Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (2) Ádám Gusztáv (13) Alpár Ignác (2) Andrássy út (19) Árpád sor (2) art deco (2) átalakított épületek (27) Bajza utca (1) bankok (4) Bányai András (5) Baross utca (3) Bartók Béla út (1) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (2) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (2) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (24) emlékművek (1) fel nem épült épületek (15) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (1) helyi védelem (36) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (4) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (11) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (6) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (1) Kis Tabán utca (1) kórház (4) Kórház utca (3) Körös part (6) Kossuth tér (4) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (6) Madách utca (1) malmok (1) Mende Valér (1) Michnay Sándor (2) mozik (1) műemlékek (25) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (11) posta (2) Quittner Ervin (1) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (7) szállodák és vendéglők (5) szavazás (1) Szeberényi tér (7) szecesszió (9) Szent István tér (12) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (12) templomok (13) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (4) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (1) Zamecsnik Sándor (2) Címkefelhő

Szegényház – laboratórium és járványügyi állomás – igazgatósági épület

2017.09.18. 07:32 - csabaihazak

Címkék: kórház Ádám Gusztáv

Gyulai út 18.

Az 1860-as években épült szegényház állapota a XX. század elejére igencsak leromlott: düledező, rozzant épület volt, amely már semmiképp sem volt megfelelő a kor igényeinek. A szegényház ekkoriban húsz–harminc lakónak adott otthont. Az épület állapotára való tekintettel a város 1906-ban elhatározta, hogy új, a kor követelményeinek megfelelő szegényházat emel az egy évvel korábban elkészült díszes kórházépület mellett. A tanács megbízta a mérnöki hivatalt a tervek elkészítésével, ahol Áchim Gusztáv városi mérnök hamar eleget is tett a feladatnak. Az új szegényház számára a kórház mellett már korábban vásárolt 6000 korona értékben telket a város. Az új épületet úgy tervezték, hogy a régi vályogháznál sokkal jobb körülményeket biztosítson mintegy 50–60 szegény számára: fürdővel, olvasóval, társalgóval és munkateremmel tervezték ellátni. Az intézet felépítését 40 ezer koronára becsülték, amelyet a szegényalapból terveztek fedezni. A terveket kiadták véleményezésre a községi orvosnak és a közegészségügyi bizottságnak. Miután az alispánhoz is beterjesztették a terveket, ő visszaküldte őket különböző módosítási javaslatokkal. A mérnöki hivatal ezeknek megfelelően átdolgozta a terveket. Az új terveket már az alispán is jóváhagyta, így márciusban kiírták a pályázatot a szegényház építésére. A pályázatra hat ajánlat érkezett, és mindegyik meghaladta a 49700 koronában megállapított költségvetést. A legkisebb ráfizetést (10,5%-ot) Bohus Pál és Társa kérte, így a közgyűlés ezt az ajánlatot fogadta el.


A szegényház Áchim Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Hámán Kató utcai szegényház tervrajzai és szanálásának tervezete, MNL BéML V. 76 a. 8/1906. II. 5., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Sztraka Ernő terve a Vigarda épületére

2017.09.04. 08:43 - csabaihazak

Címkék: Andrássy út fel nem épült épületek Sztraka Ernő

Andrássy út 1.

A mai Jókai Színház, vagyis a Vigadó, 1877 és 1879 között épült fel Halmay Andor aradi építész tervei szerint. A színház megépülte előtt, 1877 januárjában Sztraka Ernő városi mérnök is készített egy tervet a vigarda épületére. A Békésmegyei Közlöny 1877. február 8-i száma arról tudósít, hogy Sztraka Ernő már elfogadott tervébe az utólag kívánt két kocsibejáró miatt az egyik lépcső nem volt beilleszthető, míg Halmay tervében a két kapu már eredetileg szerepelt, így a lépcső is elfért, mert míg Sztraka tervében a táncterem az épület hosszában volt illesztve, addig Halmayéban az épületben keresztben helyezkedett el. Ezért – részben maga Sztraka mérnök javaslatára is – az aradi építész terveit fogadták el kivitelezésre. Szerencsénkre azonban fennmaradtak a csabai városi mérnök nagyszerű tervei is.


