Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Kereskedők Háza

2014.04.07. 21:40 - csabaihazak

Címkék: József Attila utca Münnich Aladár szállodák és vendéglők

József Attila utca 2.

A kereskedők egyesülete 1929-ben az akkori Apponyi utcában (a mai József Attila utcában) építette fel székházát Münnich Aladár (az Olasz–Magyar Bank székházának tervezője) és Györgyi Dénes budapesti műépítészek tervei alapján, Lipták János csabai építőmester vállalatában.

Kereskedők Háza.jpgA Kereskedők Háza 1930 körül

A székház tervezésére kiírt pályázaton öt fővárosi (Vágó Pál, Jakab Dezső, Münnich Aladár, Sós Aladár és Györgyi Dénes) és két csabai építész (Tevan Rezső és Belanka Mihály) pályázott, összesen öt tervrajzzal. A Békésmegyei Közlöny 1928. április 4-i száma Belanka Mihály tervét tartotta a legsikerültebbnek, a leírás szerint "Alaprajza és homlokzata, de különösen az utóbbi igen jó. Alaprajzi elrendezésében van ugyan több hiba is, különösen az udvari traktusok szempontjából. Aminek éppen a helytelen udvarkiképzés az oka. Ezeket azonban könnyűszerrel ki lehet javítani, úgy, hogy a sötét folyosó és zegzugos szerkezet könnyen kiküszöbölhető. Költségvetése is a legmegfelelőbb, mert az az előirányzatot alig lépi túl 120 ezer pengős összegével."

Vágó Pál budapesti építész (a Szabadság téri Róna-ház építésze) tervéről a cikk a következőket írja: "Vágó Pál budapesti építész tervezete egyes dolgokban talán jobb, mint Belankáé, másokban azonban alatta marad szerkezetben és homlokzati kiképzésben egyaránt. Homlokzata tömegben elég jó, de túl száraz és rideg, eszmeszegény."

A modern stílusban alkotó csabai Tevan Rezső (a zsidó aggok háza, az Iczkovits gépáruház tervezője) pályázatáról csak részben elismerően ír a cikk: "Tevan Rezső terve igen érdekes, csak kissé a modern német középítészeti hatások miatt Békéscsabán a környezetből kiugró lenne. Azonkívül a vasbeton szerkezetre emlékeztető gyárépítkezéseknél használatos rideg, függőleges homlokzati tagolás is nem nagyon szimpatikus."

A pályázók között a legnagyobb név Jakab Dezsőé (Komor Marcellal együtt a szabadkai zsinagóga és a városháza, a marosvásárhelyi kultúrpalota és a városháza, a nagyváradi Fekete Sas szálloda és más kiemelkedő  épületek tervezője) volt, aki Sós Aladárral közösen pályázott. Erről a tervről szűkszavúan tudósít az újság: "Jakab Dezső és Sós Aladár terve elég szimpatikus, ámbár az épület karakterét nem nagyon igyekszik feltüntetni".

Hasonlóan Münnich Aladár (az Olasz-Magyar Bank Andrássy úti székházának tervezője) és Györgyi Dénes pályázatáról sem árul el sokat a cikk: "Münnich Aladár és Györgyi Dénes tervének sok jó oldala mellett ugyanannyi rossz oldala is van."

A székházbizottság még áprilisban döntött a pályázatokról: egybehangzóan megállapították, hogy a tervek között egyetlen olyan sincs, amely az összes feltételnek megfelelne, a kívánalmakat a legjobban Münnich Aladár és Györgyi Dénes közös terve közelíti meg, így őket bízták meg a végleges tervek elkészítésével, a bizottság által megállapított módosításokkal, amelyek közül a legfontosabb az volt, hogy a közgyűlési termet és a klubhelyiségeket az első, a vendégszobákat pedig a második emeleten kell elhelyezni.

