Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Munkácsy Mihály Múzeum

2014.07.05. 20:56 - csabaihazak

Címkék: múzeumok műemlékek Wagner József Körös-part

Széchenyi utca 9.

A Békéscsabai múzeumegyesületet Varságh Béla kezdeményezésére 1899-ben alakították meg. Még abban az évben a belügyminiszter megerősítette az alapszabályokat és 1900 januárjában az egyesület megtarthatta első közgyűlését. Az egyesület fővédnöke Zsilinszky Mihály lett, aki akkor vallás- és közoktatásügyi államtitkár volt, az elnök Varságh Béla, az alelnök dr. Reisz Miksa, a múzeum igazgatója pedig Bálás Ádám lett. A vezetők között számos, a város történetéből jól ismert név található, többek között Rell Lajos, Réthy Béla, id. Rosenthal Ignác, Sztraka Ernő, Urszinyi Dezső, dr. Wagner Dániel.múzeum1.jpgA múzeum az 1910-es években. Forrás: Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum: története, épületének és gyüjteményeinek leirása [3]

Az egyesület múzeum felállítása érdekében hangversenyeket, felolvasásokat, előadásokat szervezett, évkönyveket adott ki.  Megkezdték a múzeumi anyag összegyűjtését; ehhez ugyan kevés tőke állt rendelkezésre, de a pénzt pótolta a gyűjtők buzgalma, nagy hozzáértése és a kutatásban való szerencséje.

A múzeum és kultúrház felépítésére több elképzelés is született. Zsilinszky Mihály 1900-ban született elképzelése szerint a Kossuth tér teljes szélességében épült volna egy hatalmas épülettömb, amelyben a múzeum is helyet kapott volna. Alpár Ignác csupa lelkesedésből nagyszerű tervet dolgozott ki a kultúrpalota számára: a 140 méteres Kossuth téri fronton és a Kiss Ernő, valamint a Széchenyi utcai szárnyakban a múzeum mellett könyvtár, színház, kaszinó, polgári és gazdakör, valamint az ipartestület nyert volna elhelyezést, a nagyszabású terv azonban sajnos nem valósult meg [2].

Ezután felmerült, hogy a múzeum a Weisz-féle ház helyén, vagy a Luther utca és a Kis Tabán utca sarkán, az iparostanonc-iskola számára fenntartott telken (ahol később az OTI székháza épült), esetleg a Békés Megyei Gazdasági Egyesület tulajdonát alkotó Csetneki-ház helyén épülne fel. Végül Wagner József tervei alapján a Körös-parton épült fel a múzeumnak helyet adó Közművelődés Háza 180 ezer korona összköltséggel, amelyből 100 ezer korona állami támogatás, 80 ezer korona pedig kedvezményes kölcsön volt. metszet.jpgA múzeum tervrajza (metszet). Forrás: A Munkácsy Mihály Múzeum honlapja

Az első igazgató Balás Ádám (1872–1932) gimnáziumi tanár volt, aki rövid ideig, 1902-ig töltötte be ezt a posztot. Utána 1908-ig Krammer Nándor (1855–1921) polgári iskolai tanár következett, akinek legnagyobb érdeme a múzeum gyűjteményi "lajstromának" elkészítése, és megjelentetése. 15_Múzeum, híd.jpgA kultúrpalota a Körös felől az 1910-es években

Az egyesület utolsó vezetőjévé Rell Lajos (1874–1952) gimnáziumi tanárt választották, aki a városi kezelésbe adott múzeumnak is első igazgatója lett. Nevéhez fűződik a múzeum felépítésével kapcsolatos teendők szervezése, irányítása, az első kiállítások rendezése [4].muzeum10esevek.jpgA múzeum az 1910-es években

1932-ben Korniss Géza (1888–1960), Békéscsaba kultúrtanácsnoka vette át az igazgatói tisztséget. Ebben az időszakban kerültek a múzeumba az első Munkácsy relikviák. Az államosított múzeum igazgatója 1951-től, rövid ideig Lükő Gábor (1909–2001) volt, majd Tábori György (1913–1997), szakképzett néprajzos került az intézmény élére. Ebben az időszakban a szakmai gyűjtőmunka a múzeum gyűjtőterületéhez igazodott. (Természettudomány: a Körösök vidékének természeti képe; régészet: főként az alföldi neolitikus kutatás; néprajz: a szlovákság anyaga, gazdálkodás, bútorzat, kismesterségek; műemlékvédelmi központ; Békéscsaba története; képzőművészet: magyar képtár, különös tekintettel a helyi képzőművészekre, Munkácsy-ereklyék gyűjtése és emlékkiállítás.)