Sztraka Ernő tervrajza a Vigadó számára. Forrás: Békéscsaba Vigadó és Színház régi épületének tervrajzai MNL BéML V. 76 a. 1/1877. V. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Vigadó – Jókai Színház

2017.08.21. 09:39 - csabaihazak

Címkék: műemlékek Andrássy út Halmay Andor

Andrássy út 1.

Békéscsabán az első színielőadásokat vándorszínészek tartották az 1840-es években. A vándortársulatok váltakozó sikerrel, néhány napon, esetleg egy-két héten át tartották előadásaikat, amelyeknek a liget, a nagyvendéglő, később a Fiume szálloda adott otthont. 1866-ban műkedvelő csoport alakult a városban, 1870-től pedig az algimnázium színjátszói tartottak időnként jótékony célú előadásokat. Az alkalmanként Csabára érkező kiemelkedő művészek nagy sikere is azt mutatta, hogy kialakulóban van a városban egy olyan réteg, amely igényli a magas színvonalú előadásokat, és nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi helyszínek nem felelnek meg a növekvő igényeknek, így 1877–79-ben felépült a Vigadó, benne a színházteremmel, és Csaba olyan színházteremhez jutott, amelyhez fogható jóval nagyobb városokban is alig akadt. A Vigadó épületére Sztraka Ernő városi főmérnök is készített tervet, végül azonban Halmay Andor aradi építész (többek között a szegedi Balogh-ház, az újszegedi Vigadó vagy a pécskai római katolikus templom tervezője) tervei alapján épült fel Sztraka Ernő vezetése alatt 196 ezer forint költséggel. A szakmunkákat Michnay Sándor, Jeney Mihály és Valkó Sámuel bádogosok, V. Koritár Pál asztalos, Zámecsnik Ádám ács, valamint Such Soma és Adamik Mihály lakatosok végezték.vigado.jpgA Vigadó 1880 körül (mellette a Fiume még az eredeti homlokzattal)

Az iparostanonc-iskola tervei II. – Nagy Virgil tervei 1904-ből

2017.08.07. 08:40 - csabaihazak

Címkék: iskolák fel nem épült épületek Luther utca

Luther utca – Kis Tabán utca sarka

A város a XX. század elején döntött arról, hogy iparostanonc-iskola épüljön Luther utca és a Kis Tabán utca sarkán lévő telken. Az Áchim Gusztáv városi mérnök által készített vázlatokat 1903 augusztusában felterjesztették a minisztériumba, ahonnan szeptemberben megérkezett gróf Wickenburg államtitkár válasza. A minisztérium a vázlatokat a tervezés alapjául elfogadta és jóváhagyta, és felhívta a várost, hogy a vázlatrajzok alapján a végleges terveket és költségvetést készítse el, és jóváhagyás végett mielőbb terjessze a minisztérium elé.

A város Nagy Virgil budapesti építészt kérte fel a végleges tervek elkészítésére. Nagy Virgil műépítész, egyetemi tanár legismertebb alkotásai közé tartozik a budapesti Szabadság híd és a régi Erzsébet híd architektúrájának tervezése. Mind a fővárosban, mind vidéken számos épületet tervezett, kiemelkedő munkái közé tartozik a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya katolikus templom (Kommer Józseffel közösen), a jászkiséri katolikus templom, a kabai városháza, a losonci városháza, az újszászi Orczy-kastély, a nagyszebeni görög katolikus székesegyház (Kommer Józseffel közösen), a budapesti Margit körúti 70 lakásos tisztviselő-bérház, a budai Tanítóképző Intézet, a nagyváradi postapalota, a mezőtúri újvárosi református templom. Bár Nagy Virgil neve ma kevéssé közismert, az itt felsorolt munkái is tanúsítják, milyen kiváló építész volt, aki műemlékvédelmi szakemberként és szakíróként is jelentős tevékenységet folytatott. 1905-től a Műegyetem ókori építészeti tanszékét vezette, egyetemi tanárként tanítványi véleménye szerint még építészi tevékenységénél is nagyobb hatást fejtett ki [1,2].


