Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (3) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (19) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (17) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (1) helyi védelem (38) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (14) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (28) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (13) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (10) Széchenyi utca (1) Szent István tér (13) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (12) templomok (15) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (2) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Az evangélikus Kistemplom átépítésének tervei 1895-ből

2018.07.16. 09:54 - csabaihazak

Címkék: templomok Szeberényi tér

Szeberényi tér

Az evangélikus Kistemplom Békéscsaba legrégebbi ma is álló épülete, a szomszédos Nagytemplommal együtt a város egyik jelképe, a városkép meghatározó eleme, Csaba egyik legértékesebb műemléke. A templom 1745-ben épült, azonban az akkori templomban aligha ismerhetnénk rá a ma látható templomra, ugyanis csaknem háromszáz éves története során számos átalakítást, bővítést hajtottak végre az épületen. Az első bővítésre 1773-ban került sor, a gyorsan növekvő település ugyanis hamar kinőtte a kicsi templomot. Ekkor épültek az oldalszárnyak. 1783-ban, II. József Türelmi rendelete alapján felépülhetett a templom 40 méter magas tornya, amely az első evangélikus templomtorony a török uralom után az Alföldön. A Kistemplom szerencsésen átvészelte a Nagytemplom építését megelőző vitákat. A millenniumra készülve tovább akarták gazdagítani a Kistemplomot, ekkor számos elképzelés született a templom bővítésére, átalakítására.untitled_81.jpgCsabai városkép a Kistemplommal 1845 körül Haan Lajos rajzán

Kétszintes családi ház az Alsó Körös soron

2018.06.25. 08:46 - csabaihazak

Címkék: Körös part

Alsó Körös sor 3.

Áchim Mihály mérnök 1939 januárjában készítette el az Alsó Körös sor elején építendő kétszintes, háromszobás modern lakóház terveit.alsokoros3.jpgAz Áchim Mihály által épített Alsó körös sori lakóház napjainkban

Polgárházak X. – Eötvös utca és Garay utca

2018.06.11. 10:59 - csabaihazak

Címkék: Bányai András polgárházak

Sorozatunk tizedik részében két szomszédos utcát mutatunk be: az Eötvös utcát és a Garay utcát.

Eötvös utca

Az Eötvös utca első neve – amely már a város utcaneveinek 1851-es első összeírásában is szerepelt – Patika utca volt. Az utca a nevet az 1812-ben alapított gyógyszertárról kapta, amely az utca elején állt. Az utca egykori hangulatos nevét az 1910-es utcanévrendezéskor változtatták meg, amikor Eötvös Józsefről nevezték el.eotvos.jpgEötvös utcai részlet a Kistemplom tornyából 1930 körül

Baptista imaház

2018.05.28. 09:03 - csabaihazak

Címkék: templomok elpusztult épületek Bartók Béla út

Bartók Béla út 55.

A feljegyzések szerint Békéscsabán az első baptista istentiszteletet 1894. november 25-én tartotta a nagyszalontai Vass Sándor a Víg utca (ma Vörösmarty utca) 2351-es számú házban, id. Gyurkovics András házában. A baptisták a csabai gyülekezet megalakításának az első két csabai bemerítését, 1895. június 3-át tekintik. Ekkor Békéscsaba a nagyszalontai gyülekezet missziói kerületéhez tartozott. Az első időkben a hatóságok próbálták megakadályozni a baptisták összejöveteleit, ennek ellenére egyre többen jártak az istentiszteletekre, így a Víg utcai ház kicsinek bizonyult, ezért az összejöveteleket Uhrin Mátyás házába tették át, aki a gyülekezet első helyi vezetője lett. Az első csabai bemerítésre 1898 május 30-án került sor. A gyülekezet létszámának növekedése külön imaterem építését kívánta meg, amire 1899-ben került sor Uhrin Mátyás portáján, a Zrínyi utcában. 1900-ban a csabai baptisták az újonnan alakult Békési Gyülekezethez csatlakoztak, amely a nagyszalontai körzetből vált ki. 1903-tól vasárnapi iskolát szerveztek. 1904-re újra kinőtte imatermét a gyülekezet, ezért a Jókai utcában (az 51. szám alatt) építettek új imaházat. 1908-ban önálló gyülekezetté és körzetté vált Békéscsaba. Az önálló gyülekezet első lelkipásztora Kovács Mihály lett. 1921-re azonban újra kicsinek bizonyult az imaház, ezért szeptemberben 550 ezer koronáért Taigenbaum Vilmostól megvásárolták a mai Bartók Béla út 55. szám alatti épületet, amely korábban a Laczó-féle étterem és szálloda volt.

baptista.jpgA baptista imaház az 1920-as években

VI. kerületi elemi iskola tervrajza (Ádám Gusztáv, 1914)

2018.05.14. 09:08 - csabaihazak

Címkék: iskolák fel nem épült épületek Ádám Gusztáv

Bajza utca – Urszinyi Dezsőné utca – Thurzó utca találkozása

1914-ben Békéscsabán két elemi iskola is épült, egyik a Szent László, másik a Révai utcában, mindkettő Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján. Az utóbbi iskola helyszínének kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a hatodik kerület, a Körösön túli rész gyermekei számára is könnyen hozzáférhető legyen. A két iskola azonban így is távol esett a Körösön túli területektől, alighanem emiatt Ádám Gusztáv városi főmérnök 1914 októberében újabb iskolaépület terveit készítette el, amely az elemi iskoláktól távol eső VI. kerületben, a Bajza, a Szőlő és a Thurzó utcák találkozásánál lévő háromszögletű telekre épült volna (a Szőlő utcának ez a szakasza ma Urszinyi Dezsőné nevét viseli).

A tervezett iskola homlokzata Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A gerlai Wenckheim-kastély

2018.04.30. 08:49 - csabaihazak

Címkék: műemlékek Ybl Miklós Gerla kastélyok és kúriák

Gerla, Wenckheim Károly tér 1.

Gerla 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A család Gerlát birtokló ága 1802-ben kapott grófi címet. A kastélyt építtető Wenckheim Károly édesapja halálát követően, 1838-ban lett a gerlai uradalom tulajdonosa, ekkor a gróf huszár kapitányként szolgált, és hosszú ideig Milánóban élt feleségével, Radetzky Franciskával és gyermekeikkel, az 1840-es évek második felében tértek haza Békés megyébe. Wenckheim Károly gróf 1854-ben kérte fel Ybl Miklóst a kastély tervezésére, és az építkezés még ebben az évben meg is indult. gerla1.jpgA gerlai Wenckheim-kastély az 1900-as évek elején

Braun-malom

2018.04.16. 15:37 - csabaihazak

Címkék: malmok ipari épületek Berényi út

Berényi út 63.

