Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Selyemgubó-beváltó

2015.01.05. 21:17 - csabaihazak

Címkék: ipari épületek helyi védelem Kazinczy utca Kalin Ferenc

Illésházy utca - Kazinczy utca sarka

Békéscsabán a selyemhernyó-tenyésztés és a selyemgyártás hosszú múltra tekinthet vissza. Az első magyar újság, a Magyar Hírmondó 1792. évi egyik száma a következőket írta a csabai selyemgubó-tenyésztés  elterjedéséről: "Van még a szarvasi szorgalmatosság - Oskolán kivül Békés vármegyében más is, a mit haszonnal kihirdethet a "Magyar Hirmondó". Ez a csabai selyem Fabrika. Gyönyörü dolgokat hallottam én erről Uraim! a Nemes Békés és Arad Vármegyékbéli selyemtenyésztésnek Inspektorától Blaskovics Jósef urtól. Meg se gondoltam volna, hogy Békés Vármegyében annyira nevekedett légyen már a selyem produkálás, hogy még magános házakis, saját szorgalmatosságok után, feles számú selyem materia rőföket készittessenek a Fábrikában, mint ezt bizonyitja az itt következő lajstrom, melyet emlitett Blaskovics ur közlött velem. Csabai oskolabeli tanitó Turdéli János ur készittetett 16 rőföt. Fő Szolgabiró Beliczay József ur 20 rőföt. Tiszttartó Seffler József ur ugyan annyit. Neuman János ur 27 rőföt. Helység Notariussa Bajcsi Pál ur 33-at. Komisszár Chvatalidesz Antal ur 40-et. Második Prédikátor T. Miletz Mihály ur 80-at. Posta Mester Masznitziusz Tóbiás ur 130-at. Ez az Ur szép keritésü epres kertet is állitott fel, mellyben hét ezerig való eperj fa vagyon. Ide való első Prédikátor Gyurtsek András ur végre tizenkét oskolabéli Gyermekeknek segitségek által másfél száz rőföt készittetett. Ez a hasznos hazafi leczkéket is tart az oskolai Tanitóknak bizonyos órákon a selyem tenyésztésről s ennek hasznos voltát igyekszik voltaképpen elhitetni, hogy igy még inkább nevekedjék a számok a selyem termesztőknek. Ezen Ns. Vármegyének Mélt. Fő Ispánnya Udvari Tanátsos és a Szent István rendjének kis keresztes Vitéze Lovász Zsigmond Ő Nagysága, mihelyest beiktattatott Fő Ispány Hivatalába, mindjárt ki jött Gyuláról Csabára a Selyem-Fábrika meglátására. Az oskolai Ifjúság, mellynek száma reá megy 795-re, ki állott Ő Nagysága tiszteletére lobogó selyem zászlókkal, s Éllyen kiáltásokkal idvezlette a szorgalmatosságnak egy nagy pártfogóját s előmozditóját Erd. Fő Ispányunk személlyében. A zászlók saját produktumaik a tanulóknak s ennek jelentésére következő irás olvastatik azokon arany betükkel ki varrva: "Sic renumeratur industria." (Igy jutalmaztat meg a szorgalmatosság.)"

A selyemfabrika üzeme a mai Petőfi liget környékén működött, pontos helye nem ismert. A „gyár” nem sokáig élt, mivel a munka haszna igen csekély volt, így 1823 táján a csabai selyemgyár beszüntette működését.selyemgubo.jpgSelyemgubó-beváltó. Forrás: Tengertánc virtuális tárlat

Haan Lajos 1870-ben így írt az egykori selyemgyártás akkori állapotairól [2]: "A kert, mely e selyemgyár helyiségeül szolgált, még most is megvan Csabán s rajta még most is senyved egypár régi eperfa. A helyiséghez a vármegye tart jogot s azt évenként haszonbérbe szokta kiadni. Bizonyára különösen a csabai ó szőllősök, hol sok a nehezebb munkára nem való agg és gyermek, volnának hivatva arra, hogy selyemtenyésztésre adják magokat. S ez menne is: csak legyen a selyemgubók eladásának állandó piacza, és a gubók illő áron vétessenek. De mig erről nem gondoskodik a kormány, mig nincs, kinek a termesztő gubóit eladhassa, addig nem csuda, ha a gazdászatnak ezen, különben szépen jövedelmezhető ága, pang."

