Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (11) Alpár Ignác (2) Andrássy út (17) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (24) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (2) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (23) emlékművek (1) fel nem épült épületek (12) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (2) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) Irányi utca (4) iskolák (9) Jamina (4) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (5) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (3) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (4) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (22) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (4) népi építészet (18) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (15) polgárházak (9) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (6) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (10) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (3) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Urszinyi-ház – Békés Megyei Könyvtár

2016.07.17. 21:00 - csabaihazak

Címkék: helyi védelem Wagner József polgárházak Körös part

Derkovits sor 1.

Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ben építtette fel szép házát a Körös-parton, Szemián Sámuel városi főjegyző házának helyén, Wagner József építőmester tervei alapján.urszinyi2015_3.jpgAz egykori Urszinyi-ház 2015-ben

Iparosszékház terve 1925-ből

2016.06.12. 09:20 - csabaihazak

Címkék: Andrássy út fel nem épült épületek Lipták János

Andrássy út – Trefort utca sarka

A békéscsabai Iparos Egylet 1885-ben alakult meg 731 taggal [1,2]. Az ipartestület megalakulásától kezdve fontos feladatának tekintette a szakképzést, mely 1874-től az ipariskolai tanoncképzéssel vált rendszeressé. A testület tagjaiból alakult iskolai bizottság tagjai is részt vettek a képzésben. Az ipartestület fellépett az ipari szakiskola létesítésének érdekében. A vásározó iparosok érdekvédelmét felvállalva részt vett a vásárok rendtartási és szabályrendeletének kidolgozásában, az elszegényedett iparosokat rendszeresen segélyezték.


A székház főhomlokzata Lipták János tervrajzán. Forrás: Iparos székház építési ügye, Békéscsaba város tanácsának iratai, MNL BéML V. B. 72.b 4957/1927, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Polgári fiúiskola – Petőfi utcai általános iskola

2016.06.05. 18:29 - csabaihazak

Címkék: szecesszió iskolák helyi védelem

Petőfi utca 1.

A békéscsabai állami polgári fiúiskolát a község kérelmére a város szülöttjének és akkori országgyűlési képviselőjének, Zsilinszky Mihálynak közbenjárására Wlassics Gyula kultuszminiszter szervezte meg. Az iskola I. osztálya 33 tanulóval Donner Lajos községi polgári leányiskolai igazgató vezetése alatt az 1901–1902. tanévben meg is kezdte működését, először az evangélikus kistemplom melletti iskolaépületben, majd a Munkácsy utcai Novák-féle házban, 1904-től pedig a volt algimnáziumi épületben. Az iskola fejlődését mutatja, hogy 1905-ben már két, párhuzamos első osztályt kellett indítani. polgisk.jpgAz iskola 1910 körül

A Tiszavidéki Vasút állomásépülete

2016.05.21. 20:25 - csabaihazak

Címkék: műemlékek vasúti épületek

Andrássy út 58.

Magyarország területén az első vasútvonalat - amely Pestet Váccal kötötte össze - 1846. július 15-én nyitották meg. A tervezett vonalak között szerepelt a Pestet Araddal összekötő vasútvonal, amelynek Pest és Szolnok közti szakasza már 1847-ben elkészült. Az eredeti tervek szerint a vasút Szolnokról Szajolon, Mezőtúron, Szarvason, Mezőberényen, Békésen és Gyulán át vitt volna Aradra. A csabaiak azonban hamar felismerték, milyen előnyökkel járna, ha a vasút keresztülhaladna a városon, és már 1847-ben kérték a terv megváltoztatását, és komoly felajánlásokat tettek: vállalták a terület kisajátítását, a földmunkák elvégzését, a hidak felállítását, valamint 500 ezer téglát is felajánlottak az állomás építéséhez. Ennek köszönhetően a vasút vonalát Csabán keresztül vezették, amihez az is hozzájárult, hogy a környező települések lakói vasvillával kergették el a kitűzést végző mérnököket. Az 1856-ban megalakult Tiszavidéki Vasúti Részvénytársaságnak Békéscsaba a fenti hozzájáruláson felül még 40000 forint értékben 200 db részvény jegyzését ígérte, ha Csabát érinti a vasút.allomas2016.jpgA régi állomásépület 2016-ban