A Berényi úti Braun-gőzmalmot Braun Hermann alapította az 1800-as évek második felében, [1] szerint 1880, [4] szerint 1860 körül, amikor Lipcsei malomtulajdonostól megvásárolta a malmot. A köztiszteletben álló Braun Hermann két évtizeden át a békéscsabai ortodox izraelita hitközség elnöke is volt. Aranyszívű Braun bácsinak is nevezték, mert a rászorulók mindig fordulhattak hozzá támogatásért, tanácsért. Az elbeszélések szerint a tulajdonos rendszerint a malom előtti padon üldögélt hosszú szárú pipájával, a kuncsaftokkal vagy a malom alkalmazottaival beszélgetve. 1902-ben Braun Hermann a gőzmalom mellett a modern technikának minden tekintetben megfelelő olajmalmot állított fel, amelyben a rostálást gép végezte. Braun Hermann 1915-ben hunyt el, ekkor a malmot fia, Braun Béla vette át. A malomban 10 fő dolgozott.braun2017_2.jpgAz egykori Braun-malom napjainkban

Békéscsaba átalakított műemlékei

2018.04.01. 09:05 - csabaihazak

Korábbi bejegyzésünkben sorba vettük azokat a tornyokat és egyéb különleges tetődíszeket, amelyek egykor Békéscsabát ékesítették, mára azonban eltűntek a csabai városképből. A város műemlékein azonban ezeken kívül is számos átalakítás történt, melyek során szép épületeink elvesztették kisebb vagy esetenként jelentős értékeiket. A következőkben ezek közül az épületek közül soroljuk fel a legjelentősebbeket – felsorolásunkat azonban hosszan folytathatnánk az átalakított polgárházakkal és parasztházakkal. A felsorolásunkban néhány biztató példa is akad – már folyamatban lévő, vagy a közeljövőben tervezett helyreállítások, amelyeket reményeink szerint továbbiak is követhetnek majd. Szintén bizalomra ad okot az elmúlt néhány évben helyreállított vasútállomás, az Ibsen ház, a Vidovszky–Kulpin-ház példája.

1. Polgári leányiskola – zeneiskola

A homlokzati átalakításokat szenvedett épületeink közül talán az 1874–75-ben leányiskola számára emelt épület járt a legrosszabbul: a főpárkány gyámköveinek kivételével minden homlokzati tagozatot eltávolítottak. Ha valamikor sor kerülhetne az eredeti állapot helyreállítására, kiemelkedően szép műemlékkel gazdagodhatna a belváros, ráadásul úgy véljük, a helyreállítással tartozunk a városunk mai képét alapvetően meghatározó, az 1888-as árvíz idején a várost megmentő Sztraka Ernő városi mérnök emlékének, aki – számos más, fontos épület mellett – az egykori leányiskola egyszerű, de elegáns, finom, arányos homlokzatú épületét is tervezte. Az épület jelenlet nem áll védelem alatt.torony_polgari.jpgAz egykori polgári leányiskola eredeti, illetve lecsupaszított homlokzattal

2. Városháza

A város egyik jelképének is tekinthető városháza 1871–73-ban épült Sztraka Ernő városi mérnök és Ybl Miklós tervei szerint. Békéscsaba egyik legszebb, kimagaslóan értékes épületének főhomlokzatán egy jelentős eltérés látható az eredeti állapothoz képest: az 1950-es években a középrizalit attikájáról eltávolították a város címerét, amelyet két oldalról egy-egy istennő, Ceres és Themis vett közre. A csabai házak homlokzatain nem túl gyakori a szobordíszítés, már csak ezért is jó lenne helyreállíteni a városházát eredetileg díszítő szoborcsoportot. A helyreállítás az utóbbi években több alkalommal is szóba került – legutóbb Gécs Béla vetette fel a Csabai Mérleg hasábjain, hogy Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára jó lenne helyreállítani a szoborcsoportot.vh.jpgA városháza homlokzata a szoborcsoporttal és napjainkban


Az egykor a városháza homlokzatát díszítő szoborcsoport Stromfeld mérnök tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

3. Jókai Színház

A városházához hasonlóan az 1877–79-ben épült színház homlokzatáról is szobrok hiányoznak: a középrizalit attikáján eredetileg négy múzsaszobor állt, amelyek azonban hamar tönkrementek, és már az 1912-es nagy átépítés során sem pótolták őket. Az 1990 körüli nagy felújítások során a szobrok helyreállítását is tervezték, a posztamenseket is kialakították, azonban a múzsák pótlására végül nem került sor. A városháza esetén is jelzett okokból jó lenne pótolni ezeket a szobrokat, amelyek fokozhatnák a színház szépségét. A régi fényképek között talán lehet olyanokat találni, amelyeket nagy felbontásban beszkennelve pontosabb képet nyerhetünk arról, hogy hogyan is néztek ki a szobrok, így segítséget kapva egy esetleges helyreállításhoz.torony_szinhaz.jpgA színház épülete múzsaszobrokkal – és szobrok nélkül napkainkban

4. Nádor Szálloda

Az 1886-ban Regdon Sándor aradi építész tervei szerint épült Nádor a kortársak szerint minden nagyvárosi igényt kielégítő szálloda volt, néhány régi képeslap segítségével a belső terek – a kávéház, az étterem – szépségéről is fogalmat nyerhetünk. A város legelegánsabb szállodája azonban 1936-ban csődbe ment, az épület a Békésmegyei Kereskedelmi Bank tulajdonába került, amely az Andrássy úti fronton végig modern portálú üzlethelyiségeket alakíttatott ki, meglehetősen barbár módon átalakítva ezzel a földszinti homlokzatot. A szálloda bejáratát áthelyezték a Munkácsy utcára, itt megmaradt a kávéház is. A földszinten mindössze 4 tengely maradt épen: a Munkácsy utcai legszélső, illetve az Andrássy úti három szélső tengely, az emelet azonban szerencsére érintetlen maradt. A háború után az épület a KMP székháza, később pártiskola lett. Ekkoriban újabb átalakítás következett: a földszinti kirakatokat elbontották, minden tengelyben egy-egy egyszerű ablakot alakítottak ki. Valószínűleg ekkor verték le az ablakok feletti kör alakú mezők domborműveit. Később az épület az Ifjúsági Áruháznak adott helyet, a földszinten újra kirakatokat alakítottak ki. Már az első nagyobb átalakítás tönkretette az épületet, de az újabb átépítés talán még annál is nagyobb pusztítást jelentett. A teljesen simára vakolt földszinti homlokzaton egyszerű fémportálokat helyeztek el. A Munkácsy utcai legszélső tengelyben részben megmaradt az eredeti kialakítás, itt a kváderezett homlokzatba, az eredeti félköríves ajtó helyére vágták be a széles kirakatot. Az épületet néhány évvel ezelőtt új befektető vásárolta meg, és az egykori szálloda homlokzatát csaknem teljesen az eredetinek megfelelő állapotban állítják helyre. A helyi védelem alatt álló Nádor így újra az Andrássy út egyik legszebb épületévé válik, és remélhetőleg most már végleg meg is őrzi újra visszanyert eredeti formáját. nador.jpgAz egykori Nádor szálloda hat különböző arca: 1900 körül eredeti formájában, 1940 körül az első átalakítás után, az 1950-es években a második átalakítás után, (jóval) a harmadik átalakítás után 2008-ban, illetve 2013-ban, valamint 2018 tavaszán a helyreállítás alatt

5. Postapalota

Békéscsaba történetének legszebb postaépülete, amely Kármán Aladár tervei szerint épült 1927-ben, sajnos ma kihasználatlanul áll, a homlokzat felújítása is időszerű lenne. Az épület eredeti állapotához képest egy jelentős eltérést vehetünk észre: a sarki, íves attikafal két szélén eredetileg a magyar címer volt látható kétoldalt a címert tartó angyalokkal (Magyarország címerében 1919-től 1938-ig szerepeltek a címert tartó angyalok, vagyis a posta építése idején is ez volt a hivatalos címer). A II. világháború után a címereket eltávolították – esetleges jövőbeli visszahelyezésük még szebbé tehetné a főtér értékes, helyi védelem alatt álló épületét.

