Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Evangélikus Kistemplom

2011.10.20. 21:12 - csabaihazak

Címkék: templomok műemlékek Szeberényi tér

Szeberényi tér 1.

Békéscsaba első evangélikus templomát az 1718-ban a Felvidékről érkezett szlovák evangélikusok építették. Ez a templom vesszőből font, sárral tapasztott, paticsfalú, meszelt épület volt, mert úgy gondolták, hogy a nagyon egyszerű templom építését nem akadályozza meg a hatóság. 1723-ban e templom helyén vályogból építettek templomot, amely már téglával volt kirakva, és orgonája is volt.

A Kistemplom 

Az első szilárd anyagú templom – a mai Kistemplom – 1745-ben id. Tessedik Sámuel lelkész buzgó fáradozása nyomán épült fel sok nehézség közepette.Miután az előző templom már romba dőléssel fenyegetett, Tessedik már 1743-ban kérte a vármegyétől, hogy Csaba új, szilárdabb anyagból épült templomot emelhessen. A vármegye a kérelmet a kancelláriához terjesztette fel, ahol azonban nem foglalkoztak az üggyel. 1744-ben Tessedik Harruckern Ferenc báróhoz fordult, aki azt javasolta, hogy a templomot nyers téglából, négyszögletű formában, torony és mindenféle ékesség nélkül építsék fel. Harruckernt meggyőzték arról, hogy nyugodtan engedélyezze a csabaiaknak a templom építését, mivel más földesurak, sőt, a kalocsai érdek is engedélyezte birtokain protestáns templom építését. 1745-ben elkezdték összehordani a templom építéséhez szükséges anyagokat, és a szükséges pénz előteremtésére adót vetettek ki, amely alól azonban a katolikus vallásúak mentesültek. Az építkezés április 26-án kezdődött és öt hónapig tartott. A csabaiakat már az első napon feltartóztatták a munkában, miután az a híresztelés terjedt el, hogy valamilyen nagyszabású templomot akarnak építeni toronnyal, a félreértést azonban sikerült tisztázni. Az alapokat két nappal később rakták le, és az építkezés továbbra is remény és félelem közepette haladt. A csabaiakat pártfogolta Grassalkovich Antal gróf is, ennek hatására a padozatot is szilárdabb anyagból, homokkőből készítették el. A gróf Bécsben is képviselte a csabaiak érdekeit, ugyanis úgy hírlett, a csabai templom lerombolását tervezik. Az építkezés végül szerencsésen befejeződött, és Márton napján felszentelték a templomot. Ez volt az első téglából épült evangélikus templom a török kiűzése után a Tiszántúlon.

A Kistemplom tornyának tervrajza 1783-ból. Forrás: A csabai evangélikus templom tornyának építése, Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, MNL BéML IV. A. 1.b. 344/1782, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A város növekedése miatt a templomot hamarosan bővíteni kellett, ez 1773-ban történt meg a két oldalszárny építésével, ugyanakkor Pestről hozattak szobrokkal díszített barokk oltárt. 1781-ben az oltár és a szószék aranyozást kapott, amint az oltáron lévő felírás mutatta, mely így szólt: "curavit ecclesia csabensis an. 1728. Renovatum an. 1781". 1783-ban, II. József Türelmi rendelete alapján felépülhetett a templom 40 méter magas tornya, amely az első evangélikus templomtorony török uralom után az Alföldön. Fenti képünk a torony 1783-ból származó tervrajzát mutatja – talán a legrégebbi ábrázolása városunk valamely épületének.

A torony terveit készítő gyulai Joannes Husel (?) építőmester aláírása. Forrás: A csabai evangélikus templom tornyának építése, Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, MNL BéML IV. A. 1.b. 344/1782, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A torony legfelső emeletén a tűzőr részére búboskemencével fűthető őrszobát is kialakítottak.

Tűzőrszoba a Kistemplom tornyában

Ekkor már az ország legnagyobb evangélikus gyülekezete volt a csabai, tízezer hívővel, így hamarosan a kibővített Kistemplom is kicsivé vált. A probléma megoldására három javaslat született: az első szerint a község két végén egy-egy új templom épült volna, a második szerint a lebontott régi templom helyén épült volna fel az új, nagyobb templom. Végül szerencsére Milecz Mihály javaslatát fogadták el: a régi templommal szemben épült fel az új Nagytemplom, így megmaradhatott a város legrégebbi műemléke.
A Kistemplom 1827-ben (Karacs Ferenc rézmetszetének részlete)

Később a templomon számos átalakítást hajtottak végre. 1829-ben "kívül belől kimeszeltetett, a’ chorusok* megnagyobbíttattak, az orgona megjavíttatott, az oltár sorompója szélesbíttetett".