Földszinti alaprajz Nagy Virgil tervrajzán. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Steiner–Omaszta-kúria – Munkácsy Mihály Emlékház

2017.07.24. 11:08 - csabaihazak

Címkék: múzeumok műemlékek kastélyok és kúriák Gyulai út

Gyulai út 5.

A Gyulai út két oldalán a XIX. század közepétől kezdve számos kisnemesi család épített szép kúriát. Egymástól nem messze állt itt az Ursziny–Beliczey-kúria, a mára már lebontott Kis–Rosenthal-kúria és a Reök–Haraszti-kúria, valamint a ma a Munkácsy Mihály Emlékháznak otthont adó Steiner–Omaszta-kúria, amelynek történetét Virág Zsolt Magyar kastélylexikonjának [1] segítségével, építészeti leírását pedig szintén a Magyar kastélylexikon, valamint Sisa Béla Békés megye műemlékei [2] című könyve alapján ismertetjük. 2015.jpgAz egykori Steiner–Omaszta-kúria 2015-ben

Polgárházak VII. – Corvin utca

2017.07.10. 11:04 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek polgárházak

Corvin utca

A Corvin utca Békéscsaba első térképein a várost átszelő Nagy utca (1851-ben Fő utca) részeként szerepel. 1884-ben a hosszú utcát részekre tagolták, ez a rész a Lencsési út nevet kapta, a ma is ezt a nevet viselő út kezdeti szakaszaként. 1910-ben Mátyás király fiáról, Corvin Jánosról nevezték el az utcát, aki – a Hunyadi-birtok örököseként – Békés megye nagy részének földesura volt.corvin_nyito.jpgA Corvin utca 2016 decemberében

Evangélikus lelkészlak

2017.07.03. 15:35 - csabaihazak

Címkék: műemlékek Szeberényi tér Sztraka Ernő

Szeberényi tér 3.

Sztraka Ernő városi mérnök 1883-ban készítette el az 1862. házszám (ma Szeberényi tér 3.) alatt építendő ház terveit. A fennmaradt tervek szerint az épület egyszerű, héttengelyes utcai homlokzattal, háromtengelyes középrizalittal épület volna, végül azonban nem ebben a formában épült fel a paplak: kisebb, mindössze négytengelyes formában, a tervrajzokon látható sarokarmírozás helyett lizénákkal. Az épületet később a bal oldalon bővítették, a már meglévő épületrésszel azonos homlokzati kialakítással.  3_2013.jpgA Szeberényi tér 3. szám alatti evangélikus paplak 2013-ban

Népi lakóházak, podsztyenás házak XVI. – Bessenyei utca

2017.06.19. 15:40 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek népi építészet podsztyenás házak elpusztult épületek Jamina

Bessenyei utca

A mai Bessenyei utca évszázadokon át a Jaminai szőlők keleti határa volt, 1882-ben ez volt a szőlő 'E' jelű dűlője. Nevét 1910-ben kapta Bessenyei Györgyről, a magyar felvilágosodás irodalmának kiemelkedő alakjáról. A hosszú utcában mára csak néhány podsztyenás ház maradt fenn, számuk folyamatosan csökken, a megmaradtak közül több is igen rossz állapotú vagy nem őrzi eredeti formáját.

Bessenyei u. 3.

A 3. sz. épület részleteiben már nem, tömegében, formáiban viszont őrzi eredeti képét.

3_2017.jpgBessenyei u. 3. 2017-benbessenyei3_2007.jpgBessenyei u. 3. 2007-ben

Méntelep

2017.06.05. 21:34 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek

Kazinczy utca 4.

