Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Úri lak terve 1917-ből

2014.04.18. 22:02 - csabaihazak

Címkék: art deco villák fel nem épült épületek

A Magyar Iparművészet folyóirat 1917. évi 9–10. számában jelent meg Nádai Pál írása Pál Hugó építészről, amelynek érdekes békéscsabai vonatkozása is van. úrilak3.jpgÚri lak terve Békéscsabán (1917)

Pál Hugó grafikus, építész, iparművész 1875-ben született Budapesten. Az 1910-es évek elejétől Berlinben dolgozott, ahol 1912–13-ban Richard Schreiberrel közösen építették a Kurfürstendammon álló Marmorhaus mozit (képek a hetvenes években átalakított belső tér eredeti formájáról: ruhatár, nézőtér, nézőtér). Szintén 1913-ban építették közösen a trencséni zsinagógát. 1914-ben Pál Hugó tervei szerint épült a ma is álló késő szecessziós-korai modernista villaépület Budapesten, az Ilka u. 46. szám alatt. Pál Hugó hazaköltözése után több pályázaton indult, többek közt a  József-fiúárvaház 1917-es, a budapesti Városháza bővítésének 1926-os, a budapesti Németvölgyi útra tervezett székesfővárosi bérházak 1927-es, a Madách tér kialakításának, a budapesti Erzsébet sugárút betorkollásának, illetve  a győri városi színháznak 1930-as pályázatán. Pál Hugó számos sikertelen pályázat után, 1932-ben komoly épített életmű nélkül hunyt el.

Pál Hugó 1917-ben készítette el Lipták Galó Pál csabai földbirtokos számára egy úri lak terveit, melyeket a Magyar Iparművészet közölt a fent említett cikkben. Sajnos az írásból nem derül ki, hogy hol állt volna az épület.úrilak2.jpgA villa kert felőli homlokzata

 Pál Hugó műveiről, elsősorban az Ilka utcai villáról és a  hasonló stílusú, Békéscsabán építendő úri lakról így ír a Magyar Iparművészet: "Nagy, komoly falsíkjai, épületeinek masszív tömege, a bástyaszerűen kiugró lépcsőház, az ívsoros ablakok szinte egy románkori várkastély struktúrájának komorságával lepnek meg. De ebbe a szigorú, középkorias  fegyelmezettségbe belopózik az építészeti bel canto is. Könnyed, kecses Petit Trianon-ablak és ajtóilleszkedések. Egy-egy pajkos figura beletéve a homlokzatsíkba. Vidám allegrettók, amelyek kedvesen hangolják a nézőt, mint valamely röptében kapott kép a vonatról, mikor az Isar völgyében repülünk nyaralásunkba. Délnémet vagy osztrák mesterek voltak-e rá nagyobb hatással: mai építészetén, melyben nem lep meg a túlságos eredetiséggel, még lehetne erről vitatkozni. Nem terhes monumentális gondolatokkal. De mindig ízléses, nyugodt és artisztikus akár egy kertet tervez, akár egy vidéki  magyar város gőzfürdőjét."

alaprajz1.jpgAz úri lak földszinti alaprajza

A Békéscsabán építendő úri lak tervein a villaszerű épület főhomlokzata tágas, teraszra nyílik, amelyhez lépcsősor vezet. Az úri lakot hatalmas kert veszi körül, melyben szökőkút, játszótér, konyhakert is megtalálható.

A cikkben közölt alaprajz szerint a földszinten előszoba, hall, konyha, tálaló, ebédlő, reggeliző, úri szoba, veranda, szalon, télikert kapott volna helyet. A kert felőli földszintes szárny a cselédek és az istállófiú szobáit, a kamrát, a kocsiszínt, az istállót foglalta volna magában.

A folyóirat az úri lak több szobájának – az előszobának, az ebédlőnek, a női fogadónak és a hálószobának – a belső terveit is közli.előszoba.jpgElőszobaebédlő.jpgEbédlő és reggeliző

Pál Hugó iparművészeti alkotásairól a folytatásban így ír a folyóirat: "S iparművészeti munkáiban is ilyen. Nem gurítja ránk hegyek sziklafergetegét, okosan és józanul látja meg, mit tud Bruno Paul és mit tudtak a Napoleon stílusszabói: Percier meg Fontaine urak. Egy szeszélyes, élni tanult, parfümmel átitatott világban dolgozik: színeket ad nekik, antikizáló  bútorokat,  nemes fákat, gőgös, ragyogó  profilokat a szekrényeknek, lírákat a székek  hátának, reszkető szobrokat a barokkosan csavart oszlopokra, fényt, melegséget, intimitást - hadimilliomosok álmát van hivatva valóra váltani, mikorára ezeknek az álmai már  szalonképesek lesznek."női_fogadó.jpgNői fogadóhálószoba.jpgHálószoba

Igazán sajnálhatjuk, hogy ez a szép, modern villaépület - talán a háború miatt - sajnos nem épült fel.

Felhasznált irodalom:
[1] Nádai Pál: Magyarok külföldön I. - Pál Hugó, Magyar Iparművészet 20. évf. 9-10. sz., 1917.
[2] Kovács Dániel: Százéves modernizmus: a trencséni zsinagóga, hg.hu, 2013. május 6.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr635772815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZ1975 2014.09.08. 21:11:34

Pál Hugó tisztséget viselt a Tanácsköztársaság alatt így nem tervezhetett hivatalosan, így csak díszleteket és sírköveket tervezett. Félig megvakulva, a szakmai nélkülözés miatt öngyilkos lett.