Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Halászlányos kút

2014.01.27. 22:02 - csabaihazak

Címkék: szobrok kutak Kossuth tér

Kossuth tér

A város területén levő kutak – a Körös-partiakat leszámítva – többé-kevésbé fertőzöttek voltak, és elősegítették különböző járványok terjedését, különösen a hideglelését (amely bármilyen hidegrázással járó betegséget jelenthetett). Alighanem ennek is volt köszönhető, hogy 1885-ben – az elnöklő bíró döntő szavazatával – a képviselő-testület elhatározta, hogy a Kossuth téren artézi kutat fúrat. Az ellenzők attól féltek, hogy a kút közelsége miatt a Nagytemplom össze fog omlani. A kútfúrás munkájára többen is pályáztak, köztük a híres Zsigmondy Vilmos mérnök unokaöccse, Zsigmondy Béla is. Végül Gold János kútfúró mester ajánlatát fogadták el, noha Zsigmondy is ugyanakkora árral pályázott, de Zsigmondy azt is kérte, hogy a fúrás jó eredménye esetén a nyerendő vízmennyiséghez mért szerény jutalmat is kapjon.halaszlany.jpgA halászlányos kút

A fúrás rengeteg bajjal járt, és négy és fél év után, 218 méteres mélységnél teljesen el is akadt. Ekkor Zsigmondy Béla vette át a munkát, aki öt hónap alatt be is fejezte a fúrást. A fúrás 77500 pengőbe került, az összköltség kb. 85000 pengőt tett ki. A város megkapta a vármegye 1000 forintos díját, amelyet a vármegye pár évvel korábban annak a községnek ígért, amely elsőként készít artézi kutat.hal2.jpgA halászlányos kút 1900 körül

A kút mélysége 299,5 méter, hozama elkészültekor napi 183014 liter volt. A víz 25°C hőmérsékletű, sárgás színű, kissé kénes, igen lágy. A város rögtön elemzésre küldte a vizet, amelyet ivásra alkalmatlannak találtak. A kútépítés ellenzői részéről megindult támadások, vádaskodások hatására újabb elemzést kértek, Dr. Wertha Vince műegyetemi vegyész elemzése szerint a víz fertőző szerves anyagokat nem tartalmaz, kis kéntartalma miatt kezdődő gyomorbántalmakra jótékony hatásúnak találta, és e célra ott melegében a kút mellett ivásra javasolta. A módszer hatékonynak bizonyult, a hideglelés csaknem teljesen megszűnt a városban.hl4.jpgA kép érdekessége: a halászlány helyén kovácsoltvas díszítés

A kút medencéjét kalázi édesvízi mészkőből, Berndt Ferenc építési vállalkozó felügyelete mellett állították össze. A főoszlopot és a medencét Zenger Béla budapesti kőfaragó készítette. A kút építése a november végi fagyban is folytatódott, ami később problémákhoz vezetett: a kőelemek összeillesztésekor nem megfelelő betonozás miatt a víz szivárgott a medencéből, nagy tócsákat képezve a kút körül. 1891 nyarán végül Kotsis Lajos aradi építész és cementgyáros új tervekkel vállalta el a kútépítést.hl.jpgA halászlányos kút

A kút díszítésére az építkezést felügyelő Sztraka Ernő városi mérnök szobrot vagy díszvázát javasolt, Kocziszky Mihály bíró döntő szavazatával szobor vásárlása mellett döntöttek. A Békésmegyei Közlöny 1892. március 27-i száma szerint a két méteres öntöttvas szobrot, amely 200 forintba került a Schlick-gyárból rendelték, és bronzszínűre festették. Bankó András városi főmérnök közlése szerint a szobor alkotója ifjú Duret francia szobrász [4]. A szobor egy najádot, vagyis vízi nimfát ábrázol, aki kagylóban áll, kezében halat tart – ennek okán a csabaiak halászlánynak nevezték.  Békéscsaba_kossuth.jpgA kút az 50-es-60-as évekbenhlvir.jpgA halászlányos kút virágosmedencekénthalaszlany.jpgA régi halászlányos kút eredeti szobra. Forrás: Békés Megyei Népújság 40. évfolyam, 86. szám, 7 oldal, 1985. április 13.

A kút több mint egy évtizedig működött rendesen, aztán a vízhozam csökkenni kezdett, 1909-re már az eredeti felére. 1920-ban a halászlányt villámcsapás döntötte le. A kutat többször kompresszorral tisztították, az 1940-es évek végén azonban már nem foglalkoztak a tisztítással: a medence földdel feltöltve virágoskertként szolgált, majd elbontották. A halászlányszobor előbb a strandra került, majd nyoma veszett.hl1.jpgA halászlányos kút napjainkbanhl2.jpgA halászlányt ábrázoló szobor Mészáros Attila szobrászművész alkotásahl14.jpgA kút 2014-ben

A Békéscsaba Közterületeiért Közalapítvány a 2000-es évek elején karolta fel a régi artézi kutat újbóli felépítésének gondolatát, amelyet Gécs Béla 1999-ben vetett fel [2]. Először 2001-ben az angyalos kút készült el, majd egy évvel később a halászlányos út is újra felépült eredeti helyén, a Kossuth téren. A kutat díszítő halászlányszobor Mészáros Attila szobrászművész alkotása. A kút a körülötte kialakított kis térrel Békéscsaba egyik leghangulatosabb látnivalója lett.

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[2] Gécs Béla: Csabai artézi kutak, Békéscsaba anno..., Heti Mérleg, IX. évf. 4. sz., 1999. február 4.
[3] Gécs Béla: Visszatért a Halászlányos kút, Békéscsaba anno..., Csabai Mérleg, XII. évf. 23. sz., 2002. október 24.
[4] Tábori György: A városrendező – Sztraka Ernő városi mérnök munkássága, Békéscsaba, 1993.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr805522965

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.