A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal. A négy méntelep alá összesen tizenkilenc ménteleposztály tartozott. Ezek közül a békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep 1893-ban épült fel, azonban megvalósulását hosszas viták előzték meg. Csaba, mint a szomszédos megyék vasúti központja igen alkalmas hely volt a méntelep számára. A csabaiak úgy gondolták, hogy ha a kormány az ő városukban szeretné elhelyezni a méntelepet, akkor el kell fogadnia a csabaiak követeléseit, feltételeit. mentelep2.jpgA méntelep legénységi épülete a XX. század elején

Polgárházak VI. – Urszinyi Dezsőné utca

2017.05.22. 12:13 - csabaihazak

Címkék: villák polgárházak

Urszinyi Dezsőné utca

A Körösön túli területek viszonylag későn kezdtek beépülni. Bár már az 1818. évi térkép feltünteti a mai Berzsenyi utca oldalán álló, minden rend nélkül épült, domború tetejű, úgynevezett bogárházakat, amelyekben a város legszegényebb néprétege lakott, még az 1880-as években készült kataszteri térképeken is csak ezt a környéket jelölik beépítettként, valamint a ligetet és a Gyulai utat, amelynek mentén számos előkelő család építette fel szép kúriáját; az újságok ezt a városrészt néha tréfásan Párizs előkelő negyede után "csabai Faubourg Saint-Germain"-nek is nevezték. A századforduló után azután felgyorsult a Körösön túli városrész beépítése. Még 1898-ban döntött a képviselő-testület a Kanálisi szőlők területének kisajátításáról, egy új városrész kialakításának céljából. 1900–1901 telén felépült az Apponyi utcai jármos fahíd. Egy 1909-es újságcikkben az egykor Kanálisi szőlőknek nevezett városrész rohamos fejlődéséről olvashatunk: a századforduló körüli években számos új utcát nyitottak és számos új ház épült itt. 1910-ben a terület a város VI. kerülete lett; későbbi fejlődését elősegítette, hogy számos jelentős épület – a református templom, a járásbíróság, a leánygimnázium – épült ezen a területen. A városrészt az 1910-es évektől egyre sűrűbben emlegették Tisztviselőtelep néven, ennek megfelelően az itt épült házak nem a korábbi bejegyzésekben (pl. Dózsa György úti, Kis Tabán utcai) ismertetett paraszt–polgár házakhoz hasonlóak, hanem polgári, eseteként nagypolgári, sokszor villa jellegű épületek.urszinyi_utcakep.jpgUrszinyi Dezsőné utcai utcakép a fák mögött megbújó villaépületekkel 2017-ben

Az iparostanonc-iskola tervei I. – Áchim Gusztáv vázlattervei 1903-ból

2017.05.08. 17:18 - csabaihazak

Címkék: iskolák fel nem épült épületek Ádám Gusztáv Luther utca iparostanonc-iskola

Luther utca – Kis Tabán utca sarka

Bár 1901-ben, a gimnázium új épületbe költözése után az iparostanonc-iskola – amelynek osztályai korábban az elemi iskolákban szétszórva voltak elhelyezve – az egykori algimnázium épületében állandó otthonra lelt, az iparosiskola és tanoncotthon építése még évtizedekig napirenden maradt. Most induló sorozatunkban bemutatjuk az évtizedek során az iparosiskola számára született elképzeléseket, terveket.

A Békésmegyei Közlöny a következőképpen fogalmazta meg az épület céljait: "az iparosképzésnek oly otthont teremteni, ahol a mai modern igények követelményeinek nemcsak műveit, általános és szakbeli ismeretekkel gazdag iparos nemzedék nyer kiképzést, de ahol – állandó kiállítási helyiségben – versenyre nyílik alkalom iparosaink számára, hogy ipari produktumaikat az érdeklődő közönségnek bemutathassák, anyag és kivitel szempontjából kifogástalan iparcikkeikkel a hazai, szűkebb körben a helyi ipari termények versenyképességét igazolhassák".


A Luther utcai homlokzat Áchim Gusztáv vázlatrajzán. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Margócsy–Bankó-ház – Földhivatal

2017.04.24. 12:01 - csabaihazak

Címkék: helyi védelem Hunyadi tér polgárházak

Hunyadi tér 1.

Margócsy Miklós ügyvéd és felesége, Félix Erzsébet 1912-ben építtették lakóházukat a Hunyadi téren. A földszintes polgárház terveit Sztraczinszky György és Kékedi János csabai építőmesterek készítették. Érdekesség, hogy a tervrajzokon még Hunyadi tér 18. szám szerepel.  Ennek az az oka, hogy a Margócsy-ház telke akkor még a Szent István térig ért, közös volt a Szent István tér 18. számú épület telkével.

banko_2016_nov_5.jpgA ház 2016 novemberében

Szondy-palota

2017.04.17. 08:30 - csabaihazak

Andrássy út 10.