muzeum30.jpgA múzeumépület az 1930-as években

1962-ben a megye múzeumainak fenntartója a Megyei Tanács (1990-től a Békés Megyei Önkormányzat), a kialakított megyei szervezet központja pedig Békéscsaba lett. A megyei múzeumi szervezet munkáját 1969-től Dér László vezette, aki elsősorban múzeumszervezői munkásságával hozott létre maradandó értéket. 1982-től dr. Szabó Ferenc történész-levéltáros, 1996-tól dr. Grin Igor néprajzos, majd dr. Szatmári Imre régész irányította az intézmény munkáját. 2013-tól Ando György néprajzkutató a megyei hatókörű városi múzeum igazgatója.muzeum60.jpgA múzeum az 1960-as években

A múzeum gyűjteményét a természettudományi, régészeti, néprajzi, történeti, képzőművészeti, gyűjteményi anyagok alkotják. A természettudományi gyűjtemény madártojás, rovartani, botanikai malakológiai (molluszka) gyűjteményi egységekből és madárpreparátumokból áll. Régészeti, honfoglalás kori, szkíta, kelta, szarmata, avar kori, bronzkori leletek az 1920-as évektől folyamatosan kerültek a múzeumba. A néprajzi anyag (bútorok, textília, kerámia, viselet, gazdasági eszközök, használati tárgyak, keretezett fényképek, hagyományok tárgyi anyaga) elsősorban a szlovákok hagyományos kultúráját reprezentálja, de a megyében élő magyarok, szerbek és románok kultúrájának emlékeit is megtalálhatjuk.m,uzeum1968.jpgA múzeum a Körös felől az 1960-as években

Az 1980-ban létrejött történeti osztály főként Békéscsabáról és környékéről származó egyedi dokumentumokat, térképeket, archív fotókat, történeti és irodalomtörténeti kéziratokat és tárgyi emlékeket őriz. Az intézmény kiemelkedő értéke a festményekből és relikviákból álló Munkácsy-gyűjtemény, melynek alapját a festő özvegyének végrendelete szerint az 1930-as évek elején a gyűjteménybe került műtárgyak képezik. A Munkácsy Mihály Múzeum könyvtára több mint 40 000 szakkönyvet és folyóiratot számlál. Jelentős archív- és dokumentumfotó-gyűjteménnyel valamint szakági adattári anyaggal rendelkezik.muzeum70.jpgA múzeum az 1970-es évekbenmmm_bmn_1972_11_06.jpgA múzeum 1972-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság 27. évf. 263. sz., 1972. november 6.

A Munkácsy Mihály Múzeum jelenlegi arculatát – az európai uniós források felhasználásával végrehajtott teljes rekonstrukciót követően elkészült új állandó kiállításokkal – 2008-ban nyerte el. 2007-ben elnyerte az Év Múzeuma címet.2007.jpgA múzeum a legutóbbi felújítás után 2007-ben

Az összetett, téglalap alaprajzú, alagsorral és magasföldszinttel kialakított épület két utcai homlokzata szimmetrikus kialakítású [5]. Mindkettő előtt keskenyebb, alig néhány méter széles, füvesített, tujákkal és fákkal beültetett múzeumkert húzódik, amelyet pilléreken és alacsonyabb lábazaton nyugvó műves kovácsoltvas kerítés választ el az ott elhaladó járdáktól. A kerítés terveit Fikker Károly mű- és építőlakatos készítette, Rell Lajos szerint [3] a vasrács Dénes Bálint munkája. A kerítést a főbejárat előtt, és a keleti oldal déli végében egy-egy kapu szakítja meg.

Az alagsor a külső tagolásban magas, párkánysávval lezárt lábazati zónaként jut érvényre, melyet általában az emelet ablakainak vagy falmezőinek megfelelő számú fekvő téglalap alakú ablak, vagy vakablak tagol. A vaknyílások többsége a II. világháború alatt, a korábbi ablakok befalazásával keletkezett, amikor az alagsori helyiségeket légoltalmi célokra alakították át. A múzeum északi főhomlokzata a Széchenyi utcára, az egykori Gyulai útra néz. A főhomlokzat öttengelyes, középrészét háromtengelyes, az oldalsó szakaszoknál kissé magasabb portikusz foglalja el. A két szélső tengelyt egy-egy volutás fejezetű pilaszterpár közé foglalt, nagyméretű, négyzetes ablak tölti ki. A széleken az alagsort lezáró párkánysávról indított sarokfalpillérek tűnnek fel, melyeket a főpárkány alatt egy-egy babérkoszorú díszít, a köztes falfelületek vakolata sávozott.A főpárkány egyszerű alakítású: sekély profilozású alsó tagja felett magas, tagolatlan frízsáv fut s konzolsor zárja. A falakat, tagozatokat, vakolatdíszítményeket nyersfehér kőporos vakolat borítja. A homlokzat középrésze elé kiülő portikuszt három attikai lábazaton ülő, kompozit fejezetű oszlop hordozza, melyeknek a főfalon egy-egy azonos tagolású falpillér felel meg. Az oszlopok klasszikus, háromrészes architrávot hordoznak, melynek kialakítása a főpárkánynak megfelelő. A tagolatlan frízen a "Munkácsy Mihály Múzeum" felirat látható. A portikuszt koronázó timpanont a főpárkány felső részéhez hasonló konzolsoros párkány keretezi, középrészén Békés megye címere látható, csúcsát a tetőszerkezetre erősített palmettás oromdísz zárja. A portikuszhoz két, öntött kővázapárral szegélyezett lépcső vezet. A lépcsőfokok műkőből készültek, a portikuszt csempelapok burkolják. A portikusz mennyezetét az oszlopokat és a falpilléreket összekapcsoló harántgerendák tagolják. A főbejáratot kétszárnyú, klasszikus tagolású, táblázott, felülvilágítós, valószínűleg korabeli ajtó fedi. A portikusz két szélső tengelyében egy-egy ablak vakmellvéddel. elocsarnok.jpgA múzeum előcsarnoka