A selyemhernyó-tenyésztés a XIX. század utolsó évtizedeiben újra felvirágzott. 1879-ben Szekszárdon felépült az ország első selyemgyára. 1880-ban a Békésmegyei Közlöny közölte Göndöcs Benedek Hogyan kell tenyészteni a selyem-hernyót? című írását, és további cikkeket is a selyemhernyó-tenyésztés előremozdítása érdekében.

Békéscsabán 1895-ben Bezerédy Pál országos selyemtenyésztési biztos javaslatot tett selyembeváltó állomás létesítésére. A tanács a sörház épületét vagy a nagyszik mellett lévő portákat ajánlotta fel a célra. Az épület terveit Kalin Ferenc mérnök készítette el, az építésre kiírt pályázatot a gyulai Schneider János nyerte, és az épület 1897 tavaszán fel is épült. A Békésmegyei Közlöny így tudósított az új épületről:

"Csaba észrevétlenül egy furcsa, csapott fedelű emeletes épülettel lett a tavasz óta gazdagabb, a selyemgubó-raktárral, amely nemcsak készen van, de nagy és érdekes munka folyik benne. Ez idő szerint mintegy ötven munkás osztályozza a gubót.
A csabai selyembeváltó-felügyelőség öt megyére, Békés, Csanád, Csongrád, Arad, Bihar megye egy részére terjed. Ez évben, mint Bezerédy miniszteri biztos csütörtökön reprodukált soraiból kitetszik, féltermés volt, részint esős idők és az eperlevelek mogrozsdásodása miatt. Összesen 49809 kg 75 deka selyemgubót váltottak be, de számítani lehetett a tavaszon át 90000 kg termelésre. A gubóbeváltás kilónként 1 frtot eredményezett, de ez a legjobb osztályért, a második osztályt 50 krért váltották be. Az osztályozást ez évben szigorúbban foganatositattak, de azért Békés-Csabán a termelt 5164 kg-ból 2614 kg volt első osztályú, a termelés 56%-a.
A raktár felügyelője végigvezetett a hatalmas helyiségen. Mondhatom, ez Csaba egyik legeredetibb látványossága és mindég nyitva az intelligens érdeklődő közönségnek.
Hatalmas szellős helyiség, nagy vitorlavászonos lapokon óriási masszákban áll a gubó, előttük pepecselnek a leánykák, válogatják a gubót minősége szerint. Kezük még nem jár a kívánatos gyorsaság szerint, de lassan-lassan majd beletanulnak. A gubókat tisztaság, sértetlenség és keménység minősiti. Ha az ember itt szét nem néz, nem is tudja elképzelni, mily őrületes sok millió, meg millió gubó teszi ki a 49 ezer kilót. Emeletről-emeletre néztük meg a már osztályzott gubót, amelyet naponként forgatni kell, mert ha a penész beleveszi magát ide, pocsékra megy az egész.
Végül az épület tetején egy bádogtepsit elvont Bomberg felügyelő és kibújtunk a szabad levegőre. A csodálkozás alyra pörgött ajkamon. A raktár teteje olyan, mintegy sétatér, szinte csodálkoztam, hogy fák nincsenek rajta. Teljesen vízszintes tető, erős kavicsréteggel, melyet megelőz egy napfényt át nem engedő massza. (Azért van olyan kellemes hűvösség a raktárban.)
Vagy tizenöt-húsz métert sétáltunk s Csaba minden része kiváló perspektívában bemutatkozott. Oly szép innét Csaba, hogy szerettem volna a keblemre ölelni. A nagy templomok, az ornamentikus zsidó-templom, a fákkal szegélyzett határ igen kellemes a szemnek. Bizony még megszokjuk és Csaba legújabb sétatérje lesz a gubóraktár teteje.
Jövőre a petetermelő intézet is megnyílik. Lent vannak a kamarák, ahol valóságos síneken tologatják be úgy vaskocsikon, rajtok olasz kasokban a gubókat. A kínzó kamrákban 50—65 fok mellett pusztítják ki a bábokat, nehogy életre keljenek.
Az itt nyert selymet Újvidék, Szekszárd és Pancsován gombolyítják föl. A selyemipar bölcsőkorát éli, de míg eddig is vitte a foglalkozás lelkesedésben kiapadhatatlan apostola, Bezerédy, egy emberélet legszebb munkásságát pazarolta rá: ma már hatalmas az eredmény, sokat ígér az új iparág. Különösen, ha feldolgozó selyemgyáraink lennének s nem kellene a selyem értékcsökkenése következtében a franciák vazallusainak lenni.
Ismét ajánlom a gubóraktár megtekintését. Felügyelője, Bomberg kiválóan udvarias hivatalvezető, ki csak örül, ha érdeklődést talál, melyre az új intézménynek valóban szüksége is van."