A mai Andrássy út 10. szám alatt 1927-ig földszintes épület állt, amely 1895-től a postahivatalnak adott otthont [1]. A házat Dr. Szondy Lajos főorvos adta bérbe a postának. A kis épület egyre kevésbé tudta kielégíteni a postahivatal növekvő szükségleteit, így 1909-ben a nagyváradi postaigazgatóság (amelyhez Csaba is tartozott) modern berendezésű postapalota építését vette tervbe a Szent István tér sarkán. Dr. Szondy Lajos beadvánnyal fordult a nagyváradi postaigazgatósághoz, amelyben felajánlotta, hogy a postahivatal telkén a kívánalmaknak megfelelő új postaépületet emeltet, amelyért természetesen jóval kevesebb bért kér, mint a város a főtérre tervezett épületért. A javaslat egyik nagy hibája az volt, hogy a Szondy-ház nem volt alkalmas terjeszkedésre, márpedig valószínűnek látszott, hogy harmic év alatt (amennyi időre a bérleti szerződás szólt volna) a város postaforgalma jelentősen megnő, nagyobb postahivatal építését követelve. A posta végül (jóval később, 1927-ben) a Szent István tér sarkán épült fel, Szondy Lajos pedig kétemeletes bérpalotát emeltetett a korábbi ház helyén.

szondy_2016_marc.jpgA Szondy-palota napjainkban

Fürdőépítési tervek az 1920-as években

2017.04.03. 21:47 - csabaihazak

Címkék: fürdők fel nem épült épületek

A Francsek-féle gőzfürdő 1917-ben történt bezárása után Békéscsaba hosszú időre fürdő nélkül maradt, állandó céltáblájává válva a megyei és fővárosi lapok élcelődésének. Bár az új fürdő felépülésére sokáig kellett várni, a régi fürdő bezárását követő években számos – meg nem valósult – indítvány, javaslat, terv született.

1920-ban a MOVE békéscsabai és Békés megyei főosztálya vetette fel a fürdőépítés gondolatát. Az egylet választmányi ülésén nagyszerű tervet mutattak fel, mely szerint a MOVE a laktanya és a vasút közt elterülő téren építene a kor igényeinek megfelelő fürdőt. Hatalmas épületről volt szó, amelyben pompás klubhelyiségek, a város igényeinek megfelelő táncterem is helyet kapott volna, és amelynek legértékesebb, legszükségesebb része a területnek a vasút felőli oldalára tervezett fürdő lett volna. Az egész palota felépítése akkora költségekkel járt volna, hogy azt teljes egészében, egyszerre megvalósítani szinte lehetetlennek látszott. Ezért a MOVE arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egyelőre el is tekint a MOVE-palota felépítésétől, feltétlenül sürgetni fogja legalább a fürdő létesítését. Elhatározták, hogy összeköttetést keresnek a már meglevő, de szunnyadásra kényszerített fürdőrészvénytársasággal, hogy azzal karöltve minél hamarabb felépíthessék a fürdőt. A MOVE-palota végül nem valósult meg, a területen néhány évvel később a háborúban csaknem teljesen elpusztult MÁV-palota épült fel.kisliget.jpgA Lipták Galó-féle fürdő tervezett helye a Körös partján

Révai utcai (3. sz.) elemi iskola

2017.03.20. 17:30 - csabaihazak

Címkék: iskolák helyi védelem Ádám Gusztáv

Kölcsey u. 27.

