomszédos megyék vasúti központja igen alkalmas hely volt a méntelep számára. A csabaiak úgy gondolták, hogy ha a kormány az ő városukban szeretné elhelyezni a méntelepet, akkor el kell fogadnia a csabaiak követeléseit, feltételeit. mentelep2.jpgA méntelep legénységi épülete a XX. század elején

Végül sikerült megegyezni, és valóban Békéscsaba kapta a méntelepet. A Békésmegyei Közlöny tudósítása szerint Kiss István körösladányi születésű műépítész, egyetemi tanár (többek közöt a Szent János Kórház, a budapesti Baross utcai szülészeti klinika a budapesti László-ház, a mosonmagyaróvári megyeháza, a veszprémi megyeháza, a komáromi, a kalocsai, a nagyváradi és a miskolci törvényszéki palota, a nagybecskereki pénzügyi palota, saját, budapesti, Lónyay utcai lakó- és bérháza, a marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum tervezője) 1892. március 15-én nyújtotta be a méntelep számára készített tervrajzait a földművelésügyi minisztérium lótenyésztési osztályához, ahol azokat el is fogadták. A műegyetemi mérnök ezt követően azt az ajánlatot tette Csaba városának, hogy szíveskedjék a kiviteli terv, a részletes költségvetés és a munkarészletek beosztásának elkészítésével őt megbízni és a tiszteletdíját megállapítani. Nem sokkal később a hely megválasztása végett szemlebizottság érkezett Csabára, melynek tagjai Suvin őrnagy, Ollé százados, Tottál Károly intéző, Simander Henrik számvevő főhadnagy, Kiss István műépítész, Csaba részéről pedig Kocziszky Mihály bíró, Korosi László jegyző, Sztraka Ernő városi mérnök, valamint Vidovszky János és Urszinyi János voltak. A város a vasút előtti teret, illetve a dohánybeváltó hivatal mögött fekvő területet ajánlotta, és bár először a vasútteret találták alkalmasnak, a méntelep végül a mai Kazinczy, Ihász, Szabolcs és Tinódi utcák által határolt területen épült fel.

Bár Kiss István terveit már elfogadta a minisztérium, 1893 elején mégis új, tetemesen olcsóbb terveket készíttetett a mezőhegyesi ménesbirtok mérnökével, Tottál Károllyal. Az első, Kiss István által készített terveket sajnos egyelőre sem a megyei, sem az országos levéltárban nem sikerült megtalálnunk. Ádám Gusztáv főmérnök írásából [1] tudjuk, hogy az építkezést Wagner József vállalata végezte. 


A legénységi épület főhomlokzatának tervrajza. Forrás: Bcs. méntelep tervrajza, MNL BéML V. 76 b. 24/é.n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


A legénységi épület földszinti és emeleti alaprajza. Forrás: Bcs. méntelep tervrajza, MNL BéML V. 76 b. 24/é.n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az épületegyüttes legfontosabb eleme az egyemeletes legénységi épület volt, amelyben a kantin, az irodák, az őrszoba, a zárka, a nagy konyha és a szertár is helyet kapott. Az egyszerű homlokzatú épület két szélén egy-egy négytengelyes rizalittal, középen hattengelyes szárnnyal épült. A rizalitokat a magasabb kontytető is hangsúlyozta, valamint a ablakokat a földszinten elválasztó vonalazott lizénák, az emeleten pilaszterek. A földszinti ablakok szalagkeretet kaptak, zárókővel, könyöklőpárkánnyal, az emeletiek a rizalitokon füles kerettel készültek. A hattengelyes oldalhomlokzat a rizalitokhoz hasonlóan épült, egyes tengelyekben vakablakkal, a földszinten ajtóval.

mentelep1.jpgA legénységi épület a XX. század elején


Az oldalhomlokzat tervrajza Forrás: Bcs. méntelep tervrajza, MNL BéML V. 76 b. 24/é.n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


A kerítés tervrajza. Forrás: Bcs. méntelep tervrajza, MNL BéML V. 76 b. 24/é.n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


Helyszínrajz. Az alul látható Dohánydepôt utca a mai Kazinczy utca. Forrás: Bcs. méntelep tervrajza, MNL BéML V. 76 b. 24/é.n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A legénységi épület mögött nagy, negyven korláttal határolt lovaglótér volt, amelyet két oldalról két, egyenként nyolcvan ló elhelyezésére szolgáló istálló határolt. 1906-ban újabb istálló épült negyven ló részére.


A nyolcvan ló elhelyezésére szolgáló nagy istálló tervrajza. Forrás: Bcs. méntelep tervrajza, MNL BéML V. 76 b. 24/é.n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
mentelep_reszlet_1.jpgAz istálló előttmentelep_reszlet_2.jpgA nagy istálló előtt 


A nős altiszti lak tervrajza. Forrás: Bcs. méntelep tervrajza, MNL BéML V. 76 b. 24/é.n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A legénységi épülettel átellenben volt a földszintes altiszti lakóépület négy család részére. A telep két sarkán kisebb épületekben volt a parancsnoki, a másodtiszti és az állatorvosi lakás. A területet kisebb épületek vették körül: két jégverem, betegló-istálló, kocsiszín, fedezőszín, a gyógykovács lakása, két szénatár és gyanúsló-istálló.