A fejlődő selyemhernyó-tenyésztés hatására hamar felmerült az igény, hogy a beváltóhivatalt selyemfonodával egészítsék ki, erre 1907-ben került sor, amikor a Békési úton felépült a selyemfonoda épülete. A beváltó is tovább fejlődött: 1910-től villanygéppel végezték a gubók fojtását. A szükséges áramot két 8 lóerős motor szolgáltatta.

Az 1944. szeptember 21-i bombázásban a selyemgubó-beváltó épülete is megsérült.

A selyemgubó termelés rohamos csökkenése miatt 1956-ban a Selyemgubó-forgalmi Vállalatot megszüntették és vagyonával együtt beolvasztották a Herbáriába. A Herbária ekkor kezdte a telepet gyógynövények tárolására és feldolgozására felhasználni. A telepen csővázas raktárakat és irodaépületet épített. A telep 1965-ben egy modern, nagyteljesítményű szárítóüzemmel és 1968-ban egy szociális épülettel egészült ki. A telep kiépülésével párhuzamosan a gépesítés is megtörtént, rostákkal, magtisztító berendezésekkel, majorannamorzsolókkal, bálaprésekkel szerelték azt fel. [4]kamilla.jpgGépeken dolgozzák fel és kézzel válogatják a kamillát. Forrás: Helmeczy László: Gyógynövények Békés megyében, Békési Élet 6.évf. (1971), 2.sz. 

 A kétemeletes, nyerstégla homlokzatú épületen az erőteljes, a homlokzat teljes magasságában végigfutó lizénák a téglapillérvázas szerkezetet jelenítik meg a lábazattól a tető alatti párkányig. A homlokzatot vízszintesen  fekvő és álló téglasorokból falazott, a földszint felett tégla konzolokkal gyámolított övpárkányok tagolják. Az ablakok keretezetlenek, kiemelésükről az áthidaló egyenes boltövek és az egy téglasor magas könyöklőpárkányok gondoskodnak. [5]selyembevalto.jpgAz egykori selyemgubó-beváltó napjainkban

Az egykori selyemgubó-beváltó szerencsére ma is eredeti állapotában látható, bár a csúnya kerítés és a melléképületek részben takarják a ma raktárként működő, helyi védelem alatt álló épület homlokzatát. A selyemgubó-beváltó a városrész egyik legjelentősebb, legszebb épülete, ezt egy gondos felújítás még jobban megerősítené.

Felhasznált irodalom:
[1] Magyar Hírmondó, 1792. július 13.
[2] Haan Lajos: Békés vármegye hajdana, I. kötet, Pest, 1870.
[3] Séta a gubóraktárban, Békésmegyei Közlöny 24. évf. (1897), 67. sz.
[4] Helmeczy László: Gyógynövények Békés megyében, Békési Élet 6.évf. (1971), 2.sz.
[5] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Békéscsaba, 2005.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr616997723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.