A korábbi bejegyzésünkben bemutatott Szent László utcai elemi iskolához hasonlóan az egykori Révai utcai elemi iskola is a kultuszminisztérium 1913-as döntésének köszönhette létrejöttét, mely szerint a minisztérium Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve ugyanennyi tantermet kívánt létesíteni, amelyekből Békéscsabára 12 jutott. A városi képviselő-testület úgy határozott, hogy a város alsó és felső végében egy-egy hat tanerős iskola épüljön. Hosszas tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy a két új iskola közül egyik az alvégen, a Batthyány, Újkígyósi (ma Tessedik) és Kölcsey utcák által határolt területen helyezkedjen el, hogy a hatodik kerület, a Körösön túli rész gyermekei számára is könnyen hozzáférhető legyen. Az iskola végleges helyéül a Lehel, a Kölcsey és a Révai utcák találkozását jelölték ki.

3isk_2015.jpgAz egykori iskolaépület 2015-ben

Népi lakóházak, podsztyenás házak XV. – A Jókai utcától a Nagy Antal utcáig

2017.03.06. 15:57 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek népi építészet podsztyenás házak elpusztult épületek Jókai utca

A podsztyenás házakat bemutató sorozatunk 15. bejegyzésében egy nagyobb városrészt, a Jókai utcától a Nagy Antal utcáig terjedő területet mutatjuk be. Napjainkra ennek a városrésznek az utcáiban alig egy-két parasztház maradt meg eredeti formájában. Sokat közülük jelentősen átalakítottak, így csak a jellemző ablak- és ajtókiosztás, az utcára merőleges hossztengely utal arra, hogy némelyik épület egykor szép parasztház lehetett. Erről a városrészről nem könnyű régi fényképeket találni, azonban – az átalakítva fennmaradt épületek nagy száma mellett – ezek a fotók is arról tanúskodnak, hogy egykor ezen a területen igen sokat lehetett találni ezekből a bájos épületekből.

Jókai utca

A Jókai utca a város első térképein – a Tabán városrész nagy utcájaként – Nagy Tabányi utca néven szerepel, párja a Kis Tabán utca. A széles utcát 1894-ben nevezték el Jókai Mórról, amikor Jókait írói pályájának 50 éves jubileuma alkalmából a város díszpolgárává választották. A Jókai utcában két podsztyenás ház maradt fenn máig.

A 35. számú ház utcai homlokzatán már nincs meg az ajtó, azonban a deszkaoromzat, az alatta elhelyezkedő szépséges fűrészelt díszítés, az ablakok eredeti formájukat őrzik, és a legszebb podsztyenás házak közé emelik az épületet.jokai_35_2016.jpgJókai u. 35. 2016 végén

Jaminai evangélikus templom

2017.02.20. 17:30 - csabaihazak

Címkék: templomok Sztraka Ernő Jamina

Orosházi út 87.

Jaminában 1861–62-ben építették az első evangélikus imaházat vályogtéglából Ziegler építész tervei szerint, 1100 forintért. Az imanház mellé harangláb is épült, és orgonát is beszereztek, amelyet később az amrózfalvi gyülekezetnek adományoztak. Miután a vályogtemplom szűkké vált és állapota is romlani kezdett, lebontották, és a helyére épült 1875–76-ban Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint a ma is álló, 800 férőhelyes templom, 46000 pengő költséggel. A kőművesmunkát­ Berndt­ Ferenc gyulai építőmester, az­ ácsmunkát­ Ondrovszky­ Sámuel,­ az­ asz­talosmunkát Michnay­ Sándor,­ a­ lakatosmunkát­ id.­ Adamik­ M.­ és­ Simon­ György,­ az­ üveg­munkát­ pedig­ Such­ Soma végezte. Az alapkövet 1875. május 27-én tették le. A templomot 1876. november 27-én Szeberényi Gusztáv püspök szentelte fel.

untitled_29.jpgA jaminai evangélikus templom a századforduló környékén

Felvégi evangélikus paplak

2017.02.06. 17:54 - csabaihazak

Címkék: műemlékek Szeberényi tér Czigler Antal

Szeberényi tér 1.

