Andrássy út 87.
A vasútállomás építésénél (1858-ban) az idegen munkások részére barakkot kellett építeni; először deszkából, majd egy kisebb vályogépületet emeltek. 1859-ben elhatározták, hogy építenek egy nagyobb vendégfogadót ebédlőteremmel, 3-4 vendégszobával, borivóházat, a vendéglősnek két lakószobát és istállókat, de a vendéglő csak 1862-ben épült fel.
A Kakas szálloda a két világháború között
1883-ban a régi Kakas vendéglő helyén Sztraka Ernő városi főmérnök tervei szerint 70000 pengő költséggel épült fel az új, magasföldszintes vasúti vendéglő pincelabirintussal, mely az „Arany Kakas” nevet kapta, azt tartván, hogy a vasút melletti új szálló aranytojásokat fog jövedelmezni a közbirtokosságnak. Az 1883 novemberében megnyílt Arany Kakast Zimányi körösladányi vendéglős üzemeltette.
Az Arany Kakas Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Bcs. Vasúti Szálloda tervrajza MNL BéML V. 76 a. 19/1926. III. 8., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A gróf Apponyi Albertet és Barabás Bélát kísérő lovasbandérium Békés-Csabán. Bánffy Miklósné úrasszony felvétele. Háttérben látható az akkor még földszintes Arany Kakas. Forrás: Tolnai Világlapja V. évf. 30. sz., 1905. július 23.
Az 1890-es évekbe Ungár Jónás, majd 1901-től Bors Mihály bérelte a szállodát, aki az Arany Kakas udvarát parkosította, a folyosókat beüvegeztette. 1906-ban a szálloda akkori bérlője, Bors Simon kérvényt adott be a képviselő-testülethez a Vasút utca (a mai Andrássy út) vonalába eső nyári kioszk felállítására. A tanács azzal adta meg az engedélyt, hogy a nyári mulatóház csak a szálló udvarán állítható fel. Bors Simon 1910-ben vállalta, hogy saját költségén átalakítja, kitatarozza az ekkorra már igen rossz állapotúvá vált, a Békésmegyei Közlöny által a "légyottozók és a snapszélvezők kedves hajlékának" nevezett szállodát. Ugyanebben az évben Bors Simon újabb kérvénnyel fordult a városhoz, hogy a szállodát a folyamatban levő átalakítás és modern berendezés befejezése után Vasúti Szállodának kereszteljék át. A teljesen újonnan berendezett, villanyvilágítással ellátott szálloda 22 vendégszobával, télikert vendéglővel, kitűnő konyhával, jó borokkal, frissen csapolt kőbányai sörrel várta vendégeit.
A vasúti szálloda az átépítés után
1926-ban az akkor már elavult, a kor igényeinek nem megfelelő, az új és a tervezett vasúti épületek közé nem illeszkedő épületre Bányai András tervei szerint és az ő vállalatában 92500 pengő költséggel a város emeletet építtetett a szállodára, amely 35 vendégszobával, és csinos, részben az emeletre is felnyúló étteremmel rendelkezett. Az épület teljesen újjászületett, a külső falakon kívül nem maradt meg egyetlen fal sem. A Békésmegyei Közlöny beszámolója szerint valamennyi vendégszoba vidéki szállodákban ritkán tapasztalt kényelemmel volt berendezve, a bútorok újak és szépek, az ágynemű ragyogón tiszta és finom volt. Ennek ellenére a szobák ára igazán nem volt magas: az utcai szobák 40000, az udvari szobák pedig 30000 koronába kerültek. Az átalakított szállodát 1927. január 16-án adták át, a megnyitás alkalmából Ferencz Mihály vendéglős látta vendégül barátságos vacsora keretében a hatóságok képviselőit, az épületen dolgozó munkásokat valamint vendéglős kartársait. Az 1920-as évek végéről származó reklámok szerint minden este 8 órától hangulatos esteket rendeztek női zenekar fellépésével. Közreműködtek gróf Haller Elly énekes prímásnő, Konrád Anci gitárénekesnő, Medák Margitka jazz band fenomén és a többi kísérő tagok. Minden este Puskás Ottília ezüstéremmel kitüntetett 6 tagú női zenekara játszott. A vendégeket szolid, családi műsor várta a legújabb sláger énekszámokkal, valamint kitűnő ételek, italok és pontos kiszolgálás. 1929-ben Kurtág Mórné alma-nagykereskedést nyitott a szálloda épületében.
A szálloda, a vele szemben álló MÁV-palotával együtt igen látványos és szép képpel fogadta a városba érkezőket, különösen, ha a mai állapottal vetjük össze. A magasföldszintes, emeletes szálloda Andrássy úti homlokzatát négytengelyes középrizalit tagolta, amelyet a gazdagon profilozott keretelésű, íves zárású, vázadíszekkel elválasztott ablakokkal épült attikafal és az íves timpanon koronázott. Az ablakok egyenes záródásúak voltak, a földszinten profilozott kerettel, könyöklőpárkánnyal és egyenes szemöldökpárkánnyal, az emeleten tükrös mellvéddel. A rizalit földszintjének ablakait háromszögű timpanon zárta. Az ablakok között széles falsávok tagolták a homlokzatot. Az udvar felőli homlokzaton nyitott folyosók vezettek a szobákhoz.
A Vasúti szálloda belső tere Bányai András tervrajzán. Forrás: Bcs. Vasúti Szálloda tervrajza MNL BéML V. 76 a. 19/1926. III. 8., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A Vasúti szálloda oromzata Bányai András tervrajzán. Forrás: Bcs. Vasúti Szálloda tervrajza MNL BéML V. 76 a. 19/1926. III. 8., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Krainka Frigyes eltávozása alkalmából 1932. március hó. A hátterben bal oldalon jól látszik a szálloda udvari homlokzata. Fotó: Kató László. Forrás: Orlai Petrich Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye, Mezőberény
A Vasúti szálló 1944. szeptember 21-én, Békéscsaba bombázásakor telitalálatot kapott, és teljesen elpusztult. A szálloda helyén ma parkosított tér található, ahol egykor a tanácsköztársasági emlékmű, ma pedig Boczkó Dániel szobra áll. A város kiemelkedő épületei közé tartozó egykori szálloda helyén kialakított teret jellegtelen modern lakóépületek veszik körül.
A Kakas szálloda helye ma
Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: Tallózás Csaba multjából 1738–1803, Békéscsaba,1923.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193?.
[3] Szilasi László: A középső Liberátor, Beszélő, 2006. december.
[4] Tábori György: A városrendező, Békéscsaba, 1993.
[5] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, 1930.
[6] Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák 1717–1918, Békéscsaba, 2008.
[7] Ünnepélyesen nyitották meg az új vasúti szállodát, Békésmegyei Közlöny, 54. évf. (1927), 13. sz.