Polgárházak III. – Dózsa György út

2016.05.09. 21:55 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek Dózsa György út polgárházak

A Dózsa György út már évszázadok óta Békéscsaba egyik fő útvonala: már a középkori falu és az Ábránfyak megerősített kastélya is ezen a környéken helyezkedett el. Már 1851-ben is Fő utcaként, pontosabban annak egyik részeként, majd 1865-ben Nagy utca néven emlegették. 1910-ben Zsilinszky Mihályról nevezték el, akinek szülőháza az uctában állt. Zsilinszky Mihály (1838-1925) tanár, történész 1881 és 1887, illetve 1896 és 1918 között Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. 1895-től minisztériumi államtitkár volt. Történészi munkája elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1878-ban levelező, 1899-ben rendes tagjává választotta. 1949-ben az utcát Dózsa Györgyről nevezték el, így Zsilinszky nevét – noha Békéscsaba fejlődésének egyik fő támogatója volt – ma sajnos nem viseli közterület szülővárosában. A központi fekvésű (az utcánkénti házszámozás 1910-es bevezetése előtt a mai Dózsa György út 2. szám alatti épülettel kezdődött a csabai házak számozása), a főtérhez közeli utcában számos, a város legtehetősebbjei közé tartozó család építette fel lakóházát. Az itt álló, többségükben az átlagot meghaladó igényességgel kialakított, sok esetben nagyobb méretű, zárt sorú – hézagos zárt sorú beépítést követő paraszt–polgár házak elegáns kisvárosias képet kölcsönöztek – és részben kölcsönöznek ma is – az utcának. (Annak ellenére, hogy itt jellemzően gazdagabb családok éltek, az emeletes házak itt sem voltak népszerűek, amit azért sajnálhatunk, mert azok talán nagyobb eséllyel menekültek volna meg a bontástól, átalakításoktól, és persze nagyvárosiasabb képet is nyújtottak volna). dozsa.jpgA Dózsa György utca megmaradt polgárvárosi oldalának harmóniát sugárzó házsora

Protestáns egyetem Békéscsabán

2016.04.27. 21:46 - csabaihazak

Mokry Sámuel 1832-ben született a Bács megyei Monostorszegen [1]. A hallei egyetem teológiai karán 1854-ben szerzett diplomát. Először Orosházán lett segédlelkész, majd 1857-ben a békéscsabai algimnáziumban kapott tanári, később igazgatói állást. 1864-ben gazdálkodásba fogott gerendási birtokán, és ugyanebben az évben belépett a Békésmegyei Gazdasági Egyletbe. Hamarosan az egylet szellemi irányítója lett, célja volt, hogy a gazdaság minden ágát előmozdítsa a megyében. Az 1863-64-es aszályokat követően Mokry Sámuel növénynemesítéssel - elsősorban búzával - kezdett foglalkozni. Célja a szárazságnak jobban ellenálló, nagyobb kalászt hozó búza létrehozása volt. Először a Gazdasági Lapok-ban közölte eredményeit, majd 1875-ben megjelent Búzanemesítés című műve, amely az első magyar búzanemesítési szakkönyv volt. A századforduló körül Budapestre költözött, és ott hunyt el 1909. június 10-én.

Mokry Sámuel portréja

Szent Miklós ortodox templom

2016.04.11. 21:23 - csabaihazak

Címkék: templomok műemlékek

Bartók Béla út 51-53.