A felvégi evangélikus paplak 1856-ban épült klasszicizáló romantikus stílusban [1]. A földszintes, kilenctengelyes homlokzatú, téglány alaprajzú épületben két lakás kapott helyet. A főhomlokzat enyhe kiülésű, öttengelyes rizalittal épül. Az ablakok egyszerű szalagkeretet kaptak, az oldalszárnyakon egyenes záródású szemöldökpárkánnyal és kis lelógó köténydísszel. A középrizalitot toszkán pilaszterek tagolják, köztük övpárkány látható. Az eresz alatt húzott párkány fut végig a teljes homlokzaton. Az oldalszárnyak sarkai kváderezettek. A középső tengelyben vakablak található, amelyet az 1922. évi átalakítás során falaztak be.paplak_szebter1_mikori_2013.jpgA paplak 2013-ban

Urszinyi-árvaház

2017.01.23. 17:30 - csabaihazak

Címkék: fel nem épült épületek Ádám Gusztáv

Régi vásártér (Dobozi út)

Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ban építtette fel szép házát a Körös-parton, Szemián Sámuel városi főjegyző házának helyén, Wagner József építőmester tervei alapján. A házat építtető Urszinyi Dezső 1905-ben, felesége, Molnár Júlia egy évtizeddel később hunyt el. Urszinyi Dezsőné teljes vagyonát a Körös-parti házzal együtt Békéscsabára hagyta, hogy a város ott leányárvaházat létesítsen és tartson fenn. A Békés napilap beszámolója szerint az ingókból, földből és egy házból álló vagyon leltári értéke a terhek levonása után 114247 korona értéket képviselt (a napilap korábbi tudósításában 400 ezer koronáról írt). Hogy elképzelhessük, mekkora adomány volt ez, talán elég megemlíteni, hogy nem sokkal korábban a múzeum felépítése 180 ezer koronába, a színház teljes átalakítása 148 ezer koronába került.


Az árvaház homlokzatának részlete Ádám Gusztáv vázlatrajzán. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Polgárházak V. – Lázár utca

2017.01.09. 17:42 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek Lázár utca polgárházak

Lázár utca

A Lázár utca első nevét (Zsidótemplom utca) az 1846-ban az utca elején épült zsinagógáról kapta. A régi templomot – amelynek sajnos semmilyen ábrázolását vagy leírását sem ismerjük – 1893-ban bontották le, a helyén épült fel a neológ zsinagóga ma is álló, ám a felismerhetetlenségig átalakított épülete. 1910-ben az utcát Lázár Vilmosról, az aradi vértanúk egyikéről nevezték el [1]. A város 1951-ben készült városképi és műemléki vizsgálata [2] feltétlenül megóvandónak ítélte az egyforma, földszintes, koraeklektikus házakból álló, hézagos–városias beépítésű utcát, amely hűen őrizte a XIX. század végi alföldi kisvárosi képét. A műemléki vizsgálat tanácsát (mint sok más esetben) ezúttal sem fogadták meg, így sok ház vált bontás vagy átalakítás áldozatává. Ennek következtében a Lázár utca ma kevésbé egységes képet mutat, mint a közeli Kis Tabán utca vagy a Dózsa György út páratlan oldala, azonban szerencsére így is megmaradt számos értékes és szép polgárház az utcában.


A Lázár utca 1951-ben. A kép bal szélén a 29. számú ház látható.  Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

Játék – Ismerjük fel Békéscsaba műemlékeit az épületek belső részleteiből

2016.12.24. 17:22 - csabaihazak

Békéscsaba nem bővelkedik pompás dísztermekkel, gazdagon díszített belső terekkel rendelkező épületekben, ezt a város múltja nem is tette lehetővé. Az egykori szép belső terek közül több is átalakítások, rombolás áldozatává vált a XX. században: elég a gerlai és a pósteleki kastélyra, a Beliczey- és a Reök-kúriákra, a Nádor és a Kakas szállodára, neológ és az ortodox zsinagógára gondolni, amelyek egykori belső szépségéről ma már csak a régi fényképek tanúskodnak. Több, országos hírű építész által tervezett épület (pl. a Nagy Virgil által tervezett Iparpalota, az Alpár Ignác által tervezett Kultúrpalota vagy a Czigler Győző által tervezett múzeum) források hiányában nem valósulhatott meg, noha ezek az épületek alighanem gyönyörű belső tereket is rejtettek volna magukban.nt.jpg

Népi lakóházak, podsztyenás házak XIV. – a Szlovák Tájház és a Garay utca

2016.12.14. 22:01 - csabaihazak

Címkék: múzeumok műemlékek népi építészet podsztyenás házak

Garay utca 21.

