Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (12) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (27) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (14) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (24) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (11) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (11) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Az iparostanonc-iskola tervei II. – Nagy Virgil tervei 1904-ből

2017.08.07. 08:40 - csabaihazak

Címkék: iskolák fel nem épült épületek Luther utca

Luther utca – Kis Tabán utca sarka

A város a XX. század elején döntött arról, hogy iparostanonc-iskola épüljön Luther utca és a Kis Tabán utca sarkán lévő telken. Az Áchim Gusztáv városi mérnök által készített vázlatokat 1903 augusztusában felterjesztették a minisztériumba, ahonnan szeptemberben megérkezett gróf Wickenburg államtitkár válasza. A minisztérium a vázlatokat a tervezés alapjául elfogadta és jóváhagyta, és felhívta a várost, hogy a vázlatrajzok alapján a végleges terveket és költségvetést készítse el, és jóváhagyás végett mielőbb terjessze a minisztérium elé.

A város Nagy Virgil budapesti építészt kérte fel a végleges tervek elkészítésére. Nagy Virgil műépítész, egyetemi tanár legismertebb alkotásai közé tartozik a budapesti Szabadság híd és a régi Erzsébet híd architektúrájának tervezése. Mind a fővárosban, mind vidéken számos épületet tervezett, kiemelkedő munkái közé tartozik a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya katolikus templom (Kommer Józseffel közösen), a jászkiséri katolikus templom, a kabai városháza, a losonci városháza, az újszászi Orczy-kastély, a nagyszebeni görög katolikus székesegyház (Kommer Józseffel közösen), a budapesti Margit körúti 70 lakásos tisztviselő-bérház, a budai Tanítóképző Intézet, a nagyváradi postapalota, a mezőtúri újvárosi református templom. Bár Nagy Virgil neve ma kevéssé közismert, az itt felsorolt munkái is tanúsítják, milyen kiváló építész volt, aki műemlékvédelmi szakemberként és szakíróként is jelentős tevékenységet folytatott. 1905-től a Műegyetem ókori építészeti tanszékét vezette, egyetemi tanárként tanítványi véleménye szerint még építészi tevékenységénél is nagyobb hatást fejtett ki [1,2].


Földszinti alaprajz Nagy Virgil tervrajzán. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


Emeleti alaprajz Nagy Virgil tervrajzán. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A felkérést követően az építész Csabára utazott, ahol megtekintette az épület tervezett helyét, tanulmányozta a minisztérium által kivitelre alkalmasnak ítélt vázlatokat, és Áchim Gusztáv ás Wagner József építészekkel konzultálva a helyzet megismerése után késznek nyilatkozott a tervek és a költségvetés elkészítésére. Nagy Virgil 1904 márciusában 3600 korona díjért készítette el az iparosotthon terveit.

Ahogy azt Áchim Gusztávnak írott leveléből [3] megtudhatjuk, Nagy Virgil a homlokzatot minden gipszmunka mellőzésével tervezte, úgy, hogy az a maga egyszerűségében örökké szolid és tartós, egyöntetű benyomást tegyen. A figurális és csekély mértékű ornamentális díszt kiváló anyagokból – Zsolnay-féle, homokkőutánzatot feltüntető pirogránitból – tervezte, de felvetette a lehetőséget, hogy a díszek kőből készüljenek, ha valamilyen állami kőipari iskolában el lehetne végeztetni a munkákat.

Az építész a mennyezetszerkezeteket Zielinski rendszere szerint tervezte, ez a legmegfelelőbbnek mutatkozott, mert rossz hang- és hővezető, és ezen nem szükséges külön mennyezetvakolatot és padlóbetont csinálni, hanem a tervezett legnolitburkolat közvetlenül a szerkezet felső betonlemezére alkalmazható. A statikai számításokat oly alapon végeztette, amint azt a Kereskedelemügyi Minisztériumban fokozódott biztonsági követelmények mellett jóváhagyni szokták. Zielinski szerint azonban teljes biztonsággal az egyes anyagok nagyobb igénybe vételét lehet alapul venni, amint az pl. a honvédelmi minisztérium építkezéseinél is szokásos volt, miáltal a födémek költségét mintegy 8%-kal lehetett csökkenteni. A legnolithburkolatra vonatkzólag Nagy Virgil mintákat és ismertetést is küldött Áchim Gusztávnak.

Mind a földszinti, mind az emeleti alaprajz nagyrészt az Áchim Gusztáv által készített vázlatterveket követi.

Az elkészült terveket az építőipari téli tanfolyam rajzkiállításán is kiállították a városháza dísztermében 1904 áprilisában.

Az építkezés azonban nem kezdődött el, sőt, 1905-ben szomorú hírek érkeztek: a kultuszminisztérium megtagadta az évi 2000 koronás hozzájárulást, aminek hatására a kereskedelmi minisztérium is visszavonta a 3000 koronás évenénti támogatásra tett ígéretét. Egy évvel később újra biztató ígéreteket kapott a város elöljárósága. 1907 elején Áchim Gusztáv több költségvetési tervet készített arra, hogy milyen módon és mennyivel lehetne az építkezés költségeit csökkenteni. Egyik lehetőség volt, hogy a Kis Tabán utcai szárnynak a kocsibejárón túli részét elhagyják, másik lehetőség a nagyterem elhagyása volt. Az építkezés azonban így sem indult meg, két évvel később pedig a minisztérium a tervek jelentős módosítását kérte – erről sorozatunk következő részében számolunk be.

A Nagy Virgil által készített homlokzati tervek holléte egyelőre sajnos ismeretlen, így csak a földszinti és emeleti alaprajzokat tudjuk bemutatni, de ezeket és Nagy Virgil egyéb munkáit, illetve a tervezés alapjául szolgáló Áchim-féle vázlatokat látva igazán sajnálhatjuk, hogy az iskola nem valósult meg: alighanem a belváros egyik kiemelkedő műemléke lenne ma az iparosiskola épülete. Bízunk benne, hogy egyszer még sikerül ráakadnunk a homlokzat tervrajzára is.

Felhasznált irodalom:
[1] Lechner Jenő: Nagy Virgil, Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 55. évf. (1921), 48. sz., 353–355.
[2] Ritoók Pál: Az Erzsébet híd építésze, Népszabadság, 59. évf. 260.sz., 2001. nov. 8.
[3] Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A bejegyzés trackback címe:

http://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr4212318637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.