Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Laszky–Biener-palota – Aradi Ipar- és Népbank – Békésmegyei Kereskedelmi Bank

2014.11.10. 22:15 - csabaihazak

Címkék: bankok helyi védelem Czigler Győző Szent István tér

Szent István tér 3.

Biener Bernát és Laszky Jakab már régóta üzemeltették fűszerkereskedésüket a főtéren, a volt Trautmannsdorf-féle házban, amikor 1895-ben emeletes bérház építése mellett döntöttek. Érdekesség, hogy a városháza után (több mint húsz év elteltével) ez volt az első emeletes ház a Szent István tér páratlan oldalán, míg a páros oldal ekkorra már a 10. számú házig kiépült gyakorlatilag a maival megegyező formában. sztistvanter3_01.jpgA Biener és Laszky által emeltetett épület napjainkban

Az épület terveit Ádám Gusztáv szerint [1] Wagner József készítette, azonban az Országos Levéltárban megtalálható tervrajzokon Czigler Győző építész, műegyetemi tanár neve szerepel. (Az is elképzelhető, hogy Czigler tervrajza csak felmérési terv volt a szomszédos telekre szánt múzeumépület tervezésének idején.)

Az Aradi Ipar- és Népbank Czigler Győző tervrajzán. Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary, T 13 No. 60 1–3

Czigler Győző – a Nagytemplomot építő Czigler Antal unokája – 1850-ben született Aradon, és a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. 1874-től Budapesten telepedett le és a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. 1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki.1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Fő művei közé tartozik a a Központi Statisztikai Hivatal főépülete, a Gozsdu-udvar, a Műegyetem több épülete, a Széchenyi fürdő és a gyulai József szanatórium. laszky1899.jpgA Laszky-féle ház és a városháza 1899-ben. A kép érdekessége z erkélyeknek a későbbiektől eltérő formája

Az 1895-ben épült csabai ház különösen jól sikerült alkotása az országos hírű építésznek. Az egyemeletes épület hosszan elnyúló, tizenhárom tengelyes főhomlokzatát az emelet téglaborítása, a kovácsoltvas erkélyek, a középső tengelyben elhelyezkedő háromosztású ablak, illetve a két szélső tengelyben elhelyezkedő ikerablakok ívelt szemöldökpárkánya igazán bájossá tették, és a városháza romantikus stílusú homlokzatához is kiválóan illeszkedett.laszky10.jpgA Szent István tér páratlan oldala a XX. század elejénlasky02.jpgAz épület a kissé furcsán haladó mótorral

A ház földszintjén 1895-től az Aradi Ipar- és Népbank működött. Biener és Laszky 1897-ben csődbe mentek, az épületet ekkor meg is vásárolta az Aradi Ipar- és Népbank. Az épületben 1908-ban indította el Böszörményi Róza nyilvános jellegű magán polgári leányiskoláját kétszáz növendékkel, három párhuzamos osztállyal, amelyet 1917-ben vett kezelésébe a város.laszky-biener.jpgA Laszky-ház a polgári leányiskola otthonakéntlaszky09.jpgA Laszky-ház a polgári leányiskola otthonakéntlaszky01.jpgA Szent István téri házsor 1920 körüllaszky06.jpgA Laszky-ház az – ezen a szakaszán ekkor még jóval keskenyebb – Andrássy út lezárásaként. Az épületben ekkor a Békéscsabai Leszámítoló és Pénzváltó Bank működöttlaszky04.jpgAz épület kevéssel átépítése előtt

BmK1928.55.292,1928dec25.jpgAz emeletráépítés utáni homlokzat tervrajza a Békésmegyei Közlönyben

