Szent István tér 9.
Széchenyi utca 5.

A katolikus egyház hosszú ideje tervezte, hogy a templom körüli telkein bérházakat emeltet. A templomot az 1920-as évekig régi, romló állapotú, az egyre szépülő főtér képébe már nem illeszkedő épületek vették körül. A katolikus egyház az építkezéssel a lakásínség enyhítése mellett munkalehetőséget is kínált, és nem utolsósorban hozzájárult ahhoz, hogy a főtér immár csaknem teljes hosszában magas építészeti színvonalon, nagyvárosias házakkal épüljön ki. A Szent István téri bérpalota napjainkban

Az első elképzelések szerint a templom két oldalán egy-egy kétemeletes bérház épült volna, amelyek földszintje a temploméhoz hasonló piros tégla, az emeletek vakolata fehéresszürke szempernóva, míg az ablakkeretek ismét piros téglából készültek volna a Békésmegyei Közlöny 1929. februári tudósítása [1] szerint.

A cikkben ismertetett tervrajzokat sajnos nem sikerült megtalálnunk, azonban be tudjuk mutatni az épületek későbbi, 1929 júniusában Quittner Ervin által készített tervrajzait, amelyek már háromemeletes, de a végleges változattól több lényeges részletben eltérő épületeket ábrázolnak. A leginkább szembetűnő különbség a kétoldalt rocaille-motívummal és vázával díszített attikafal az épület középső négy tengelyében, az egybefüggő földszinti kirakatsor, a timpanonnal is kiemelt, hangsúlyos kapu, illetve a harmadik emeleti ablakok szintjében végighúzódó osztópárkány hiánya. A városháza (talán Ádám Gusztáv mérnök által) vázlatosan felvázolt képe arra enged következtetni, hogy a terveken végrehajtott módosítások célja annak elkerülése lehetett, hogy a magas, háromemeletes épület teljesen elnyomja a tér legszebb épületét, a városházát. A tervrajzokat alaposan szemügyre véve további különbségeket vehetünk észre a végleges változathoz képest: eltér az erkélyek száma, elrendezése és az erkélykorlátok is mások, a tervrajzokon az első emeleti íves és a második emeleti háromszög alakú timpanonokban díszítés látható, a harmadik emeleti ablakok viszont a tervrajzokon egyszerűbb keretezésűek, illetve ekkor még nem jelentek meg a harmadik emelet ablakai közti fülkék.

A Szent István téri épület homlokzatának tervrajza. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Szent István téri épület meg nem épület attikája. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Szent István téri épület homlokzatának részlete a végleges változattól eltérő kapuval. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Szent István téri épület homlokzatának részlete a végleges változattól eltérő erkélyekkel. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Szent István téri 'A' épület alaprajza a tér felől hat üzlethelyiséget és egy bankhelyiséget ábrázol, utóbbit igazgatói szobával. A katolikus templom felőli sarkon cukrászdát mutatnak a tervek, a kapubejárótól jobbra ügyvédi irodát, az udvar városháza felőli sarkán pedig nyomdát. A Széchenyi utcai 'B' épület alaprajza az utca felől tíz üzlethelyiséget ábrázol.

A Szent István téri épület pincéjének alaprajza. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Szent István téri épület földszinti alaprajza. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Szent István téri épület emeleti alaprajza. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Széchenyi utcai épület pincéjének alaprajza. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Széchenyi utcai épület földszinti alaprajza. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A katolikus templom környéke a bérpaloták felépülte előttA régi plébánia. Forrás: Tengertánc virtuális gyűjtemény

A két bérpalota Quittner Ervin budapesti építész tervei szerint, a budapesti Pittel és Brausewetter cég vállalatában épült fel. Az építkezést 1929 júniusában kezdték meg a plébániaépület folytatásaként emelt ideiglenes épületrész, a MOVE székházának, valamint az udvar hátsó részében álló régebbi épületeknek a lebontásával. Ezek végeztével került sorra a plébániaépület, valamint a Széchenyi utcában levő öreg iskola bontása is. A Széchenyi utcai bérpalota építése [2]A Szent István téri bérpalota befejezés előtt [2]