torony_posta.jpgA posta egykor címerekkel – és napjainkban a címerek nélkül

6. Méntelep

A méntelep hosszas vitákat követően, 1893-ban épült fel Tattál Károly tervei alapján. A telep leglátványosabb épülete a Kazinczy utca felől hosszan húzódó emeletes 4+6+4 tengelyes homlokzatú legénységi épület volt. Bár a korábbi, Kiss István által készített tervek helyett jóval egyszerűbb formában valósult meg, a monumentális épület így is a városrész egyik legjelentősebb épülete volt. Az 1960-as években az Állami Építőipari Vállalat kapta meg az épületet, amelyet teljesen átalakítottak: eltűnt a magastető, az eredeti ablakok, csak az épület hosszú tömege, valamint az ablakok kiosztása emlékeztet az eredeti állapotra.

torony_mentelep.jpgA méntelep egykor és napjainkban

7. Láng-ház

A Szabadság téri kis szecsessziós épületegyüttes középső eleme Dr. Láng Frigyes ügyvéd megbízásából épült 1911-ben (a tervezőről eddig sajnos nem találtunk adatot). Két szomszédjától eltrően sajnos a 8. számú ház jelentős átalakításokat szenvedett. Homlokzatát csaknem teljesen lecsupaszították és csak néhány régi és sajnos nem túl jó minőségű fénykép tanúskodik arról, hogy milyen szép szecessziós elemek díszetették az épületet: a földszinti ablakok keretezése és az azok osztásmagasságában futó övpárkány ugyan megmaradt, az ablakok feletti tükör függőleges sávokkal való tagolását azonban eltüntették; továbbá a homlokzat talán legfontosabb architektonikus tagolását, az emeleti ablakok záradéka és a tető közti, illetve az attikát díszítő vakolatarchitektúrát egyszerűen leverték, valamint az eredeti, gazdagon díszített ajtót is egyszerű formájúra cserélték. Reméljük, hogy ez a szép, helyi védelem alatt álló ház egyszer eredeti homlokzatát visszanyerve válhat a Szabadság tér egyik kiemelkedő épületévé.

torony_lang.jpgA Láng-ház az eredeti homlokzati díszítésekkkel és napjainkban

8. Kisgazdák Háza – Balassi Bálint Művelődési Központ

Az épület eredetileg a kisgazdák székházának épült 1929-ben, Bányai András tervei alapján. Az 1970-es években a gazdagon díszített neobarokk homlokzat tagozatait eltávolították. Nemrég azonban jó híreket olvashattunk az épülettel kapcsolatban: a helyi védelem alatt álló épület hamarosan visszanyerheti eredeti szépségét. Az épület eredeti formáját a régi képek mellett a Békés Megyei Levéltárban őrzött eredeti tervrajzokról is megismerhetjük, ezeket korábbi bejegyzésünkben is bemutattuk.

torony_kisgazda.jpgAz egykori Kisgazda Székház eredeti és átalakított formájában – remélhetőleg hamarosan újra eredeti formájában láthatjuk a szép épületet

9. Iczkovits-ház – Hadkiegészítő parancsnokság

Az Iczkovits család az 1930-as években Tevan Rezső tervei szerint építtette a neves Iczkovits Gépáruház kétemeletes épületét. Bár a modern stílusú épület homlokzata eredetileg is egyszerű, csaknem minden dísztől mentes volt, az 1970-es években történt átalakítások során teljesen elvesztette egykori eleganciáját.

torony_iczkovits.jpg

10. 2. számú postahivatal a pályaudvaron

A 2. számú postahivatal 1909-ben épült, az épület tíztengelyes homlokzata a felvételi épületével megegyező kialakítású volt, a postát rövid földszintes szakasz kötötte össze az állomásépülettel. Az 1944. szeptember 21-i bombázások során a posta is megsérült, az igazán súlyos veszteségeket azonban csak ezt követően szenvedte el: a régi felvételi épülethez hasonlóan először a homlokzat tagozatait távolították el, majd a magastetőt. A két épületet összekötő földszintes szakasz emeletesre épült. A felvétlei épületek helyreállítása sajnos nem terjedhetett ki a posta épületére, amely így elkeserítő kontrasztot mutat a szép állomásépületekkel.posta2.jpgA 2. számú postahivatal eredeti homlokzattaé és napjainkban

11. Excelsior harisnyagyár

Az 1923-ban alakult Excelsior Textilművek Rt. 1928-ban építette emeletesre az Urszinyi Dezsőné és a Bajza utcák sarkán álló, saroktornyos épületet, amely így a környék legtekintélyesebb, látványos épületévé vált. A jelenleg üresen álló, rossz állapotú gyárépület nagyrészt megfosztották építészeti értékeitől: az ablakok keretezése csak a lapos tetős szárnyon, a főpárkány és a két szintet átfogó lizénák díszítései pedig egyáltalán nem maradtak meg. Eredeti állapotának megfelelően helyreállítva a városrész értékes műemlék épületévé válhatna.excelsiorru.jpgAz egykori Excelsior homlokzata régen és napjainkban

12. Vashíd

A Széchenyi ligetnél álló fahíd helyén 1879-ben épült fel Sztraka Ernő tervei alapján a 7,5 méter nyílású, 4 méter széles, íves, vaslemeztartós híd, amely finom díszítésű vaskorlátjával, téglapilléreivel Csaba városi mérnökének különösen jól sikerült alkotása volt, és rendkívül hangulatos, festői látványt nyújtott. A Vashíd 1962-ig szolgálta a forgalmat. Ekkorra már rég nem felelt meg az igényeknek, és elkerülhetetlen volt az átépítés, ez azonban sajnos olyan módon valósult meg, hogy a régi híd szépségéből semmi sem maradt. A figyelmes szemlélő még felismerheti az eredeti részleteket, azonban a híd hangulatos képét adó részletek mind nyomtalanul eltűntek, a város legszebb hídja teljesen jellegtelenné vált. Az utóbbi időkben olvashattunk a híd eredeti (vagy azt megidéző) formában történő helyreállításával kapcsolatos hírekrő. Reméljük, a híd visszanyeri egykori romantikus, festői képét – a Békés Megyei Levéltárban ma is őrzik az eredeti terveket, amelyek segítségével visszaállíthatók az eredeti formák.hid.jpgA Vashíd eredeti és mai formájában

13. Ursziny–Beliczey-kúria

A Gyulai úti klasszicista kúriát az 1840-es évek végén építtette a szepsi Ursziny család, később a Beliczey család vásárolta meg. A főhomlokzaton eredetileg a két szélső ablaktengely között pilléres, nyitott tornác futott végig, amelyből középen négy toszkán fejezetes pilléren nyugvó portikusz ugrott elő. 1960 körül mind a portikuszt, mind a tornácot beépítették, a tornácnak közvetlenül a portikusz melletti részén egy-egy ajtót nyitottak. Az utóbbi hónapokban olvashattunarról, hogy a kúriát felújítják és új funkciót kap. Reméljük, hogy a tervek valósággá válnak, és a műemléki védelem alatt álló kúria eredeti fomájában újulhat meg.kuria.jpgA kúria eredeti és mai képe