Az 1922-ben alakult Békésmegyei Kereskedelmi Bank, amely a Ferenc József tér 6. szám alatti épületben működött, 1928-ban vette tervbe, hogy a Szent István tér 3. sz. alatti épületbe költözik, azt emeletráépítéssel bővíti, az emeleteken fürdőszobával, vízvezetékkel és melegvízfűtéssel ellátott modern lakásokat és irodákat kialakítva. Az átépítés Kovács Rezső tervei alapján, Lipták János vállalatában történt. A hatalmas, az építkezés során sivárnak ható homlokzat aggodalmat keltett a városuk szépségéért aggódó polgárokban, ezért a Békésmegyei Közlöny 1928. december 25-i számában közölte az átépítés tervrajzát és az épület leírását: "A homlokzat stílusa modernizált empire, anyaga műkő és nemes vakolat (szempernova). A földszint közepén foglal helyet a hatalmas, díszes, nehéz tölgyfából és kovácsolt vasból készült művészi kapu. Ettől jobbra és balra tágas ablakok, melyek a műkő környezetben, hatalmas üvegtábláikkal ragyogóan előkelő benyomást fognak kelteni. Az ablaksor felett foglal helyet a felirat s az egész földszint tömören egységes tömbje kitűnő bázisául szolgál az első és második emelet pillérsorainak. A kecsesen könnyed megoldás nagyon sikerült s a Kereskedelmi Bank műszaki osztályának valóban dicséretére szolgál. Arányaiban is jól zárja le a két emeleti frontot a szobrászmunkákkal gazdagon ellátott oromdísz. Az egész sárgásszürke homlokzatot pompásan emeli ki az alapfal barnássárga vakolata, melyhez harmonikusan illeszkedik az elevenvörös cserepekkel fedett tetőzet. A második emelet nagy és két kis balkonja a díszítő lakatosmunkának valóságos remeke lesz, nemkülönben az első emelet két szélső kis balkonja." laszky03.jpgA Szent István téri házsor a kettővel feljebb látható képpel megegyező szemszögből fényképezve - már az átalakított épülettelbmkbrt.jpgA Békésmegyei Kereskedelmi Bank épülete 1930 körül

A Békésmegyei kereskedelmi Bank 1929. július 1-jén költözött át az új épületbe. Bár a fenti tervrajzot karácsonykor, az építkezés közben közölte az újság, a homlokzat végül mégis jóval kevésbé díszes formában épült meg: az emeleteken átívelő pilaszterek fejezetei, az erkélyek, az első emeleti ablakok szemöldökpárkánya, a második emeleti ablakok alatt mezők mind egyszerűbb formában készültek el; a középső tengelyben ikerablakok helyett hármas tagolású ablakok vannak, a földszinti ablakok mind félköríves lezárásúak, a terven szereplő, szobrászmunkákkal ellátott oromdísz nem valósult meg.kereskedelmibank.jpgA bankszékház az 1930-as évekbenlaszky07.jpgAz egykori Laszky-ház az 1950-es években a Megyei Tanács épületeként

Bár a tekintélyes, elegáns épület kétségkívül hatásos lezárása az Andrássy útnak, a régi képekről ismert Czigler-féle épület bája hiányzik a Szent István tér képéből, ezért úgy véljük, szerencsésebb lett volna, ha a híres építész által tervezett épület eredeti formájában maradt volna fenn, és a Békésmegyei Kereskedelmi Bank valahol máshol, teljesen új épületben emelt volna új székházat.2014.jpgAz épület napjainkbansztistvanter3_02.jpgA fák által takart homlokzat részlete3udvar.jpgAz udvari homlokzat részleteudvar.jpgAz udvar részletelaszky_lepcsohaz.jpgA lépcsőház részlete

A helyi védelem alatt álló épületben ma is bank működik. Sajnos a legutóbbi felújítás elég rosszul sikerült: a műkő részletek lefestése és a színek megválasztása is kevéssé szerencsés. Remélhetőleg a közeljövőben az épületet megfelelő színvonalon újítják fel.2017.jpgAz épület 2017-ben

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, Békéscsaba, kézirat, 193x.
[2] A főtér ékessége lesz a Kereskedelmi Bank palotája, Békésmegyei Közlöny, 55. évf. (1928) 292. sz.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr406697569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.