alaprajz.jpgA templom alaprajza az 1858-as átalakítások előtt Haan Lajos rajzán

Még nagyobb változás történt az 1858-60. években:  "a’ fa chorusok és az azokat tartó, a’ templom közepe táján lévő négy idomtalan oszlopok leromboltattak, új chorusok, új padok készíttettek, új orgona, új oltár, új szószék készíttetett, a’ templom kehlheimi kövekkel kirakatott, belül kifestetett, kívül kimeszeltetett a’ nyolczszögű üveggel ellátott kerek ablakok helyett nagyobbak vágattak, az oltár az orgonának, az orona viszont az oltárnak helyére áttétetett. Ezen reparatio bele került 12,000 pftba, a’ mint erről bővebben értesülhetni az „évkönyv” lapjaiból, mellyet [az] 1859 [ik] eszt[endőben] kezdtünk írni.haan.jpgCsaba központja a XIX. század derekán a Kistemplommal

1876-ban a régi, 1773-ban készült barokk oltár a jaminai evangélikus templomba került, helyére ugyanakkor késő romantikus oltárt és szószéket építettek.

A Kistemplom 1866-ban, Zelenyánszky A. festményén

1894-ben, a millenniumra készülve, tovább akarták gazdagítani a Kistemplomot, és barokk homlokzatát neoreneszánsz motívumokkal, középrészét impozáns kupolával, tornyát további emelettel akarták átépíteni.
kistemplomterv.jpg A Kistemplom átalakításának tervei Hrabovszky Pál III. éves építészhallgató tervrajzán (1895). Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár

1895-ben további tervek készülnek: áprilisban Michnay Sándor építészvállalkozó nyújtotta be homlokzati rajzát, alaprajzát és költségvetését, májusban Zamecsnik Lajos ácsvállalkozó adott a város által is jóváhagyott terveket, alternatívákkal a szögezett fatartós „boltozat”-ra, de a homlokzatok eklektizálására is. Júliusban Hrabovszky Pál III. éves építészhallgató készíti el a maihoz leginkább hasonlító kereszthajó véghomlokzati rajzát, amely a Nagytemplom oromzatát követi formailag. A tervekből kitűnik, hogy a barokk torony kerengőerkélye is későbbi, mivel akkor még csak közvetlenül az ajtók előtt volt kis kilépő. A Kistemplom 1906-ban

A Kistemplom a két világháború között

A Kistemplom leírása

A Kistemplom napjainkban

A homlokzat előtti torony földszintjén középen a szegmensíves bejárat fölött tükör és szegmensíves szemöldökpárkány. E fölött félkörív záródású, szalagkeretes ablak. A vakablakok alatt ovális alakú, szalagkeretes nyílások. Az első szintet háromtagú, vízvetős övpárkány zárja. Az első emeleten ovális, keretelt ablakok, fölöttük egyszerű övpárkány. Az emeleten szintén félkörív záródású ablak, egyszerűen keretelve, zárókővel és íves, cseppdíszes köténydísszel. A falsarkok lizénával keretezettek, ezek golyvázódnak az erkély alatt.

A legfelső szinten öntöttvas korlátos erkélyre félkörív záródású ajtók nyílnak.  A toronytörzs órapárkánnyal van lezárva. A lizénák az órapárkánynál golyvázódnak. A festett, bádogfedésű tetőn vázadísz. A templomtorony barokk stílusú.

A hajó homlokzatai és belseje romantikus stílusú. A kereszthajók véghomlokzatai háromtengelyesek. A középső axisoknál félkörív záródású kapuk, kannelúrás, ión fejezetes pilaszterekkel, fölül timpanondísszel. A két szélső tengelynél félkörív záródású, romantikus ablakok, profilírozott keretezéssel, köténydísszel, fölül egyenes záródású szemöldökpárkánnyal. A falsarkokon egy-egy ión fejezetes füzérdíszítésű pilaszter. A hajó eresz alatti párkánya háromrészes, fogazott főpárkány. Fölötte íves, szegmensíves lezárású oromfal meandervolutás díszítéssel. A padlástér megvilágítását az oromfalban lévő két keretelt félkörívzárású ikerablak biztosítja. Az oldalhomlokzatok egy-egy ablakkiképzése megegyezik a kereszthajók véghomlokzatainak ablakmegoldásával. A hajó hátsó, jobb oldali részében ovális ablaknyílások kerültek elő az 1975. évi helyreállításnál, ezek egy részét bekarcolva jelölték.

A kereszthajó véghomlokzata
Forrás: Templomaink - Magyarország templomainak galériája

A torony mögött görög kereszt alaprajzú belső tér. A négyezet kolostorboltozattal fedett. A három másik keresztszárny tükörboltozatos mennyezettel fedett. A négyezet sarkainál tükrös, ión pilaszterek futnak fel, a csigák alatt füzérdíszítéssel. A toronybejárat felőli karzatot öntöttvas és faoszlopok támasztják alá. A két oldalszárnyon egyemeletes karzat. A galériát háromnyílásos, két középpillérre támaszkodó szegmensíves boltozat tartja. A kórus alátámasztását öntöttvasból készült két-két kör keresztmetszetű korinthoszi fejezetes oszlop biztosítja. A mellvéd kiképzése hasonló az oldalszárnyon levő mellvéd kialakításához. Ezen a karzaton helyezkedik el az orgona, amelyet Dangl Antal császári és királyi orgonaépítő készített Aradon. 