14. Hubertus Kötöttáru- és Szövőgyár (Unicon)

Az 1911-ben alapított Hubertus épületen jól megfigyelhetőek a kor magyar ipari építészetének jellemzői: a funkció volt az elsődleges, a díszítések másodlagosa. A történelmi építészetből az ereszek, párkányok leegyszerűsített változatait őrizték meg, az art decóból az áramvonalas kialakítást, a vízszintes téglasávokat, téglatextúrákat alkalmazták. Az államosítás után az épületet az Illésházi utca felől jelentősen kibővítették, azonban az átalakítás sajnos a régi épületrész homlokzatának leegyszerűsítésével is járt, amely így sokat vesztett eredeti szépségéből.

unicon.jpg

15. Fűtőházi laktanya és irodaépület

A Magyar Államvasutak szegedi üzletvezetősége 1928-ban Magyari Nándor MÁV-építészmérnök tervei szerint építette fel az új békéscsabai vontatási telepen az emeletes fűtőházi irodát és vontatási laktanyát. Az állomás 1944-es bombázásakor a fűtőházi laktanya is sérüléseket szenvedett, azonban viszonylag szerencsésen vészelte át a támadást. Az épület homlokzata mára számos átalakításon, jelentős leegyszerűsítésen esett át: kicserélték az emeleti ikerablakokat, eltűntek a földszinti ablakok feletti díszítések, valamint az ablakok alatti, illetve az emeleti ablakok között eredetileg elhelyezkedő, a homlokzatot jól tagoló mezők. Az átalakításokkal az épület sokat vesztett eredeti szépségéből, azonban a homlokzatot az eredeti tervek szerint könnyen helyre lehetne állítani.futohazi_laktanya.jpgA fűtőházi laktanya az eredeti terveken és napjainkban. A tervrajz forrása: Vasúttörténeti Alapítvány gyűjteménye

16. Régi kórház

Az 1881-ben Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint épült kórház utcai homlokzata eredetileg 4+3+4 tengelyes volt, középen rizalittal, amelyet az ablakok tört vonalú szemöldökpárkánya, az ablakokat elválasztó pilaszterek és a "Kórház" felirattal ellátott attikafal is kiemelt. A felismerhetetlenségig átépített épületben jelenleg a bőrgyógyászat és a tüdőgyógyászat működik. A várostörténeti jelentőségű épület megérdemelné, hogy eredeti formájában állítsák helyre.


Az 1881-ben épült kórház Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Bcs. Békéscsaba kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A régi kórházépület a Kórház utca felől napjainkban

17. Városi közkórház

Az egykori városi közkórház épülete 1904–05-ben épült Áchim Gusztáv városi mérnök tervei szerint. A Kórház utcai homlokzatának két oldalán három-három tengelyes, előreugró oldalszárnyak fogták közre a 3+1+3 tengelyes középső szárnyat. A város legszebb kórházépülete az 1980-as években épült át: az utcai homlokzatra a két oldalszárny közé beékelt, téglatest alakú szárny került, amely teljesen eltakarja a homlokzat (szerencsére még meglévő) középső szárnyát. Az udvari homlokzaton szintén az előreugró szárnyak közti részt építették be olyan módon, hogy az egykori barátságos, harmonikus homlokzat teljes összevisszasággá vált.krhz1.jpgAz utcai homlokzat eredeti és mai képekrhz2.jpgAz udvari homlokzat eredeti és mai képe

Lisztraktár és gabonasiló

2018.03.19. 11:09 - csabaihazak

Címkék: ipari épületek Kórház utca

Kórház utca 1.

A Rosenthal malom telkének Kórház utcai vonalán 1925-ben épült fel a ma is álló, 2500 tonna kapacitású lisztraktár és gabonasiló vasbeton, pálmafejű oszlopokkal és mennyezetekkel. 2017jan.jpgAz egykori lisztraktár 2017 januárjában

Zsíros András háza a Szabadság téren

2018.03.05. 11:40 - csabaihazak

Címkék: szecesszió elpusztult épületek Szabadság tér

Szabadság tér 1.

1910 körül a Szent István tér páros oldala már szinte már teljesen a mai képét mutatta, és a páratlan oldalon is állt már a városháza, a katolikus templom és a később átépített egykori Laszky-féle ház. A mai Szabadság tér városiasodása azonban csak ekkoriban kezdődött. 1906-ban épült fel a Békésmegyei Gazdasági Egyesület székháza, amelyet 1910-ben építettek mai formájára, majd 1911-ben a Láng-ház és 1913-ban a Fábry-ház, amelyek hasonló stílusukkal a városban egyedülálló egységet alkottak. Ugyanezekben az években (Fábry Károly [1] szerint 1912-ben, a Békésmegyei Közlöny hirdetései 1913-ban említik újonnan épült házként) építette emeletesre a Ferenc József tér 1. szám alatt álló házát Zsíros András, aki 1899 és 1904 között a bírói tisztséget viselte Csabán. A Molnár János építőmester által épített [4] szecessziós épület stílusában kiválóan kiválóan illeszkedett a tér másik oldalán álló épületekhez. ferenczjozsefter.jpgA Főtér a Zsíros-házzal (balról a 2. ház) az 1910-es években

Polgárházak IX. – Kiss Ernő utca

2018.02.19. 09:02 - csabaihazak

Kiss Ernő utca

Az utca első neve, mely már a város utcaneveinek első, 1851-es felsorolásában is szerepelt, Kishíd utca volt. A nevet a Körösön az utca folytatásában átívelő hídról kapta, ennek a hídnak a helyén épület 1879-ben a város történetének legszebb, mára sajnos jellegtelenre átépített hídja, a Vashíd. A város régi, hangulatos utcanevei közül sokhoz hasonlóan ez az utcanév sem létezik már: az utcát 1910-ben nevezték el Kiss Ernő honvéd altábornagyról, az aradi vértanúk egyikéről. Érdekesség, hogy Kiss Ernő unokaöccse, Kiss Péter Békéscsabán birtokos és főszolgabíró volt [1].

A rövid utca páratlan oldala mára teljesen átépült: az első szakaszon a Szlovák Kultúra Házának parkolója, a Köröshöz közeli szakaszon a Békés Megyei Könyvtár épülete áll, ennek az oldalnak a korábbi képét sajnos fényképek segítségével sem tudjuk bemutatni. A páros oldalon azonban több igen szép polgárház is eredeti állapotában maradt fenn, ezeket mutatjuk be bejegyzésünkben.

2017_majus.jpgA Kiss Ernő utca 2017 májusában

Az iparostanonc-iskola tervei IV. – Az 1914-es tervpályázat

2018.02.05. 08:20 - csabaihazak

Címkék: iskolák fel nem épült épületek Ádám Gusztáv Luther utca

Luther utca – Kis Tabán utca sarka

Ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, az iparosiskola, illetve iparosotthon építése még sokáig napirenden maradt azután is, hogy az iparostanonc-iskola 1901-ben az algimnázium egykori épületébe költözött. 1903-ban előbb Ádám Gusztáv városi mérnök, majd Nagy Virgil, a budapesti Szabadság híd és Erzsébet híd architektúrájának tervezője készített terveket az iparostanonc-iskola részére (az utóbbi tervek közül a homlokzati rajz holléte egyelőre sajnos nem ismert). 1909-ben Török Gyula a minisztérium kéréseinek megfelelően átdolgozta a terveket. Bár a Luther utca és a Kis Tabán utca sarkára szánt épület tervvázlatait már a minisztériumban is jóváhagyták, végül források hiányában az építkezés nem valósult meg. 