A méntelep vízellátását a gyalogsági laktanya mellett fúrt artézi kút (az angyalos kút) biztosította. Az Andrássy úti kútfőből kiágazó egyik vízvezeték a Kazinczy utca mentén a méntelep udvarára vezetett, az udvart az állatorvosi lak előtt hagyta el és a Kazinczy utca Nagyszik felőli oldalán az utca színe felett szabad kiömlésben végződött. A méntelep udvarán a négy beton kútmedencébe ágazott el a vezeték, ahonnan kútszivattyúkkal emelték ki az ivóvizet. Ezen medencékbe a víz beömlését, elzárását önműködően úszó golyók szabályozták. A Kazinczy utcai szabad kifolyón csak akkor folyt ki a víz, amikor a kútmedencék már megteltek.

A csővezeték összesen 761 méter hosszú volt, elkészítését az tette szükségessé, hogy a méntelep építése kezdetén az ott elkészített kutak vize ihatatlan, keserű volt; meszet sem lehetett oltani. A méntelepi legénység és 160–200 ménnek ivóvízzel való ellátása feltétlenül biztosítandó volt. Ezen csővezetékből később a dohánybeváltó hivatal és a selyemgubó-beváltó és -fejtő állomás részére egy-egy rövidebb csővezeték lett lefektetve.

mentelep_udvar_2.jpgA méntelep legénységi épületének udvari homlokzata 1920 körülmentelep_hatso.jpgA legénységi épület udvari homlokzata 1920 körül

A nagykőrösi méntelep-vezetőség 1926. július 1-vel megszűnt és a volt békéscsabai ménteleposztályt mint magyar királyi állami méntelep-vezetőséget önálló működéssel ruházták fel.1930.jpgA méntelep 1930 körül. Forrás: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia

Az 1944. szeptember 21-i bombázás során a méntelep is súlyosan megsérült: az istállókból, altiszti lakásokból és a kovácsműhelyből csak a csupasz falak maradtak [4]. A legénységi épület tetőzete sérült. Az igazgatói és másodtiszti lakóépületek súlyosan sérültek. A bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd 1950–1958 között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol 1961-ben végleg bezárásra került.mentelep_1952.jpgAz egykori méntelep 1952-ben, a Tűzoltóság építése idején [7]

A háború után először 1946-ban merült fel a gondolat, hogy az egykori méntelep helyét stadion céljára használják fel. A Földművelésügyi Minisztérium átengedte a területet a városnak, a tereprendezés 1947. április 26-án kezdődött diákok munkájában. A planírozási munkákkal egy időben kerítéssel vették körül a Kazinczy–Ihász–Szerdahelyi–Tinódi utcák által határolt, három labdarúgópálya létesítésére alkalmas területet. 1950-ben megépítették a futópályát, a vízvezetéket, füvesítették a labdarúgó főpályát, elkészültek a földlelátók, a körlépcsők, a salakos edzőpálya, az épületben tornatermet, öltözőket, zuhanyzókat hoztak létre. Az új városi stadion ünnepélyes átadására 1951. szeptember 30-án került sor. Ekkor itt játszotta mérkőzéseit az Előre, amely ebben az időben Építők néven szerepelt. mentelep_1960_korul.jpgLabdarúgó-mérkőzés a méntelep helyén kialakított pályán 1960 körül. Ekkor még eredeti állapotában állt az egykori legénységi épület. Forrás: Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedementelep_1961_bmn_16_215.jpgAz egykori méntelep 1961-ben, a Magyarország B – NDK B válogatott mérkőzés alkalmával. Forrás: Békés Megyei Népújság 16. évf. 215. sz., 1961. szept. 12.

Az 1960-as években a pályák helyén megkezdődött a Kulich lakótelep építése, az újra Előre néven szereplő egyesület visszaköltözött a Kórház utcába. Az épületet az Állami Építőipari vállalat kapta meg. Később az épületet átépítették: eltűnt a lapostető, az ablakokat átalakították, új szárny is épült, az épület minden szépségét elveszítette, és csak hosszú tömege, valamint az ablakok kiosztása emlékeztet az eredeti állapotra. A magastető eltávolítása rendkívül hátrányosan változtatta meg az épület tömegét, arányait.2010.jpgAz egykori méntelep átalakított épülete 2010-benmentelep_2010.jpgAz átalakított épület 2010-benmentelep_udvar_2010.jpgAz átalakított udvari homlokzat

Az átalakítás óta az egykori méntelep legénységi épülete egyike Békéscsaba számos "rejtett" műemlékének (hasonló átalakítások során vesztette el építészeti értékeit többek között az egykori leányiskola, a Hubertus gyár, az Iczkovits-ház, a Dén-malom, a MÁV-lakótelep). Bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt években több, korábban átalakítások áldozatává vált műemlék jellegű épület (a régi vasútállomás, a Nádor szálloda, a sörház) is visszakapta (megközelítőleg) eredeti képét. A méntelep legénységi épülete helyreállítva a városrész egyik kiemelkedő épülete lehetne.mentelep_2015.jpgA méntelep egykori legénységi épülete 2015-benmentelep_2015_2.jpgA méntelep egykori legénységi épülete 2015-ben

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[2] Békésmegyei Közlöny, 1892–93.
[3] Méntelep (Békéscsaba), BékésWiki.
[4] Papp János: Légitámadások Békéscsaba ellen. Adalékok az 1944-ben Békéscsaba ellen intézett légitámadások eseménytörténetéhez, Békési Élet, 9. évf. (1974) 3. sz., 553–556.
[5] Békés, 1890–1894.
[6] Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Békéscsaba, 1961.
[7] Andor György, Drienyovszky János, Paulay Mihály: A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat története, Békéscsaba, 1970.

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr7810427122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.