A békéscsabai egyházak közül - az evangélikus és a katolikus után - időben harmadikként a görögkeleti alakult meg 1820-ban, 624 lélekkel. Ennél már jóval korábban laktak Csabán görögkeleti vallásúak (1744-ben már éltek itt görög családok), a többnyire kereskedelemmel foglalkozó görögök azonban kevesen voltak, egyházilag nem szervezkedtek. Jelentősebb mértékben csak később költöztek görögkeleti vallású lakók Csabára, elsősorban a környező román népességű településekről, Kétegyházáról, Gyuláról, Méhkerékről. Nagyobb tömegben az 1816-os nagy drágaság idején érkeztek románok Erdélyből és Arad vármegyéből. 1880 körül bolgárok is jöttek a városba, az egyházi iratok szerint pedig orosz és szerb tagjai is lehettek a gyülekezetnek.bb.jpgAz ortodox templom napjainkban

Játék – Mennyire ismerjük Békéscsaba műemlékeit?

2016.03.27. 09:05 - csabaihazak

Címkék: játék

Karácsonyi játékunk nagy sikerére való tekintettel újabb játékot hirdetünk. A feladat ezúttal az, hogy a békéscsabai épületek részleteit ábrázoló fényképek alapján fel kell ismerni, melyik épületről van szó. Játékunkkal arra is szeretnénk rámutatni, hogy mennyi érték van városunkban, amelyeket – bár számtalanszor elmegyünk mellettük – talán észre sem veszünk.10655389_810126852363512_3528449729911895520_o.jpg

Szalay-kúria – Úttörőház – Óvoda

2016.03.22. 07:40 - csabaihazak

Címkék: Andrássy út helyi védelem polgárházak kastélyok és kúriák

Andrássy út 38.

A Csabaszabadi gerendási  legelőnek nevezett területen élő Szalay birtokos család tagja, Szalay Sándor az akkori Vasút utca középső szakaszán épített házat 1896-ban. szalay_19.jpgAz épület főhomlokzata 2015-ben

Reiner-ház a Munkácsy utcában – Békéscsaba első emeletes háza

2016.03.03. 21:40 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek helyi védelem Munkácsy utca

Munkácsy utca 1.

Bár Békéscsaba lakossága a XIX. században gyorsan növekedett, és Csaba már 1840-ben városi rangot kapott (amelyet aztán 1849 után el is vesztett), a városképen hosszú ideig alig-alig mutatkozott a település fejlődése: a templomokon kívül nemigen akadt említésre méltó, kiemelkedő épület. Még az új városháza építésekor (1871–72) is csak néhány emeletes ház állt a városban. Fábry Károly [1] az Egri utca 831. számú (ma Munkácsy utca 1.) alatt álló Reiner-féle házat nevezi meg a város legelső emeletes házaként. Hogy ez az épület mikor épülhetett, arról pontos infornmációnk nincs, de ha valóban ez volt az első emeletes ház, akkor 1853-ban már bizonyosan állt, hiszen ebben az évben épült a régi városháza emeletes épülete. A legenda szerint az első emeletes ház építése annyira különleges újdonságnak számított a városban, hogy csak az épület elkészülte, az állványok kihordása után vették észre, hogy a lépcsőt kifelejtették. munkacsyu3_2.jpgBékéscsaba első emeletes háza napjainkban