Az elkészült bérpalotákban 1–4 szobás, teljes komfortos bérlakások, valamint szuterénnel ellátott tágas üzlethelyiségek kaptak helyet. Minden lakás vízvezetékkel, majolikacsempés fürdővel és konyhával, angolvécével, villannyal, parkettel volt ellátva, és mindkét palota lifftel is fel volt szerelve. A liftek lehajtható ülőhellyel és a tüzelő számára külön alsó rekesszel voltak ellátva. Az épület saját kúttal, generátorral, szennyvízderítővel, valamint a talajvíz miatt szivattyúval rendelkezett. A lakások beosztása (legalábbis a hirdetések szerint) a lehető legtökéletesebb volt, amit csak a legmodernebb gazdasági, higiéniai és egészségügyi utasítások előírtak.A Szent István tér szép házsora az új katolikus bérpalotával 1930 körül

A főtér a bérpalotával az 1940-es évekbenA Széchenyi utcai bérpalota a Kossuth-szoborral 1950 körülA katolikus templom és a Széchenyi utcai bérpalota az 1950-es évekbenA főtér a bérpalotákkal 1960 körül
A katolikus templom a bérpalotákkal az 1970-es években

A Szent István téri épület tér felőli épület homlokzata az emeleteken nyolc-, a portálos földszinten kilenctengelyes, két szélén egytengelyes rizalittal [3].  A földszint vízszintesen vonalazott, az emeletektől eltérő színezésű. A városházénál nagyobb magasságot optikailag csökkenteni akarták a lábazat-hatáson, a két főemelet választópárkány nélküli kialakításán túl a legfelső szint tetőemeletszerű kiképzésével, a szerényen keretezett felső szinti ablakok folytonos könyöklőpárkányra ültetésével is. A két főemelet nyílásai gazdagabban keretezettek, az első emeleten íves, a második emeleten háromszög alakú timpanonokkal. Az első emeleti ablakok közös könyöklőpárkánya és a földszinti párkány közt széles fríz alakult ki, a kapu felett erkéllyel.A Szent István téri bérpalota 2014 januárjábanA Szent István téri bérpalota a Bartoss udvar felőlA Szent István téri bérpalota 2015 májusában

A Széchenyi utcai épület utcai homlokzata tíztengelyes, két végén rizalittal [3]. A páros számú tengely problémáját két axisos első emeleti erkéllyel és a vízszintes kváderezett, lábazati szint szerűen kiképzett földszint 11 tengelyes kialakításával, az emeletitől elhúzott ablakkiosztással oldották meg. Az épület nagy magasságát a földszint lábazat hatásán és a két főemelet választópárkány nélküli kialakításán túl a legfelső szint tetőemelet-szerű kiképzésével is optikailag csökkenteni akarták. Ezt szolgálja a szerényen keretezett felső szinti ablakok folyamatos könyöklőpárkányra ültetése. A két főemelet nyílásai gazdagabban keretezettek, fölöttük íves, feljebb szögletes timpanonokkal.A Széchenyi utcai épület 2013-banA felújított homlokzatú Széchenyi utcai épület 2014-benA Széchenyi utcai épület erkélyeiA Széchenyi utcai épület udvaraA Széchenyi utcai épület a Bartoss udvar felől

A két bérpalota ma is meghatározó eleme a belváros képének. Mindkét épület helyi védelem alatt áll. A Széchenyi utcai épület nemrég új homlokzati festést, a korábbinál barátságosabb színt kapott, jelenleg tehát a két épület eltérő festésű. A Szent István téri épület homlokzatára már nagyon ráférne a felújítás. Sajnos néhány ablakát műanyagra cserélték. Mindkét épület homlokzatát elcsúfítják a gázkonvektorok szellőzői. Remélhetőleg egyszer még eredeti, teljes szépségükben láthatjuk a két bérpalotát. A Szent István tér házsora a bérpalotával

Felhasznált irodalom:
[1] Felépül a békéscsabai róm. kath. plébánia, Békésmegyei Közlöny 56. évf. 30. sz., 1929. febr. 6.
[2] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[3] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.