A főbejárat és a két ablak záradékvonala egybeesik, keretmegoldásuk is azonos. Mindhármat klasszicizáló vakolatkeret és egyenes szemöldökpárkány koronázza, felettük pedig sekély profilú táblák tagolják a falat. A portikusz falára vannak felerősítve a Múzeumra, vagy a Múzeummal kapcsolatos neves személyekre vonatkozó vörösmárvány emléktáblák. Az épület tetőformája az alaprajzhoz hasonlóan összetett. Az északi és déli részét teljes hosszában egy-egy, a portikuszéhoz hasonlóan lapos vonalú, palaborítású nyeregtető fedi, a sarkok felett a tetőszerkezetre erősített, fémből készült palmettadíszes akrotérionok jelennek meg.

mmm.jpgA múzeum napjainkban

A keleti homlokzat tizenkét tengelyes, a homlokzat két szélén egy-egy háromtengelyes rizalit ugrik elő. A rizalitokat timpanon koronázza, főpárkányuk kissé magasabban zárul, mint a közrefogott szakaszé. Ezen a homlokzaton minden egyes szakaszt ablak tölt ki, az ablakok azonos méretűek, álló téglalap formájúak. Míg a közbenső falfelületen egyszerű vakolatkeret és egyenes könyöklőpárkány övezi csak őket, addig a rizaliton láthatók könyöklőpárkányát konzolpár támasztja alá és sekély, geometrikus tagolású faltábla látható lezárásuk és a koronapárkány között. A rizalitok szélén sarokfalpillérek tűnnek fel, melyeket a párkánysávban tükrös közepű vállkő koronáz, illetve a főpárkány alatt babérkoszorú díszíti törzsüket. Az ablakokat copf jellegű, volutás fejezetű pilaszterek választják el egymástól. A rizalitok által közrefogott homlokzatrészt a két szélén sarokpilaszterek, illetve a harmadik és negyedik tengely között egy pilaszter tagolja. Az ablakok közeit széles, sávozott törzsű lizénák töltik ki. Az ablakok könyöklőjét és szemöldökét mélyebb faltükrök hangsúlyozzák.mmm_koros.jpgA Körös felőli homlokzat

A két udvari homlokzat aszimmetrikus kialakítású. A nyugati homlokzat északi oldalát háromtengelyes - a keleti oldalon láthatókkal megegyező nagyságú - timpanonnal lezárt rizalit foglalja el. A rizalitot a már megismert formában a széleken egy-egy falpillér, középütt két pilaszter tagolja. A két északi szakaszt sekély mélységű faltükrök töltik ki. A déliben egy kisebb, a lépcsőházat megvilágító ablak s alatta ajtó látható. A homlokzat középét öttengelyes, a falsík elé lépő rész foglalja el, amelyet a széleken és az északról vett harmadik és negyedik tengely között egy-egy a párkánysávban vállkővel koronázott falpillér tagol. A homlokzatrészt öt megegyező méretű és formájú ablak tagolja. A homlokzat déli végen négyzetes faltükörpárral (és azt a főpárkány alatt lezáró keskenyebb sávval) tagolt felület húzódik. A két sarokfalpillér közé foglalt déli homlokzatot szabálytalan szakasztávval két további "babérkoszorús" falpillér tagolja. Így a nyugat felé eső szakaszt három, a középsőt pedig két ablak tölti ki. Az ablakok szemöldöke felett keskeny fekvő, téglalap formájú faltükrök láthatók. A homlokzat keleti végét pedig a nyugati homlokzatról megismert formában négyzetes faltükörpár tölti ki. A déli homlokzat – a timpanonnal koronázott északi rizalitot leszámítva – a nyugati homlokzat megfelelője, viszont délen a falfelületek vakolata nem sávozott.

mmm_koros_1.jpgA múzeum a Körös felől

Felhasznált irodalom:
[1] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék Nyomda, Békéscsaba, 1930.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[3] Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum: története, épületének és gyüjteményeinek leirása,  Békéscsabai Múzeum-egyesület, 1914.
[4] A Munkácsy Mihály Múzeum honlapjaA múzeum története
[5] műemlékem.hu – Munkácsy Mihály Múzeum

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr995808408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.