Munkácsy-emlékművek Békéscsabán

2016.02.20. 22:04 - csabaihazak

Címkék: szobrok emlékművek Munkácsy Mihály

Békéscsaba és Munkácsy kapcsolata közismert: a magyar festészet egyik legnagyobb alakja szülei halála után, 1852-ben került Csabára nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Munkácsyt - önéletrajza szerint - már Csabára érkezésekor csodálatba ejtette a város, amelynek szabályosan sorakozó házait a párizsi Rue Rivolihoz hasonlította. Első csabai lakása a 975. számú ház, a mai Baross u. 6. volt, ahonnan naponta járt nagynénjéékhez ebédre a Steiner-kúriába, ahol Gizella nővére is nevelkedett. 1852-től valószínűleg katolikus iskolába járt Csabán, már arról beszéltek, hogy a következő évben gimnáziumba küldik. A Steiner-kúriába tett látogatások, amelyek alighanem Munkácsy mindennapjainak legboldogabb óráit jelentették, szomorú eset vetett véget: 1852. december 6-án rablók támadtak a családra, és Munkácsy nagynénje az elszenvedett gyötrelmek következtében januárban meghalt. Munkácsy nagybátyjával hamarosan új, előkelőbb helyre, a főtéren lévő Trauttmannsdorf-féle gazdatiszti lakásba költözött, ahol - a szomszéd Vidovszky gyerekek személyében - barátokat is talált. Munkácsy ekkor már 11. évéhez közeledett, és el kellett dönteni, mi legyen belőle. Nagybátyja úgy határozott, hogy asztalosinasnak adja Lang György asztalosmesterhez, a csabai asztalos-, molnár- és pincércéh céhmesteréhez. A műhely, ahol Munkácsy három és fél évet töltött, az Egri utcában (a mai Munkácsy utcában) állt. Az inasévek sok keserűséget hoztak Munkácsy számára. 1858 májusában szabadult fel az inassorból, ekkor avatták asztaloslegénnyé, ezután megállapodott nagybátyjával, hogy Aradra megy. 1858. október végén utazott Aradra (a szolnok-aradi vasútvonalat október 25-én nyitották meg), így hat év után Munkácsy elhagyta Csabát. Munkácsy Mihály. Ferdinand Mulnier fényképész 1879-ben készült felvétele

A gerlai monostor

2016.02.11. 20:48 - csabaihazak

Címkék: középkor templomok elpusztult épületek Gerla

Ógerlai-erdő

Gerla 1984 óta Békéscsaba része, a település azonban valójában Csabánál is régebbi múltra tekint vissza. Pontosabban, az első ismert okleveles említése korábbi, mint Csabáé: 1259-ben a gerlai monostor apátja a Szilágysomlyó melletti Keresteleken birtokos. Hol volt "Julamonustora" és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei című tanulmányában Dusnoki-Draskovich József meggyőzően érvel amellett, hogy a korábbi, Karácsonyi Jánostól származó értelmezéssel szemben Károly Róbert 1313. június 20-án és 22-én kelt két oklevelében a Julamonustora név nem Gyulát, hanem Gerlát takarja. Ha ez valóban így van, akkor Károly Róbert 1313-ban legalább három napot Gerlán töltött. A váradi káptalan 1383. július 13-án kelt okleveléből tudjuk, hogy Gerla a Csabát is birtokló Ábránfyak tulajdona volt, akik a XIV. század közepén élt gerlai Ábrahámról kapták nevüket. Karácsonyi Jánostól tudjuk, hogy a család a Békés vármegye ősfoglalójának, a Csolt nemzetségnek a leszármazottja volt. Az Ábránfyak birtokának központja Gerla volt, amely így akkoriban Csabánál jóval jelentősebb településnek számított. A középkori Gerla legkiemelkedőbb épülete az Ábránfyak által építtetett monostor volt.1111.jpgGerlamonostora alaprajza Jankovich B. Dénes ásatásai alapján [1]

Steinberger-ház – a Szlovák Köztársaság Főkonzulátusa

2016.02.02. 20:53 - csabaihazak

Címkék: szecesszió villák helyi védelem Körös part Belanka Mihály

Derkovits sor 7.

A Körös partján – különösen a városközponthoz közel eső szakaszokon – a XX. század elején indult meg a villanegyed kiépülése. Érdekes módon a Gyulai út és a Bánszky utca közé eső szakaszon elsősorban a Körös túlsó partján épületek elegáns villaépületek, a belváros felőli parton csak néhány ilyen jellegű ház épült. Ezek közül kiemelkedik a mai Derkovits sor 7. szám alatti emeletes villa, amelyet 1924-ben Steinberger Márton megbízásából épített Belanka Mihály építőmester (forrásaink [3] alapján nem egyértelmű, hogy a tervező is Belanka volt-e, vagy csak a kivitelező). A Steinberger család a Deák utca 7. szám alatti házából költözött a Körös-parti villába.2015.jpgAz egykori Steinberger-ház ma szlovák konzulátusként

Ursziny–Beliczey-kúria

2016.01.23. 10:12 - csabaihazak

Címkék: műemlékek átalakított épületek kastélyok és kúriák Gyulai út

Gyulai út 2.