A Luther utcai homlokzat Ádám Gusztáv Spiegel Frigyes után átdolgozott tervrajzán. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Hubertus Kötöttáru- és Szövőgyár – Ruhagyár – Unicon

2018.01.22. 10:00 - csabaihazak

Illésházi u. 5.

1911-ben új, jelentős iparvállalattal lett gazdagabb Békéscsaba: Deutsch Dezső, Deutsch Iván, Deutsch Vilmos és Fuchs Lajos gyulai nagykereskedők kötöttáru- és szövőgyárat létesítettek a városban. Az üzem kezdetben használt, elavult gépekkel dolgozott, és mintegy 50–60 munkást foglalkoztatott. Elsőként a síkkötő-, majd a szőnyegszövőgépeket helyezték üzembe, később lánckötőgépeket is beszereztek. A gyár 1920-ban már háromszáz munkással dolgozott, egyes cikkeket – mint például a szvetterek, térdharisnyák, női trikók és bolerók kabátok – Magyarországon jóformán kizárólag itt állítottak elő. A háború előtt a gyár nyersanyagszükségletét nagyrészt helyben, vagy legalább az országban szerezte be: a gyapjút a temesvári fonógyár dolgozta fel. A háború után megszakadt a kapcsolat a temesvári üzemmel. A két igazgató, Deutsch Vilmos és Iván amerikai cégekkel tárgyalt, illetve felmerült egy fonógyár létesítése is, amely azonban sajnos nem valósult meg

hubertus.jpgA Hubertus Szövőgyár 1930 körül

Kis–Rosenthal-kúria – Vérkonzerváló állomás

2018.01.08. 08:54 - csabaihazak

Címkék: műemlékek elpusztult épületek kastélyok és kúriák

Gyulai út 12.

A XIX. század közepén a város legszebb épületei a Gyulai út elején álltak: ebben az időben több jómódú család is itt építette fel kúriáját. Ekkoriban épült az Ursziny család kúriája (később Beliczey-kúria), a Steiner család kúriája (később Omaszta-kúria, ma Munkácsy Mihály Emlékház), valamivel később pedig a Reök-kúria. Az egykor a mai Gyulai út 12. szám helyén álló kúriát Kis Péter emeltette valószínűleg az 1840-es évek végén, majd fia, Kis László örökölte az épületet. kiss1.jpgAz egykori kúria 1960 körül

Békéscsaba elveszett tornyai

2017.12.25. 01:20 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek

Az elmúlt hetekben, hónapokban több kiváló, városépítészettel foglalkozó blog is írt a régi épületek lebontott, elpusztult tornyaról, kupoláiról (pl. az Urbanista és a We Love Budapest a főváros, a Szegeder pedig Szeged elveszett tetődíszeit gyűjtötte össze). Bár Békéscsabán érthető módon jóval rövidebb listát lehet összeállítani, városunkban is számos épület található, amely átépítés vagy háborús pusztítás folytán elvesztette tornyát vagy egyéb különleges tetődíszét, esetleg az épület egésze odaveszett. Rendhagyó bejegyzésünkben ezeket az épületeket gyűjtöttük össze. A régi képek jól mutatják, milyen fájó hiányt jelentenek a városképben ezek az eltűnt értékek, azonban – ahogy azt a vasútállomás példája is mutatja – helyreállításuk nem lehetetlen.

1. MÁV-palota

A két részletben, 1925-ben, illetbe 1926-ban épült MÁV osztálymérnökségi palota és lakóház nem csak az Andrássy út és a Temető utcai sarkon álló, látványos tornyát veszítette el: az egykori monumentális, az Andrássy úttól a Vécsey utcáig nyúló épület szinte teljesen elpusztult a város 1944. szeptember 21-i bombázásában, csak a Vécsey utca sarkán maradt meg egy kis részlete leegyszerűsített formában. A régi fényképek jól mutatják, hogy a háború előtt milyen szép, nagyvárosias kép fogadta a városba érkezőket a MÁV-palotával és a vele szemben álló, szintén a bombázás során elpusztult Kakas Szállodával.mavpalota_torony.jpgA MÁV-palota egykori tornya az épület Andrássy úti sarkán, valamint a Vécsey utcai sarkon megmaradt épületrész

2. Neológ zsinagóga

Az 1893-ban Michnay Sándor békéscsabai építőmester tervei szerint, a korábbi zsinagóga helyén épült neológ zsinagóga két nyolcszögletű, hagymakupolás tornyával kiemelkedően fontos szerepet töltött be a városképben. A tornyokat és az oromzatokat az 1960-as években bontották le, később a megmaradt épületrészt beburkolták, így jött létre a ma is látható kockaépület. Ha valamikor lehetőség nyílna az épület helyreállítására, újból a csabai városkép egyik kiemelkedő eleme lehetne.torony_zsinagoga.jpgAz egykori neológ zsinagóga 1900 körül és napjainkban

3. Weisz Mór-palota

A Szent István tér első kétemeletes épülete 1909-ben épült szecessziós stílusban. A mai és az eredeti állapotot összevetve ennél az épületnél is igen szembetűnő a különbség: a zárterkélyek egykor látványos toronnyal záródtak, amelyeket sajnos az ötvenes-hatvanas években lebontottak. Ebben az időben ugyanis úgy vélték, hogy a szecessziós épület "nyugtalan tömegével és hivalkodó formáival teljesen idegen a magyar táj és a magyar kisváros képének jellegétől", a magas, díszes épület mellett kevésbé tud érvényesülni a városháza értékes műemlék épülete. Ezért tornyokat és az íves oromfalat lebontották, valamint a teljes tetőszerkezet is leegyszerűsítették. Az épület mai formájában is szép, azonban homlokzata ilyen formában már nem olyan különleges, mint eredetileg volt.torony_weiszmor.jpgA Weisz Mór-féle palota eredeti és mai állapota

4. Weisz Éliás-palota

Az előbbieknél kevésbé látványos az 1902-ben épült Andrássy úti palota átváltozása: bár igazán jó fényképünk nincs az eredeti állapotról, jól látható, hogy egykor három tetőablak – középen egy magasabb, kétoldalt egy-egy alacsonyabb – koronázta a házat, amelyek igen látványossá tehették az épületet. További szembetűnő változás, hogy sajnos ma már nincs meg az eredeti, gazdagon díszített faportál, amelyet még a két háború között alakítottak át. A tetőablakok és a kirakat esetleges helyreállításával sokat nyerne az Andrássy úti városkép.torony-weiszelias.jpgA Weisz Éliás-féle palota egykor és napjainkbanweisz.jpgNagy veszteség az egykori kirakat is

5. Kovács gőzmalom

Kovács Mátyás 1888-ban építette fel gőzmalmát a mai Szabó Dezső utcában. A malmot az alapító unokái, Mihály és Pál építették négyemeletesre 1922 és 1926 között. A malom az 1960-as évek közepéig működött, ekkor először raktárrá alakították, majd a Békés Megyei Vegyesipari Vállalat (1983-tól Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat) működött itt. A malom gabonatároló raktárát és karcsú, magas, manzárdtetős tornyát 1974 őszén robbantották le. torony_kovacs_malom.jpgA Kovács malom 1930 körül – és napjainkban, torony nélkül

