Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Az Osztrák–Magyar Bank fiókja – Magyar Államkincstár

2013.07.17. 21:07 - csabaihazak

Címkék: bankok helyi védelem Dózsa György út Bartók Béla út Hubert József

Dózsa György út 1.

1910-ben az Osztrák-Magyar Bank tíz új bankfiók létesítését határozta el Magyarországon. Békéscsaba és a megyeszékhely Gyula között nagy versengés indult a Békés megyei bankfiók elnyeréséért. A bank és a pénzügyminisztérium végül a várható forgalom nagysága alapján Békéscsaba mellett döntött, így épülhetett fel 1912–13-ban a mai Dózsa György út és a Bartók Béla út sarkán a bankfiók. 

MNB_10-esevek.jpgAz Osztrák-Magyar Bank épülete az 1910-es években

Az épület terveit Hubert József budapesti műépítész tervezte, aki az Osztrák–Magyar Bank építészeként 32 bankfiókot tervezett országszerte (pl. Nagykanizsán, Kaposváron, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Újvidéken, Versecen), továbbá – többek között – özv. Pálházy Andrásné és Pálházy József úr bérházát Budapesten, valamint részt vett a budapesti belvárosi takarékpénztér tervezésére kiírt pályázaton, illetve az ő tervei alapján építették át mai formájára a bajmóci várkastélyt. Az egyik leginkább sikerült épülete talán éppen a békéscsabai bankfiók késő eklektikus, szecessziós hatásokat is mutató épülete.

1912-ből származó tervváltozat: a homlokzat beosztásában megegyezik a felépült épülettel, azonban részleteiben jelentősen eltér a végleges változattól. Forrás: Bcs. Dózsa György út 1. sz. Osztrák–Magyar bank tervrajza MNL BéML V. 76 a. 15/1919. I. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az építkezést Lucz József fővárosi pallér vezette. Az ácsmunkát Molnár János csabai ácsmester, a bádogosmunkákat Hankó Mihály, az asztalosmunkákat pedig Czeiler István aradi asztalos készítette. A bankpalota előtt két méter széles aszfaltjárda készült.

MNB3.jpgAz Osztrák-Magyar Bank palotája

A homlokzatokat erőteljes függőleges elemek, kváderezett pilaszterekkel szegett rizalitok és köztük sima pilaszterek tagolják, a függőleges hatást tovább fokozza a konzolsoros főpárkányon ülő attika toronyszerű megemelése a rizalitok feletti dúsan tagolt volutás oromzatokkal. Osztópárkányt csak a pince fölött alkalmaztak, ez is a homlokzatok függőleges lendületét növeli. A főemelet, itt a magasföldszint hangsúlyát az ablakok felett alkalmazott íves tört timpanonnal koronázott gazdag tagolás adja meg.

Az épület magasföldszintjén 18 helyiség kapott helyet, az emeleten két lakás 18 helyiséggel, légfűtéssel, vízvezetékkel, villannyal. A pincében 13 helyiség van. A vízvezetékhez percenként 64 litert adó artézi kút biztosította a vizet. A bankpalota díszes kapubejárata mellett két hatalmas fehér márványoszlop közt impozáns – oldalt kékes színű majolikalapokkal kirakott – főlépcső vezet a félemeletre, a főpénztárba.

MNB1.jpgNemzeti Bank

A 14 méter hosszú, 7 méter széles főpénztár falait embermagasságban míves faburkolat díszíti. Innen egy, a könyvek és iratok részére Wertheim-szekrényekkel berendezett kisebb helyiségen át juthatunk az épület legértékesebb és legszilárdabb részébe, a 3×3 méteres páncélterembe, melyet 70 cm-es vasbetonfalaival és 25 mázsa súlyú, 20 cm széles Wertheim-ajtajával áttörhetetlenné építettek.

MNB2.jpgA Magyar Nemzeti Bank palotája

A banképület minden hivatalos helyiségének ajtaját érzékeny vészjelzővel látták el. Külön lépcső vezet fel az emeleti lakásokhoz, melynek művészi vaskorlátját Dénes Bálint műlakatos mester készítette. Az emeleten a mai Dózsa György utca felőli szárnyban volt a főnök ötszobás, fürdőszobával és mellékhelyiségekkel ellátott lakása, a mai Bartók Béla úti szárnyban pedig a főpénztáros négyszobás lakása. A szolgának kétszobás lakás jutott, közvetlenül a páncélszoba mellett. Rajtuk kívül még a portás lakott a palotában. A bankfiók tisztviselői kara hét főből állt. Az Osztrák–Magyar Bank csabai fiókja június 23-án kezdte meg egész megyére terjedő banki szolgáltatását Laubner József volt újvidéki főnök vezetésével.

MNB13.jpgA város egyik legszebb épülete 2013-ban

A pénzintézet a húszas évek elejétől a Magyar Nemzeti Bank Békéscsabai Fiókja néven működött. A jó hírű csabai bank az 1928. évben 9 787 340 pengő helyi váltóforgalommal és 148 529 866 pengő zsíróforgalommal a jegyintézetek közötti forgalom tekintetében országosan kiemelkedő helyen állt.

fokapu.jpgFőkapu a Dózsa György út felől

MNB13_2.jpgHomlokzati részletMNB13_3.jpgAblakrácsMNBf.jpgFöldszinti ablakMNBe.jpgEmeleti ablakb6.jpgAz előcsarnok részleteb7.jpgAz előcsarnok részleteb5.jpgAz előcsarnok részletemnb_lepcsohaz.jpgA főpénztárba vezető lépcsőb8.jpgA főpénztárba vezető lépcsőb9.jpgAz előcsarnok részleteb1.jpgRészlet az előcsarnokbólb3_1.jpgLépcsőházi részletb2.jpgFelülvilágító ablak a lépcsőházbanb4.jpgAz emeletre vezető lépcső korlátja

1996 óta az időközben új, az eredetiétől igencsak elütő stílusú szárnnyal bővült, helyi védelem alatt álló épület a Magyar Államkincstár békéscsabai fiókjaként működik. Az épület 2017-ben teljes felújítást kapott.

2018.jpgAz épület a felújítást követően, 2018 januárjában


Felhasznált irodalom:
[1] Gécs Béla: Nyolcvanöt éve épült az Osztrák–Magyar Bank (Magyar Nemzeti Bank), most a Magyar Államkincstár Békés megyei fiókjának székháza, Békéscsaba anno..., Heti Mérleg VIII. évf. 4. szám, 1998. február 5.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.
[3] Az Osztrák–Magyar Bank csabai fiókja. Elkészült a bankfiók palotája, Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 33. sz., 1913. április 27.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr885396716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.