A mai Gyulai út első, a Körös-parthoz közeli szakasza a XIX. század második negyedében kezdett kiépülni, ebben az időben több nemesi család emeltetett itt kúriát: ekkoriban épült a Steiner–Omaszta-kúria és a Kis-Rosenthal-kúria is. A mai 2. szám alatt álló klasszicista kúriát az 1840-es évek végén építtette a szepsi Ursziny család. Ursziny Andor 1836-ban költözött Békés vármegyébe, Szarvason ügyvédként működött. 1840-től Stockhammer Herman gróf uradalmi ügyésze lett Csabán, majd öt évvel később a megye táblabírója lett. 1849-ben Békéscsaba főbírójává választották. 1861-ben a vármegye másodalispánja volt. 1887-ben hunyt el, emlékét ma utca őrzi Békéscsabán.beliczey2007_1.jpgA Beliczey-kúria főhomlokzata

Vidovszky–Adler-palota a Szent István téren

2016.01.04. 19:49 - csabaihazak

Címkék: helyi védelem Szent István tér

Szent István tér 8.

A Szent István tér mai képe a XIX. század második felében kezdett kialakulni. Az első emeletes ház a téren a régi városháza ma is álló épülete volt, amely 1853-ban épült, ezt a Fiume követte másfél évtizeddel később. 1871 és 1873 között épült a páratlan oldal első emeletes épülete, a városháza. Egy évtizeddel később, 1884-ben épült a téren az első emeletes magánház: ekkor építette fel Vidovszky Károly fűszerkereskedő a ma 8. számmal jelzett palotáját a földszinten üzletekkel, az emeleten díszesen berendezett, tágas termekkel. vid09.jpgA Vidovszky-ház a századforduló környékén

Keressük Békéscsaba legszebb podsztyenás házát

2015.12.24. 14:13 - csabaihazak

Címkék: játék szavazás népi építészet podsztyenás házak

Rendhagyó bejegyzésünkben ezúttal nem a város valamelyik jelentős épületét ismertetjük, hanem játékra hívjuk olvasóinkat: keressük Békéscsaba legszebb podsztyenás házát.

Ahogy azt 11. részénél tartó, a város podsztyenás házait bemutató sorozatunkban már számos alkalommal hangsúlyoztuk, véleményünk szerint Békéscsaba építészetének ezek a különleges darabjai igazi kincset jelentenek: nemcsak szépségük, barátságos, bájos, meseszerű képük miatt, hanem azért is, mert a podsztyenás háztípus megszületése során a szlovák és a magyar kultúra keveredésével különleges épülettípus alakult ki városunkban. Az elmúlt évtizedek sajnos nem kímélték ezeket a bájos kis házakat sem: számtalan vált közülük bontás áldozatává, sokat közülük pedig olyan mértékben átalakítottak, hogy csak egy-két apró jel árulkodik egykori formájukról.  Szerencsére sok olyan podsztyenás ház áll még a városban, amely eredeti formában vagy kisebb átalakításokkal maradt ránk, azonban sok közülük nagyon rossz állapotban van és sürgős felújításra szorul. Ezzel a szavazással is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ha nem védjük meg őket, a csabai városképnek ez a különleges, értékes és egykor oly jellegzetes eleme örökre eltűnhet. Összeállításunk azt is jól mutatja, hogy hasonlóságuk ellenére mennyire változatosak ezek a házak. A szavazásra 39 ma is álló, többé-kevésbé eredeti formájában megmaradt épületet választottunk ki - aki nem találja a kedvencét, hozzászólásban is szavazhat. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a szavazásban részt vevő házakat; azokról, amelyek korábban már szerepeltek a blogban, a megfelelő linkre kattintva további képeket, esetleg bővebb leírást lehet találni.

