Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (21) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (30) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (4) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (19) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (41) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (1) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (16) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Weisz Mór-féle palota – a Békésmegyei Általános Takarékpénztár székháza

2013.07.11. 22:42 - csabaihazak

Címkék: szecesszió helyi védelem Bányai András Szent István tér Rerrich Béla

Szent István tér 5.

A városháza melletti telken egykor az urasági vadász háza állt, amelyet később Seiler Mátyás vásárolt meg, és ott mészárszéket működtetett. Halála után fia, Seiler Elek főszolgabíró sokszor kínálta a községnek 17000 forintért a városháza telkének kibővítéséül, de a község vezetője nem akart többet adni 16000 forintnál. Efelett éveken át elkötekedtek egymással, végre is megvette 17000 forintért Weisz Móritz és felépítette rá kétemeletes nagy házát [1], ahogy a korabeli Békésmegyei Közlöny tudósított róla: "nem azért, hogy a földszinti ablakokból szép felesége a Fiume szálló előtti ifjú publikumon legeltesse bájos fekete szemeit, hanem hogy jó áron üzleteknek kiadhassa a földszintet".Szent István-tér.jpgA Weisz-bérház az 1910-es években

A bérházat Bányai András csabai építőmester építette 1909-ben, azonban az épület tervezése különös módon történt. Amint azt a Jogesetek [6]cikke alapján megtudhatjuk, az építtető Weisz Mór és Bányai építőmester több alkalommal kérték ifj. Rimanóczy Kálmánt, hogy a nagyváradi Bémer téren a Központi Takarékpénztár Rt. számára épült kétemeletes palota általa készített homlokzatrajzát a Csabán építendő ház részére rendelkezésükre bocsássa. Miután a nagyváradi építész kérésüket határozottan visszautasította és a tervek felhasználása ellen tiltakozott, Bányai építőmester a nagyváradi épületről készült fényképek és képeslapok alapján építette fel a csabai palotát a nagyváradival csaknem teljesen megegyező homlokzattal. Bár Rimanóczy beperelte a csabai építtetőt és az építőmestert, a nagyváradi királyi ítélőtábla (erősen vithatható módon) az alpereseknek adott igazat, mondván, hogy a szerzői jog védelmére vonatkozó törvény csak rajzokra, metszetekre, festményekre és szobrokra vonatkozik, a törvény építészeti művekről nem rendelkezik, és az alperesek nem szerezték meg jogtalanul a homlokzati rajzokat.

Az épületnek tehát van egy "ikertestvére" Nagyváradon, az egykori Bémer téren – igaz, az építés óta a két épületen végrehajtott átépítések hatására a köztük lévő hasonlóság kisebb, mint eredetileg volt.

nagyvárad1.jpgA nagyváradi Központi Takarékpénztár épületeNagyvárad2.jpgA nagyváradi épület napjainkban

 1918-ban a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. Rerrich Béla műépítész tervei szerint a földszint átépítésével bankhelyiséggé alakította át.BMÁTP.jpgAz épület a takarékpénztár székházakéntlaszky01.jpgA főtér 1920 körüllaszky04.jpgA főtéri házsor 1930 előttlaszky03.jpgAz épület az 1930-as években

Szimmetrikus homlokzatát két két szint magas zárterkély tagolja a többinél szélesebb ablakokkal. Az épület legérdekesebb része a két zárterkély között a második emeleten látható hengeres külső felületű loggia, alul a falpillérekből organikusan kinövő plasztikusan formált konzolokkal alátámasztva. A konzolokra a mellvéd felett szecessziós ízzel átfogalmazott korinthoszi oszlopok ülnek, alátámasztva a loggia kihasasodó födémét. A falfelületeket dekoratív vakolatplasztikák is gazdagítják [2]. Amint az régi képeinken látható, a zárterkélyek egykor toronnyal záródtak, amelyeket sajnos az ötvenes-hatvanas években lebontottak. Ebben az időben ugyanis úgy vélték, hogy a szecessziós épület "nyugtalan tömegével és hivalkodó formáival teljesen idegen a magyar táj és a magyar kisváros képének jellegétől", a magas, díszes épület mellett kevésbé tud érvényesülni a városháza értékes műemlék épülete [4]. Ezért bontották le a tornyokat és az íves oromfalat, valamint a teljes tetőszerkezet is leegyszerűsítették.Untitled - 2.jpgAz épület az ötvenes évekbenlaszky07.jpgAz épület 1950 körül

Az épületben a háború után a rendőrség kapott helyet, jelenleg pedig a K&H bankfiókja található benne. BMTP1.jpgAz épület 2013-banweisz.jpgAz épület erkélyeweisz1.jpgErkélykorlátweisz2.jpgOromzatweisz5.jpgOszlopfő az erkélyrőlweisz3.jpgAz erkélyweisz4.jpgEmeleti ablakBMTP2.jpgAz épület éjszakai világításban

Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: A csabai nagy árvíz és egyebek, 1923.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[3] Kis Béla: A békéscsabai Szent István tér nevezetes épületei, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület honlapja.
[4] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[5] Békésmegyei Közlöny 1909.
[6] Jogesetek. Melléklet az Ügyvédek Lapja 30. számához, Budapest, 1912. július 27.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr585391656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.