John Doe: Esküvő utánA Kistemplom belső tere

Az orgona, az oltár és a szószék a XIX. század végén készült. Az oltárkép félkörív záródású mezőben ábrázolja Krisztust az Olajfák hegyén. Az oltár melletti öntöttvas akantuszlevelekkel díszített keresztelőkutat, amelynek fedelén Keresztelő Szent János szobra látható, a csabai csizmadia céh csináltatta 1859-ben. A négyezet közepén helyezkedik el a csillár, melyet 1975-ben vásárolt az egyház. A padok copf stílusúak utólagos festéssel.

A Kistemplom harangjai

A kistemplomnak három harangja van. Legnagyobb a 3600 kg tömegű, 179 cm alsó átmérőjű, 130 cm magas Marik-harang, amely Magyarország legnagyobb tömegű evangélikus harangja. A harangot 1874-ben Marik Pál és felesége adományozta. Először Hilzer Ignác öntötte meg Bécsújhelyen, ez a harang azonban 1875-ben megrepedt, így 1876-ban Seltenhofer Frigyes mesterrel újjáöntették. A soproni mester annyira kedvező árajánlatot adott, hogy megnagyobbítva, 3600 kg-os tömegben tudott megvalósulni az új harang.

A Marik-harang

A harangon az alábbi szlovák nyelvű feliratok olvashatók.

Egyik oldalán:

"KDYZ LIBL
HLAS ZWONU
PRONIKÁ OBLOHU
SRDECNE
NÁBOZNE VZDYCHNI
K
PÁNU BOHU"

Magyarul: "Mikor e harang szól, s hangja égig hatol, hittel, áhítattal sóhajts Istenhez"
Másik oldalán:


ZWON TENTO CYRKVI

EVANG. B. CABENSKÉ DAROVAI
PAVEL MÁRIK
S PRWOW MANZELKOW MÁRIOW ONDREJCIK
A S DRUHOW HELENOW POLJAK.
R. P. 1874

 

Magyarul: "Ezt a harangot a b. csabai evang. Egyháznak adományozták Marik Pál s első felesége, Ondrejcsik Mária és második felesége, Poljak Ilona. Az Úrnak 1874. esztendejében."

A Pártázaton magyar felirat: "ÖNTÖTTE SELTENHOFER FRIGYES HARANG ÖNTŐ SOPRONBAN 1876-BAN"

A 830 kg tömegű, 122 cm alsó átmérőjű középharang 1922-ben készült Szlezák László műhelyében Budapesten. Felirata:

"E HARANG ELŐDJÉT
SZÁMOS HITBUZGÓ EV EGYHÁZTAG ADOMÁNYOZTA 1884-BEN.
A VILÁGHÁBORÚ ALATT A HARANG A HAZA OLTÁRÁN ÁLDOZTATOTT
A BÉKÉSCSABAI EV EGYHÁZ ÚJRA ÖNTETTE 1922. ÉVBEN
SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ ÁLTAL BUDAPESTEN"

A vállon népies díszítés, a pártázaton szőlőmotívum, alatta növényindák futnak körbe.

A 360 kg-os, kb. 90 cm alsó átmérőjű kisharang 1923-ban készült Szlezák László aranykoszorús mesternél Budapesten.


A II. világháborúban rekvirálták el a kistemplom negyedik, 1425 kilós harangját, melyet Szlezák László öntött Budapesten, helye üresen áll a toronyban, járma és nyelve mai napig megvan. Az I. világháborúban 3 harangját vitték el, csak a nagyharang maradt meg.

Felhasznált irodalom:
[1] Bugár-Mészáros Károly: Evangélikus Nagytemplom, Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 333., 1989.
[2] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[3] Magyar Harangok Honlapja
[4] A Békéscsabai Evangélikus Egyházközség honlapja
[5] Templomaink - Magyarország templomainak galériája
[6] Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr103258999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

P_M 2017.08.27. 23:36:36

"1744-ben Tessedik Harruckern báróhoz fordult, aki azt javasolta, hogy a templomot nyers téglából, négyszögletű formában, torony és mindenféle ékesség nélkül építsék fel." Fontosnak tartanám, hogy Harruckern Ferencről van szó, hiszen az újratelepítő Harruckern János György 1742.április 28-án meghalt. id. Tessedik már az ő halála után érkezett Csabára.

csabaihazak 2017.08.28. 14:32:44

@P_M: Köszönöm, beírtam a bejegyzésbe is!