1. 4-es honvéd u. 27.4-es_honved_u_27.jpgBár talán már nem minden részlet eredeti, és a konvektorok szellőzőrácsai egy kicsit rontanak az összképen, a podsztyena gyönyörű korlátja és az eresz alatti fűrészelt díszítés a legszebbek közé emeli ezt a házat.

Kőhíd – Munkácsy híd

2015.12.17. 15:12 - csabaihazak

Címkék: hidak műemlékek elpusztult épületek Sztraka Ernő

Gyulai út

Az 1777-ben ásott csabai Körösön eleinte csak jármos fahidak épültek: a Gyulai úton, a Széchenyi liget sarkánál, és a villamosmű melletti körgáti zsilip helyén. A városban elsőként a legforgalmasabb Gyulai úti híd helyén épült szilárdabb anyagú, téglaboltozatos híd 1875-ben Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján, 7,5 méter nyílással és 6 méter kocsiútszélességgel, tégla mellvédfallal. A hidat a népnyelv Kőhídnak nevezte el. A szép híd a Körös-parttal és a közeli malommal, illetve később a Közművelődés Házával festői látvány nyújtott és hamar a csabai képeslapok egyik kedvelt témájává vált.kohid.jpgA Kőhíd 1900 körül

Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő

2015.12.10. 17:34 - csabaihazak

Címkék: ipari épületek helyi védelem Békési út Kalin Ferenc

Békési út 46–48.

A csabai selyemgyártás hosszú múltra tekinthet vissza: már az első magyar újság, a Magyar Hírmondó 1792. évi egyik száma is beszámol a csabai selyemgubó-tenyésztés  elterjedéséről, a csabai "selyemfabrikáról", amely a mai Petőfi liget környékén működött, azonban 1823 körül megszűnt. A selyemhernyó-tenyésztés a XIX. század utolsó évtizedeiben újra felvirágzott. Békéscsabán 1895-ben Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési biztos javaslatot tett selyembeváltó állomás létesítésére. A tanács a sörház épületét vagy a nagyszik mellett lévő portákat ajánlotta fel a célra. Az épület Kalin mérnök tervei alapján 1897 tavaszán épült fel.

A folyton fejlődő selyemtenyésztós hozta magával azt a másik kívánságot is, hogy a beváltóhivatalt selyemfonodával egészítsék ki. A vármegye főispánja, Lukács György dr., felkarolta a csabai selyemfonoda ügyét, és átiratot intézett az országos selyemtenyésztési felügyelőséghez. A felügyelőség nem utasította el Csaba kérelmét, de a fonoda létesítését csak akkorra ígérte, ha két másik (Lugoson és Mohácson) elkészül és feltételül szabták, hogy a város is segéllyel járuljon hozzá a fonoda építéséhez.selyemfonoda.jpgA selyemfonoda 1910 körül

Iparosok Háza

2015.11.30. 20:30 - csabaihazak

Címkék: Kossuth tér helyi védelem Tevan Rezső Bányai András Lipták János

Kossuth tér 8.

A Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága, a Futura Rt. 1919 októberében alakult árugyűjtés, értékesítés, export és import lebonyolítására; elsősorban gabonát, gyapjút gyűjtött és forgalmazott. A következő év elején megnyílt a Békés megyei kirendeltség is, irodája a Luther utca 6. szám alatt, a kisgazdák egyletének épületében volt, de 1921-ben már a Kossuth tér 8. szám alá költözött. A század elején itt Medovarszky Pál tornácos parasztháza állt, amelyet 1907-ben Timkó János és György vett meg 12 ezer koronáért, majd négy évvel később a Korponai Takarékpénztár 30 ezer koronáért, hogy itt fiókot létesítsen. Tőlük vette meg a Futura a házat 1921-ben 150 ezer koronáért. Az egykorú hirdetések is mutatják, milyen sokrétű volt a részvénytársaság tevékenysége: a gabonán és a gyapjún kívül többek között benzint, gépolajat, meszet, gyufát, káposztát hirdettek eladásra, valamint mindenféle gazdasági eszközöket eladásra és bérbe. A kis épület hamarosan szűkké vált a részvénytársaság számára. A Futura 1922 végén kapott építési engedélyt emeletes székház építésére. Az épület tervezőjéről Ádám Gusztáv azt írja, hogy "Tevan Rezső eredetileg más célra épült házát Bányai András építette emeletesre" [3].