6. Vasútállomás

A vasútállomás szerencsére kakukktojás a listánkon, a hosszú várakozást követően, 1931–33-ban Goszleth Béla tervei szerint épült felvételi épület ugyanis a nemrég lezajlott felújítás során visszakapta sokáig nélkülözött értékeit, amelyek részben az 1944. szeptember 21-i bombázásban, részben későbbi átépítések során vesztek el. Az állomás város felőli képét meghatározó két torony szerencsésen átvészelte a számos emberéletet követelő és a város több jeles épületét elpusztító bombázást, azonban az északi pavilon manzárdteteje áldozatául esett a bombáknak, akárcsak a déli pavilon előtti oszlopsor. A háború után ezeket nem állították helyre, a déli pavilon manzárdtetejét viszont 1970 körül elbontották és lapos tetőt alakítottak ki. A nemrég befejeződött felújítás során mindkét pavilon visszakapta a manzárdtetőt és a posta felőli pavilon előtti oszlopsort is helyreállították.torony_allomas.jpgAz állomás a háború előtt – az északi pavilon manzárdtető nélkül a felújítás előtt – az északi pavilon a helyreállított manzárdtetővelallomas.jpgA helyreállított állomásépület napjainkban

A régi felvételi épület sorsa némileg hasonló, itt azonban már 1939-ben elvesztette eredeti, bájos homlokzatát az 1858-ban romantikus stílusban, a Tiszavidéki Vasút típustervei alapján készült, később több alkalommal bővített épület. 1939-ben modernizálták a régi állomásépületet, a két szélső szárny alacsony tetőt kapott, a homlokzati tagozatokat eltávolították, az oromzatokat elbontották. A 2013-ban kezdődött felújítás előtti nyomasztó képét azonban csak később, az 1960-as években kapta az épület. A felújítást követően újra az eredeti állapotban látható a jövőre 160 éves épület, amely az "új" felvételi épülettel együtt kétségkívül az ország egyik legszebb állomása. Az épületegyüttes talán sosem volt még olyan szép, mint napjainkban, a két állomás újjászületése biztató példa az átalakított műemlékek felújítására, helyreállítására, amelyet reményeink szerint még további helyreállítások is követnek majd.regiallomas.jpgA régi állomás átváltozásai

7. Laszky–Biener-palota

Az egykori Laszky–Biener-palota 1895-ben épült Czigler Győző vagy Wagner József tervei szerint. 1929-ben Kovács Rezső tervei szerint kétemeletesre építették a házat, ekkor a homlokzatot is átalakították. Bár a palota mai formájában is szép és elegáns lezárása az Andrássy útnak, az eredeti épület bájos hangulata hiányzik a főtér képéből. 

torony_laszky-biener.jpgAz egykori Laszky–Biener-palota eredeti és mai formájában

8. Vonatkísérői laktanya

A vasútállomás és a kisvasúti állomás közé 1925-ben épült fel a ma is álló vonatkísérői laktanya. Az épület – a vasútállomás többi épületéhez hasonlóan – a II. világháborúban szenvedett sérüléseket, ezután nem teljesen az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre. Számos, elsőre talán kevésbé szembetűnő változás történt: az emeleti ikerablakok helyére egy-egy nagy ablak került, az első és második emeleti ablakok közti mezők díszítéseit sem állították helyre, és a rizalit földszintjét tagoló kiugró falsávok tetejéről is eltűntek a kőgömbök. A legnagyobb változás az oromzaton történt: az íves vonalú oromzat egyszerű háromszöggé változott, és nem állították helyre az oromzat csúcsát egykor elfoglaló kis tornyocskát sem. A számos változtatás sokat rontott az épület eredeti képén, amely elvesztette egykori báját. torony_laktanya.jpgA laktanya a II.világháború előtt és napjainkban

9. A Körös-parti ikervillák egyike

Két, egymással szembenéző, egyforma kialakítású villa épült 1910-ben az Árpád soron. A villák hagymakupolás saroktornyukkal fordultak egymás felé – egészen 1924-ig, amikor az akkori tulajdonos lebontatta a bal oldali villa tornyát, így a különleges épületegyüttes sokat vesztett szépségéből. A jobb oldali épület tornya máig megmaradt, azonban mindkét épület számos, kisebb átalakításon, egyszerűsítésen is átesett. torony_villa.jpgA két villa eredeti formájában – és napjainkban, átalakítva

10. Zöldfa vendéglő

Az egykori Zöldfa vedéglő épülete a Baross utca végén áll. A vendéglő 1901-ben épült Áchim Gusztáv városi mérnök tervei szerint. A tekintélyes méretű, gazdagon díszített homlokzatú épület kiemelkedik környezetéből – ehhez eredetileg az épület sarkán álló kis torony is hozzájárult. A tornyot látványos kovácsoltvas díszítés is ékesítette.


A Zöldfa vendéglő Szarvasi úti homlokzatának tervrajza 1901-ből. Forrás: Bcs. "Zöldfa vendéglő" átalakítási terve, MNL BéML V. 76 a. 13/1914. III. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára


A sarki homlokzat Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. "Zöldfa vendéglő" átalakítási terve, MNL BéML V. 76 a. 13/1914. III. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

zoldfa_2017.jpgAz egykori Zöldfa vendéglő napjainkban

11. Ortodox zsinagóga

Az ortodox zsinagóga 1894-ben épült a neológ zsinagógával szemben, szintén Michnay Sándor tervei alapján. Bár az épület régóta műemléki védelem alatt áll, és már 1964-ben elkészültek a műemléki felújítás tervei, az épület homlokzata ma sajnos eredeti tagozataitól és a négy sarkon álló tornyocskáktól megfosztva látható.torony_ozs.jpgAz ortodox zsinagóga eredeti és mai homlokzattal. A fenti kép forrása: Magyar Zsidó Levéltár

A fent felsorolt szép épületek némelyike jelentősen átalakult, mások csak kisebb károkat szenvedtek. A jövőben talán lehetőség nyílik arra, hogy – a vasútállomás épületeihez hasonlóan – más épületek is visszanyerjék eredeti formájukat, gazdagítva ezzel Békéscsaba városképét.

12. Árpád fürdő

A fentieknél kevésbé látványos az Árpád fürdő tornyának eltűnése: az utca felől nem, csak az udvar felől tűnhet fel az ovális medence fölött egykor emelkedő kis torony hiánya.arpad.jpgAz Árpád fürdő egykori és mai képe

13. Jézus Szíve római katolikus templom

Mindössze 14 évig állt a Gyöngyösi és a Rózsa utca sarkán ez a szép kis templom, amely az 1944. szeptember 21-i bombázásban sérült meg úgy, hogy helyreállítása lehetetlenné vált. A 250 személy befogadására alkalmas, 22 méter hosszú és 8 méter széles, egytornyú, neoromán stílusú templomot 1930. november 16-án szentelték fel, a tervezőről egyelőre sajnos nem találtunk adatot. 1937-ben kolostor is épült a templom mellé, amely szintén a bombázás áldozatává vált.jamina1.jpgA jaminai katolikus templom

A háború után kevéssel elkezdődött az új templom tervezése, építése. Az Árpádházi Szent Erzsébet plébániatemplom azonban a politikai változások miatt már nem épülhetett fel, így ez a torony is hiányzik a csabai városképből.kepeslap.jpgAz új templom tervezett képe – az építkezés nem fejeződhetett betemplom2.jpgA templomnak indult épület mai képe

14. Kakas Szálloda

A jaminai templomhoz hasonlóan az Andrássy út végén, a MÁV osztálymérnökségi palotával szemben épült Kakas Szálloda is az 1944. szeptemberi bombázások áldozatává vált. Az 1883-ban Sztraka Ernő tervei szerint épült Arany Kakas fogadó 1926-ban, Bányai András tervei szerint épült emeletesre, így a képünkön is látható látványos formában mindössze 18 évig ékesíthette a város főutcáját. A homlokzat hangsúlyos eleme volt a középrizalitot koronázó íves záródású oromzat. A háborúban elpusztult épület helye ma üresen áll.