Az újság július 7-i száma már jóval lelkesebben ír a nyertes tervről: "Már a homlokzati rajzról megállapítható, hogy a Kereskedők Háza gyönyörű, monumentális, modern épület lesz. Modernsége azonban nem a csapongó fantázia szülte újszerű formáiban, hanem a velencei stílus modern, magyaros, rendkívül szellemes felfogásában, illetőleg egyéni alkalmazásában rejlik. A tervező Münnich es Györgyi építőművészek keze a költségeket illetőleg nagyon meg volt kötve, ennél fogva olyan megoldást kellett keresniök, mely bár új és monumentálisan szép, mégis a költségek keretében marad. Ezért kerülniök kellett a költséges szobrászati kiképzéseket, miértis első pillanatban kissé ridegen egyszerűnek hatna az épület homlokzata. Ezt a ridegséget azonban végtelenül szellemesen és művészien törlik le a tervezők a homlokzatról azzal, hogy a földszint és az emeletek falsíkjait különbözőképpen képezik ki: a földszint vakolat nélküli fehér terméskő, az emeletek vakolása pedig téglavörös szempernova vakolat. A homlokzat függőleges tagozása is igen szerencsés, amennyiben az épület két szárnya egy lábnyit a széles középső falsík elé ugrik s e függőleges tagozást is a földszint magasságának vonalában egy merészen hosszú erkély fogja össze és szelídití le. A durva mészkőből épített földszinti fal díszes kiképzésű kapuja és kapuszerű ablakkiképzése az épületet alól árkádszerűen tagozza, ami ismét szellemesen járul hozzá egyrészt az épület monumentalitásához, másrészt egyszerűségének kedvessé enyhítéséhez. Ugyenezt a céIt szolgálja az első emelet és második emelet ablakainak egymástól különböző magassági méretezése, illetőleg kiképzése, mert ez, míg egyrészt ujjal mutat a fal mögötti térkiképzés karakterére és jellegére, addig kerülvén az egyforma méretezést, sikeresen hárítja el a nálunk annyira elterjedt kaszárnya stílus száraz unalmasságát.
Az épület homlokzata az elmondottak szerint tehát egyszerű architektúrája révén monumentális, tagozása és meleg színhatása révén pedig megkapóan kedves, artisztikus benyomást kelt.
Az épület alaprajzi elrendezésénél három határvonalat kellett a tervezőknek betartaniok s ezek a költségkeret, a gazdaságos térkihasználás és a rendeltetés. Ugyanez állapítható meg ezek szempontjából is, mint a homlokzatról A szűkre szabott költségek ellenére majdnem zsinórmértéke lehetne az építészeti elrendezésnek a Kereskedők Háza alaprajzi elrendezése.
A földszinten a térrel való tökéletes gazdálkodás elve nyilvánul meg. Az étterem se nem nagyobb, se nem kisebb, mint amekkora egyáltalán lehet. Jó a vendéglős lakása, a konyha és a tálaló s a többi mellékhelyiségek méretezése és elrendezése. Igen ügyes berendezés a tálaló éthordó liftje, melynek segítségével az emeleti helyiségekbe könnyen és jól szervírozhatok az ételek.
Nagyon jó az első emelet alaprajzi elrendezése is, ahol tudvalevőleg egy 24 méter hosszúra nyújtható tanácskozóterem nyert elhelyezést, 65 m szélességben. E terem tulajdonképpen tolóajtókkal három részre van osztva, s csak szükség esetén alakítandó át 24 méter hosszúra. Az egyetlen kifogásunk talán csak az, hogy a terem 6,5 m szélességben keskeny, mert megfelelőbb lenne 8 m szélességben. Persze lehetetlen ez azért, mert a kielégítő elrendezés 6,5 m-nél nagyobb szélességet nem enged meg. Ugyanitt van a titkár hivatala és egy hall.
A második emeletet folyosó osztja ketté, melynek két oldalán vendégszobák foglalnak teret. A 13 vendégszoba a legmodernebb komforttal városunk szállodáinak szolgálhat majd mintaképül.
A szabadon maradt udvar rész első pillantásra kicsinynek látszik Tényleg nem is nagy, de arra mégis elegendő, hogy nyári és téli kert céljaira berendezhető legyen.
Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy a két neves tervező a Kereskedők Házával városunkat egy igen szép és artisztikus épülettel fogja gyarapítani. Csak most már az lenne kivánatos, hogy az építkezéshez is mennél hamarabb hozzáfogjanak, hogy a pompás épület a téli hónapokra rendeltetésének átadható legyen."

kk.jpgA Kereskedők Háza 1930 körül [2]

A Kereskedők Háza végül csak 1929 nyarára készült el. A kétemeletes épület 1+5+1 tengelyes, két szélén kis kiülésű rizalittal. A földszinten az oldalrizalitokon egy-egy egyenes záródású ablak, a középső öt tengelyben íves záródású, vasrácsos ablakok, illetve ajtó látható. Az első emeleten egyszerű kerettel ellátott ajtók, a középső öt vasrácsos erkélyre nyílik, az oldalrizalitokon egy-egy vasrácsos franciaerkély. A második emeleten hasonló kerezetésű ablakok láthatók könyöklőpárkánnyal. Az oldalrizalitokon a két emelt között egy-egy kagylódíszbe foglalt Hermész-fej látható, amelyek az épület rendeltetésére utalnak.étterem.jpgA Kereskedők Háza Étterme. Forrás: Arcanum Képeslapok - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

Az épületben a klubhelyiségen kívül kávéház, étterem, valamint modern felszereléssel, központi fűtéssel ellátott vendéglői, szállodai szobák is helyet kaptak. vendégszoba.jpgVendégszoba a Kereskedők Házában. Forrás: Arcanum Képeslapok - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapestkerthelyiség.jpgA Kereskedelmi Csarnok kerthelyisége. Forrás: Arcanum Képeslapok - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

A Kereskedelmi Csarnok 1300 kötetes könyvtárral is rendelkezett. A jól gondozott, fásított udvar kellemes tartózkodási helyül szolgált.KH2.jpgAz egykori Kereskedelmi Csarnok homlokzata 2013-banKH1.jpgAz egykori Kereskedelmi Csarnok homlokzata 2013-ban

KH4.jpgAz oldalrizalit földszinti ablakaKH5.jpgA középső szárny földszinti ablakahermész.jpgHermész-fő a Kereskedelmi Csarnok homlokzatánudvar.jpgAz épület udvari homlokzata

2015-ben az épület homlokzatát felújították, sajnos a műkő részletek (lábazat, övpárkány, az erkélyt tartó konzolok, Hermész-domborművek) lefestésével.

feluj1.jpgAz épület 2015 nyarán, homlokzati felújítást követőenfeluj2.jpgHermész-fő a homlokzati felújítást követőenfeluj3.jpgFöldszinti ablak a homlokzati felújítást követően

Az épületben ma a Békéscsabai Városi Ügyészség található. Az egykori Kereskedők Háza jelenleg nem áll védelem alatt.

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[2] Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia (főszerk. Korniss Géza), Békéscsaba, Körösvidék Nyomda, 1930.
[3] Két csabai és öt fővárosi építész pályázott a Csarnok székházára, Békésmegyei Közlöny, 55. évf (1928), 78. sz.
[4] A Kereskedők székháza kiviteli terveinek elkészítésével Münnich Aladár fővárosi építészt bízták meg, Békésmegyei Közlöny, 55. évf. (1928), 93. sz.
[5] Néhány nap múlva megkezdik a Kereskedők Háza építését, Békésmegyei Közlöny, 55. évf. (1928), 153. sz.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr565522966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.