A Garay utca első nevét – Görbe utca – alakjáról kapta, 1910-ben nevezték el Garay János költőről. A város 1971-ben vásárolta meg az utca 21. számú házát, hogy ott szlovák tájházat rendezzenek be. tajhaz_2016_1.jpgA tájház utcai homlokzata 2016-ban

Szent László utcai elemi iskola

2016.11.28. 20:28 - csabaihazak

Címkék: iskolák helyi védelem Ádám Gusztáv

Szent László u. 17.

1913-ban a kultuszminisztérium elhatározta, hogy Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve ugyanennyi tantermet kíván létesíteni, ezekből Békéscsabára 12 esett. A döntés szerint a város alsó és felső végében egy-egy hat tanerős iskolát terveztek. A város képviselő-testülete egyhangúlag hozzájárult az iskolák építéséhez, a költséget a földvételi pénztár feleslegéből fizették. A képviselők megegyeztek abban, hogy az alvégen az iskola úgy helyezendő el, hogy a hatodik kerület, a Körösön túli rész gyermekei számára is könnyen hozzáférhető legyen. Hosszas eszmecsere után abban állapodtak meg, hogy a két új iskola közül egyik az alvégen, a Batthyány, Újkígyósi és Kölcsey utcák által határolt területen helyezkedjen el, a másik iskola pedig a felvégen a Berényi, Hajnal, Szent László és Békési út körzetében épüljön. Az iskola végleges helyéül a Szent László és a Vigasz utca sarkát jelölték ki.sztlaszlo1.jpgA Szent László utcai iskola 2015-ben

Polgárházak IV. – Kis Tabán utca

2016.11.21. 20:50 - csabaihazak

Címkék: népi építészet polgárházak

Kis Tabán utca

A Kis Tabán utca már Békéscsaba első, 1851-ben készült hivatalos utcanévjegyzékében is – kis eltéréssel – mai nevén szerepel: akkor Kis Tabányi utcának, később Kistabáni utcának nevezték, 1918-ban Kis-Tabán utcaként szerepel [1]. Az utca a nevét Békéscsaba III. kerületének régi, ma már alig ismert elnevezéséről kapta: a Luther utcától a Berényi útig, Haan Lajos leírása szerint "a központi iskolától Orosháza felé a város nyugati végéig" terjedő városrészt a köznyelvben Tabánnak nevezték. A városrész három részét Alsó-, Közép- és Felső-Tabánnak nevezték, az Alsó-Tabán a Luther utca felőli rész, a Közép-Tabán a Szarvasi út környéke, a Felső-Tabán pedig a Szarvasi úttól a Berényi útig terjedő terület volt. Hogy magának a városrésznek a neve honnan ered, arra nincs egyértelmű válasz. A hasonló nevű budai városrész neve a török Dabaghane szóból ered és tímártelepet jelent, ez a magyarázat azonban Csabán nemigen merülhet fel. Elkpézelhető, hogy a név átvitellel keletkezett a fekvés hasonlósága alapján (ez a város legmagasabban fekvő része), esetleg a betelepülők hozták magukkal.1-3-5_2015.jpgAz 1–3–5. számú házak 2015-ben

Fogház

2016.11.14. 21:51 - csabaihazak

Címkék: Deák utca Orbán Ferenc járásbíróság

Deák utca 2.

Az új járásbírósági palota építésével egy időben, 1926-ban, a bírósággal egy telken, a Deák utca vonalában új fogház is épült. A fogház terveit – a járásbírósági palotához hasonlóan – Orbán Ferenc budapesti építész-tanár készítette. A munkálatok a bírósági palota építésével együtt zajlottak, az építésre kiírt pályázaton a legolcsóbb ajánlattal nyertes Tömpe Károly budapesti építőmester vállalatában. A Békésmegyei Közlöny tudósítása szerint a fogház "már teljesen a modern követelmények szerint, jó higiéniával" épült.foghaz2015apr.jpgAz egykori fogház épülete napjainkban