Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (17) Alpár Ignác (2) Andrássy út (22) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (33) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (3) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (20) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (42) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (18) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (17) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (6) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Luther-szobor terve

2014.12.15. 19:29 - csabaihazak

Címkék: szobrok Szeberényi tér fel nem épült épületek Filipinyi Sámuel

Szeberényi tér

A protestáns vallás már a középkorban elérte Csabát: a források szerint a középkori falut elnéptelenedése előtt reformátusok lakták, a Csabára érkező szlovák telepesek is református magyarokat találtak itt. Az újonnan érkező szlovákok viszont evangélikus vallásúak voltak (később katolikus szlovákok is letelepedtek Csabán), akik a szabad vallásgyakorlás reményében érkeztek ide. A település fejlődésével az evangélikus gyülekezet is gyorsan növekedett. A XX. század elején a vidéki Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezete volt a csabai, így - némi túlzással, Debrecen, a kálvinista Róma mintájára - lutheránus Rómának is nevezték. Így aztán nem meglepő, hogy felvetődött a gondolat: Csabán állítsák fel Magyarország első Luther-szobrát. A konkrét elhatározás 1901 júniusában született meg, amikor a Rudolf főgimnázium érettségi vizsgája alkalmából Sárkány Sámuel bányakerületi püspök Csabán időzött. A püspök részvételével tartottak a csabai egyház előkelőségei értekezletet, mely elhatározta, hogy mozgalmat indít az első magyar Luther-szobor felállítása érdekében. Az adakozások sorát a csabai evangélikus egyházközség nyitotta meg ezerkoronás adományával. A szükséges összeg előteremtésére országos gyűjtést indítottak, sőt, külföldön is gyűjtöttek a nagy protestáns államok, Németország, Svájc, Anglia, Svédország és Norvégia protestáns egyházai körében. A részletekről még nem döntöttek, de a leginkább megfelelő helynek a gimnázium előtti tér látszott. Később az is felmerült, hogy a szobrot a Kossuth-szoborral átellenben, a Kossuth téren kellene felállítani. A két szobor elhelyezésére Tóth András debreceni szobrászművész (Tóth Árpád édesapja) is készített vázlatokat.luther2.jpgLuther-szobor modellje. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár

A gyűjtés szépen haladt, 1903-ra már 3000 koronát sikerült összegyűjteni. Az egykorú újsághírek szerint az elkövetkezendő években is sorra érkeztek a kisebb-nagyobb adományok, több alkalommal Luther-estélyt rendeztek, amelyek bevételét szintén a szobor felállítására szánták. 1913-ra már tízezer korona fölött járt az összegyűjtött pénz, a Békésmegyei Közlöny írása szerint ennek körülbelül a kétszeresére lett volna szükség egy szerény, de művészi szobor felállítására. Filipinyi Sámuel békéscsabai származású, Budapesten élő fiatal szobrászművész szülőföldje s egyháza iránti vonzalomból vállalkozott a szobor olcsó elkészítésére, el is készítette a szobor tervét, amelyet művésztársai nagyon dicsértek. luther1.jpgLuther-szobor modellje. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár

Bár levéltári forrásainkból sajnos nem derül ki, jó eséllyel ezt a kompozíciót ábrázolják az itt bemutatott fényképek, amelyek Berger Rezső budapesti fényképész műhelyében készültek. A szép terv sajnos nem valósulhatott meg: egy évvel később kitört a világháború. A harmincas években ugyan még találunk említést róla, úgy tűnik, a szoborállítás terve feledésbe merült, az összegyűjtött pénz sorsa ismeretlen. A kezdetektől számítva három év híján egy évszázadot kellett várni, hogy a terv megvalósuljon: 1998-ban állították fel a Szeberényi téren Széri-Varga Géza Luther Mártont ábrázoló szép mellszobrát, amely a századelőn tervezettnél jóval szerényebb formában állít emléket a reformáció elindítójának.luther3.jpgAz 1998-ban felavatott Luther-szobor

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny 1901-1938.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr616916821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.