iparosok1927.jpgA Futura székháza 1927-ben a Körösvidék felvételén. A kép különlegessége a három részre osztott attikafal eredeti állapota

Csaba, a középkori templomos falu

2015.11.16. 21:55 - csabaihazak

Címkék: középkor templomok elpusztult épületek

Békéscsaba nevének első okleveles említése a XIV. század első feléből származik: az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben Pál pap 6 garas, 1337-ben Miklós pap 4 garas pápai adót fizetett. Ebből azonban nem következik, hogy Csabát a XIV. században alapították volna: mivel az 1332-37-es iratban templomos faluként szerepel, a település valószínűleg legalább száz évvel korábban keletkezett. 1332.pngCsaba nevének első ismert okleveles említése az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben

Népi lakóházak, podsztyenás házak XIII. - Zrínyi utca

2015.11.03. 20:28 - csabaihazak

Címkék: népi építészet podsztyenás házak

Zrínyi utca

A Zrínyi utca első ismert neve 1865-ől származik, akkor a Nagyszikig tartó Sánc utca része volt, ugyanis az utca mentén húzódik a felvégi sánc [1]. A Sánc utcát 1884-ben megosztották, és a felvégi sánc mentén húzódó utca a Felsánc utca nevet kapta (közepe megmaradt Sánc utcának, ez a mai Trefort utca). Az utca 1910-ben kapta mai nevét, a névadáskor azonban nem határozták meg, hogy a Zrínyi családnak a magyar történelemben nagy szerepet játszó számos tagja közül melyikről kapta a nevét az utca.

A Zrínyi utcában ma már csak három podsztyenás ház áll, közülük azonban kettő igazán különleges.

zrinyi_4.jpgA Zrínyi u. 4. számú ház 2007-ben

Szent Kereszt kápolna

2015.10.26. 21:00 - csabaihazak

Címkék: liget kápolnák

Ligeti temető

A Széchenyi liget mellett elterülő Ligeti temetőben 1788-ban temettek első alkalommal. 1884-ben Karassiay István volt alispán és felesége, Beliczey Júlia kápolnát és a kápolna alatt sírboltot építtetett a temetőben. A szép kis kápolna Ser Konrád gyulai építész műve. Érdekesség, hogy néhány forrás (pl. [6]) szerint felmerült, hogy a kápolna tervezője Ybl Miklós lehetett – ennek ellentmond a Békésmegyei Közlöny egykorú cikkéből származó információ, amely a gyulai építészt jelöli meg alkotóként. Bár a cikkből nem derül ki egyértelműen, hogy Ser Konrád csak felépítette a kápolnát, vagy ő maga is tervezte, azonban valószínű, hogy ha Ybl tervezte volna az épületet, arról az újság is említést tett volna. Az Ybl Miklóssal kapcsolatos feltevés eredetéről sajnos nem sikerült adatot találnunk.lk.jpgA kápolna a 2015-ös felújítás után

Rudolf Főgimnázium – Rózsa Ferenc Gimnázium – Evangélikus Gimnázium

2015.10.19. 20:25 - csabaihazak

Címkék: iskolák műemlékek Szeberényi tér Alpár Ignác

Szeberényi tér 2.