Kakas.jpgA Kakas (Vasúti) szálloda a világháború előtt

15. Francsek-féle gőzfürdő

A Kiss Ernő utca és a Teleki utca sarkán álló volt Broszmann-féle házat, amely finánckaszárnyaként is szolgált, 1893-ban alakította át Francsek István gőz- és kádfürdővé Hőgye Antal építőmester tervei szerint. Bár a fürdő közel sem elégítette ki a legmagasabb igényeket, a város egyetlen fürdőjeként szolgált egészen 1917-es bezárásáig, amelyet követően hosszú ideig fürdő nélkül maradt a város. Az épület átalakítva ugyan, de ma is áll. Sarkán ma is apró torony emelkedik, amely azonban elmarad a régi fényképeken látható látványos, toronyablakokkal díszített, magas toronytól.

francsek.jpgAz egykori gőzfürdő régen és napjainkban

 

Népi lakóházak, podsztyenás házak XVII. – A Békési út és a Berényi út között

2017.12.18. 09:19 - csabaihazak

A békéscsabai podsztyenás házakat bemutató sorozatunk újabb részében egy nagyobb városrészt mutatunk be: a Békési út és a Berényi út közé eső területet (a részben erre a területre eső Zrínyi utcát és Lenkey utcát külön bejegyzésben ismertettük).

Hajnal utca

A Hajnal utca 1851-ben valószínűsíthetően a Bodonyi utca nevet viselte, egy itt lakó család után. 1865-ben Bödön utca néven szerepelt, majd 1884-től mai nevén ismert.  hajnal2017.jpgHajnal utca 9. 2017-ben

Fertőző betegek pavilonjából műveseállomás

2017.12.11. 10:34 - csabaihazak

Címkék: kórház Ádám Gusztáv Áchim Mihály

Gyulai út 18.

A fertőző betegek pavilonja 6 szobával 16 ággyal 1910-ben épült fel Ádám Gusztáv városi mérnök tervei szerint a városi közkórház mögötti területen, 23 ezer korona költséggel, facement fedéllel. A szimmetrikus épület egyik oldalán a női, másik oldalán a férfi osztály kapott helyet, külön fürdővel. Az épület közepén volt az orvosi szoba és az ápolói szoba. 


A fertőző betegek pavilonjának főhomlokzata Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Kossuth téri katolikus iskola

2017.11.27. 09:53 - csabaihazak

Címkék: iskolák Kossuth tér elpusztult épületek

Kossuth tér 6.

A katolikus egyház második központi (belső) iskolája 1884-ben épült fel a Kossuth tér 6. szám alatt. Az iskolát 1936-ban építették emeletesre Domanek Pál esperes-plébános javaslatát követően. A munkálatok már a nyár elején megkezdődtek, augusztus elején pedig már a bokrétaünnepélyt tartották. Az új iskolaépületet 1936. október 25-én, az Oltáregyesület 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepség részeként szentelték fel. Az iskolát Barabás György áldotta meg magas szárnyalású beszéd kíséretében. katolikus_iskola_1.jpgAz emeletesre épült iskola 1940 körül

Árpád fürdő

2017.11.14. 08:26 - csabaihazak

Címkék: fürdők art deco helyi védelem Körös part Árpád sor

Árpád sor 3.

A Francsek-féle gőzfürdő 1917-ben történt bezárását követő években számos terv született egy új gőz- és kádfürdő építésére, azonban különböző okok miatt ezek egyike sem valósult meg, így a város a megyei és országos lapok gúnyolódásának állandó céltáblájává vált. A csabaiak számára a Suk és Wagner téglagyár egyik tavában volt lehetőség strandolni, ez azonban nem elégíthette ki a város igényeit.

arpadfurdo.jpgAz Árpád fürdő 1930 körül

Az iparostanonc-iskola tervei III. – Török Gyula tervei 1909-ből

2017.10.30. 11:15 - csabaihazak

Luther utca – Kis Tabán utca sarka

Az egykori algimnázium épületében elhelyezett iparostanonc-iskola számára a város új épületet kívánt emelni. Korábbi bejegyzéseinkben beszámoltunk arról, hogy 1903-ban Áchim Gusztáv városi mérnök elkészítette az iskolaépület tervezési programját és vázlatterveket készített, melyeket elterjesztettek a minisztériumba. A miniszter Áchim Gusztáv terveit a tervezés alapjául jóváhagyta. A mérnök tanácsára a város Nagy Virgil építészt, műegyetemi tanárt kérte fel a végleges tervek elkészítésére, amire 1904 első felében került sor (sajnos a neves építész által készített tervek közül a homlokzati tervre nem sikerült ráakadnunk, így egyelőre csak alaprajzokat tudtunk bemutatni). A tervezett építkezés azonban váratott magára. 1904 végén úgy tűnt, hogy a kormány a következő évi költségvetésbe olyan tételt állit be a csabai iparostanonc-otthon felépítési céljaira, hogy abból évenként törleszthető legyen az építkezésre felveendő kölcsön annuitása. A tervek szerint az iparostanoncotthonban helyezték volna el az ipartestületet, továbbá mindazon tanfolyamokat, előadásokat, amelyek az ipar fejlesztésével, tanításával foglalkoznak. Az 1905-ös hírek viszont már arról tudósítanak, hogy meghiúsul a szép terv: miután a kultuszminiszter az általa kilátásba helyezett évenkénti 2000 koronás támogatást megtagadta, a kereskedelmi miniszter is kénytelen volt visszavonni a korábban ígért 3000 koronás támogatást. A város azonban nem mondott le az iskola építéséről. A Nagy Virgil-féle terveket és a költségvetést 1907-ben Áchim Gusztáv az épület egyes részeinek elhagyásával átdolgozta. 

1909 novemberében Török Gyula királyi mérnök, a kereskedelemügyi minisztérium magasépítési osztályának mérnöke újabb tervvázlatokat készített. Az új tervek szerint a Kis Tabán utcai szárny a korábban tervezettnél jóval rövidebb lett volna, viszont kétemeletesre épült volna az iskola. Az udvarban a korábbi tervekhez hasonlóan kiállítási csarnok kapott volna helyet. Homlokzati terveket – a Nagy Virgil-féle tervekhez hasonlóan – sajnos ezúttal sem tudunk közölni.


Az iparostanonc-iskola újabb tervrajza – földszinti alaprajz. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Katolikus bérpaloták

2017.10.16. 09:58 - csabaihazak

Címkék: helyi védelem Quittner Ervin Szent István tér Széchenyi utca

Szent István tér 9.
Széchenyi utca 5.