Az 1800-as évek végén az algimnázium már nem elégítette ki a dinamikusan fejlődő, növekvő Békéscsaba igényeit – ráadásul, mivel a régi épület nem felelt meg a minisztériumi előírásoknak, az algimnázium létét is veszély fenyegette. A főgimnáziummá való átszervezés 1895-re került napirendre. gimn1900korul.jpgA gimnázium az 1900-as évek elején

OTI-székház

2015.10.12. 22:00 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek Luther utca Hegedős Károly Kis Tabán utca

Kis Tabán utca - Luther utca sarka

A magyarországi betegbiztosítók egységes szabályozását 1927-1928 között alkották meg, így jött létre a biztosítókat felügyelő Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI). Az OTI gyulai kerületi pénztárának csabai kirendeltségét 1929 elején nyitották meg a Hunyadi téri Népházban, 1929. augusztus 8-tól pedig a Kiss Ernő u. 4. alá került. Néhány hónap múlva, 1929. decemberben újra költözött a kirendeltség, ezúttal Fischer Adolf és társai egykori házába, a Luther utca 20. szám alá. Később a pénztár a Tátra utcában (a mai Knézich Károly utcában) működött.

1934 nyarán a kerületi pénztárat Csabára helyezték, ami hatalmas felzúdulást váltott ki Gyulán. A megyeszékhelyen ugyanis attól tartottak, hogy a Társadalombiztosító Intézet Csabára helyezését követni fogja a pénzügyigazgatóság, a törvényszék, sőt a többi hivatal áthelyezése is. Úgy vélték, hogy a csabaiak befolyásolták az OTI-t a döntés meghozatalában, sőt, azzal vádolták a csabaiakat, hogy téves adatokkal látták el a Társadalombiztosító Intézetet. A csabaiak a vádakat visszautasították: az OTI magában döntött a pénztár áthelyezéséről, meglehetősen logikus módon, hiszen Csaba központi fekvésű, jó közlekedésű, a vidéki városok lakói (pl. a szarvasiak, orosháziak) számára is sokkal könnyebben elérhető. Ráadásul Békéscsabán ekkoriban már 6000 OTI-tag volt, ami körülbelül háromszorosa volt gyulai tagok számának! A Gyulával való rivalizálás vádját is visszautasították, mivel a csabaiak szerint ekkor ők már régen nem Gyulával rivalizáltak.A békéscsabai OTI-székház 1940 körül. Forrás: Régi képek és képeslapok

Bérházépítési tervek a két világháború között

2015.09.29. 09:48 - csabaihazak

Címkék: fel nem épült épületek bérházak Belanka Mihály

Bár az I. világháború még nem okozott jelentős károkat a városokban, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkező közel egymillió lakos hajlékkeresése, valamint a lakásépítések korábbi mulasztásai miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Ez leginkább a fővárost sújtotta, azonban Békéscsabát, mint határközeli várost szintén jelentősen érintette. 1925-ben egy békéscsabai építész és nagyiparos, Belanka Mihály állt elő egy nagyszabású tervvel a lakáshiány megoldására: még abban az évben ötezer lakást akart építeni szerte az országban, és a hajléktalanok, a vagonokban, barakkokban és más hasonló lakásokban tengődők rendelkezésére bocsátani. Belanka szenzációs tartalmú beadvánnyal fordult Vass József népjóléti miniszterhez, amelyben nagyszabású, amerikai méretű tervének részleteit ismertette. Az állam számára különösen vonzó lehetett, hogy Belanka mindenféle állami támogatás nélkül képzelte az építkezést.

A terv szerint 1925-ben háromezer kétszobás és kétezer lakás épült volna, akár szabadon álló, akár öröklakásos paloták formájában. Az építkezés becsült költségeinek értékében közel egymillió darab 65 aranykoronás (kb. 1,1 millió koronás) nyereménykötvényt bocsátottak volna ki, a kötvényesek közül kisorsolt ötezer szerencsés így egymillió koronáért jutott volna lakáshoz. A ki nem sorsolt kötvények tulajdonosai négy éven át a névérték 10 százalékával prolongálták volna kötvényeiket és ebből, valamint a befolyó bérből még 4 éven át folytatódhatott volna az építkezés. Belanka azt remélte, hogy ekkorra már a magántőke is megkezdi az építkezést. Négy éven keresztül így a lakások felszaporodhattak volna akár tízezer darabra is.