A katolikus egyház hosszú ideje tervezte, hogy a templom körüli telkein bérházakat emeltet. A templomot az 1920-as évekig régi, romló állapotú, az egyre szépülő főtér képébe már nem illeszkedő épületek vették körül. A katolikus egyház az építkezéssel a lakásínség enyhítése mellett munkalehetőséget is kínált, és nem utolsósorban hozzájárult ahhoz, hogy a főtér immár csaknem teljes hosszában magas építészeti színvonalon, nagyvárosias házakkal épüljön ki. brplt.jpgA Szent István téri bérpalota napjainkban

Polgárházak VIII. – Baross utca

2017.10.02. 08:31 - csabaihazak

Címkék: műemlékek átalakított épületek Baross utca polgárházak

Baross utca

A Baross utca a várost észak-déli irányban átszelő Nagy utca vagy Fő utca része volt. 1910-ben nevezték el Baross Gábor közlekedésügyi és kereskedelemügyi miniszterről, aki a vasútfejlesztések révén is hozzájárult Békéscsaba fejlődéséhez, az 1888-as árvíz idején pedig személyesen látogatott Csabára. 1949-ben az utcát Leninről nevezték el, 1991-ben azonban visszakapta korábbi nevét.

Az utca központi fekvését figyelembe véve nem meglepő, hogy a város legrégebbi, legértékesebb polgárházai közül számos itt található. A XIX. század második felében épült egységes, koraeklektikus, földszintes lakóházakból álló hézagos, városias beépítésű házsor az itt álló evangélikus Nagytemplommal és Kistemplommal, valamint a Szeberényi tér 1. szám és 3. szám alatti lelkészlakokkal együtt értékes városképi egységet alkot és híven idézi fel a XIX. század végi Békéscsaba képét. A Baross utcai házsort már az 1950-es években védendőnek és feltétlenül fenntartandónak ítélték, később azonban a védelmet megszüntették, több épületet lebontottak vagy jelentősen átalakítottak. Napjainkban az utca több épülete igen rossz állapotban várja sorsa jobbra fordulását.  

baross.jpgA Baross utca (és a Szeberényi tér) egységes házsorának részlete 2017 januárjában

Szegényház – laboratórium és járványügyi állomás – igazgatósági épület

2017.09.18. 07:32 - csabaihazak

Címkék: kórház Ádám Gusztáv

Gyulai út 18.

Az 1860-as években épült szegényház állapota a XX. század elejére igencsak leromlott: düledező, rozzant épület volt, amely már semmiképp sem volt megfelelő a kor igényeinek. A szegényház ekkoriban húsz–harminc lakónak adott otthont. Az épület állapotára való tekintettel a város 1906-ban elhatározta, hogy új, a kor követelményeinek megfelelő szegényházat emel az egy évvel korábban elkészült díszes kórházépület mellett. A tanács megbízta a mérnöki hivatalt a tervek elkészítésével, ahol Áchim Gusztáv városi mérnök hamar eleget is tett a feladatnak. Az új szegényház számára a kórház mellett már korábban vásárolt 6000 korona értékben telket a város. Az új épületet úgy tervezték, hogy a régi vályogháznál sokkal jobb körülményeket biztosítson mintegy 50–60 szegény számára: fürdővel, olvasóval, társalgóval és munkateremmel tervezték ellátni. Az intézet felépítését 40 ezer koronára becsülték, amelyet a szegényalapból terveztek fedezni. A terveket kiadták véleményezésre a községi orvosnak és a közegészségügyi bizottságnak. Miután az alispánhoz is beterjesztették a terveket, ő visszaküldte őket különböző módosítási javaslatokkal. A mérnöki hivatal ezeknek megfelelően átdolgozta a terveket. Az új terveket már az alispán is jóváhagyta, így márciusban kiírták a pályázatot a szegényház építésére. A pályázatra hat ajánlat érkezett, és mindegyik meghaladta a 49700 koronában megállapított költségvetést. A legkisebb ráfizetést (10,5%-ot) Bohus Pál és Társa kérte, így a közgyűlés ezt az ajánlatot fogadta el.


A szegényház Áchim Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Hámán Kató utcai szegényház tervrajzai és szanálásának tervezete, MNL BéML V. 76 a. 8/1906. II. 5., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Sztraka Ernő terve a Vigarda épületére

2017.09.04. 08:43 - csabaihazak

Címkék: Andrássy út fel nem épült épületek Sztraka Ernő

Andrássy út 1.

A mai Jókai Színház, vagyis a Vigadó, 1877 és 1879 között épült fel Halmay Andor aradi építész tervei szerint. A színház megépülte előtt, 1877 januárjában Sztraka Ernő városi mérnök is készített egy tervet a vigarda épületére. A Békésmegyei Közlöny 1877. február 8-i száma arról tudósít, hogy Sztraka Ernő már elfogadott tervébe az utólag kívánt két kocsibejáró miatt az egyik lépcső nem volt beilleszthető, míg Halmay tervében a két kapu már eredetileg szerepelt, így a lépcső is elfért, mert míg Sztraka tervében a táncterem az épület hosszában volt illesztve, addig Halmayéban az épületben keresztben helyezkedett el. Ezért – részben maga Sztraka mérnök javaslatára is – az aradi építész terveit fogadták el kivitelezésre. Szerencsénkre azonban fennmaradtak a csabai városi mérnök nagyszerű tervei is.


Sztraka Ernő tervrajza a Vigadó számára. Forrás: Békéscsaba Vigadó és Színház régi épületének tervrajzai MNL BéML V. 76 a. 1/1877. V. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Vigadó – Jókai Színház

2017.08.21. 09:39 - csabaihazak

Címkék: műemlékek Andrássy út Halmay Andor

Andrássy út 1.

Békéscsabán az első színielőadásokat vándorszínészek tartották az 1840-es években. A vándortársulatok váltakozó sikerrel, néhány napon, esetleg egy-két héten át tartották előadásaikat, amelyeknek a liget, a nagyvendéglő, később a Fiume szálloda adott otthont. 1866-ban műkedvelő csoport alakult a városban, 1870-től pedig az algimnázium színjátszói tartottak időnként jótékony célú előadásokat. Az alkalmanként Csabára érkező kiemelkedő művészek nagy sikere is azt mutatta, hogy kialakulóban van a városban egy olyan réteg, amely igényli a magas színvonalú előadásokat, és nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi helyszínek nem felelnek meg a növekvő igényeknek, így 1877–79-ben felépült a Vigadó, benne a színházteremmel, és Csaba olyan színházteremhez jutott, amelyhez fogható jóval nagyobb városokban is alig akadt. A Vigadó épületére Sztraka Ernő városi főmérnök is készített tervet, végül azonban Halmay Andor aradi építész (többek között a szegedi Balogh-ház, az újszegedi Vigadó vagy a pécskai római katolikus templom tervezője) tervei alapján épült fel Sztraka Ernő vezetése alatt 196 ezer forint költséggel. A szakmunkákat Michnay Sándor, Jeney Mihály és Valkó Sámuel bádogosok, V. Koritár Pál asztalos, Zámecsnik Ádám ács, valamint Such Soma és Adamik Mihály lakatosok végezték.vigado.jpgA Vigadó 1880 körül (mellette a Fiume még az eredeti homlokzattal)