Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Szamek Ignác háza - Zeneiskola

2015.06.01. 20:51 - csabaihazak

Címkék: iskolák helyi védelem Szabadság tér

Szabadság tér 4.

A mai Szabadság tér 4. szám alatti (régen 889. számú) ház telekfelvételkori tulajdonosa Szák Mátyás és Kocsis Judit volt, később Takács Soma asztalos lakott itt, majd dr. Szamek Ignác orvos lett a tulajdonos. A századforduló környékén már biztosan ő lakott itt, azt azonban nem tudjuk biztosan, hogy ő építtette-e a tekintélyes, héttengelyes homlokzatú földszintes házat, amely a század elejéről származó képeslapokon látható.szamek_2013.jpgAz egykori Szamek-ház 2013-ban

szamek_1910.jpgA Ferenc József tér az 1910-es években. Középen az akkor még földszintes Szamek-ház

Bár igazán jó minőségű képünk nincs ebből a korból, az 1910-es évekből származó képeslapokon jól kivehető a földszintes Szamek-ház. Bár az épület azóta már átépült, a homlokzat ismerős, hiszen az emeletráépítés során a földszint kialakítása – a főpárkány kivételével – változatlan maradt.szamek_1930.jpgAz emeletesre épült Szamek-ház 1930 körül a Ferenc József teret ábrázoló képeslap részletén. Forrás: Hungaricana Képeslapok

Dr. Szamek Ignác 1927-ben kapott építési engedélyt a ház emeletesre építésére. Az építkezés a korban nem egyedülálló emeletráépítés egyik legjobban sikerült példája, sajnos a tervezőről egyelőre nem sikerült adatot találnunk. Az emeletráépítésről csak az eklektika korában szokásosnál egy árnyalattal erősebb földszint feletti osztópárkány, illetve kevésbé erőteljes főpárkány árulkodik [2]. Dr. Szamek Ignác rendelője az emeleten kapott helyet, a földszinten 1928-ban nyílt meg Nyilas Sándorné Kiss Ida angol és francia női divatterme. A 30-as években az épület adott otthont a Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének és kiadóhivatalának.

A házat építtettő, köztiszteletben álló, aranydiplomás dr. Szamek Ignác MÁV-főorvost, aki az izraelita szegény gyermekeket felruházó egylet (malbis arumim) elnökeként is tevékenykedett, 1944-ben feleségével, lányával, annak férjével, dr. Kalmár Marcellal, ez utóbbiak lányával és annak férjével, Iczkovits Zoltánnal és ezek kislányával deportálták, ahonnan a 84 éves főorvos és családja sem térhetett vissza többé [4].szamek_1945.jpgAz MKP választási nagygyűlése 1945. augusztus 17-én a Szamek-ház előtt. A képen még jól megfigyelhető a kapu eredeti keretelése. Forrás: az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány fotóadatbázisa

1948-ban kezdte meg működését az épületben a Városi Zeneiskola, amelyet 1950-ben Bartók Béla Zeneiskola néven államosítottak [7]. A zeneiskola már az első évben négyszáznál több tanulót fogadott, akik 14 korszerűen felszerelt tanteremben tanultak 18 tanár vezetésével. Az iskolának modern, 300 személyt befogadó hangversenyterme épült. Az egykori Szamek-házban ma az 1981-ben alapított zeneművészeti szakközépiskola működik, Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola néven.

szamek1960.jpgAz épület az 1960-as években. A képen kivehetőek a régi kapunak a földszinti ablakokéval rokon díszítései. Forrás: Hungaricana Képeslapok

znskl1980.jpgA épület 1980 decemberében Veress Erzsi felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 35. évf. 285. sz., 1980. dec. 5.

Az épület héttengelyes, téglaburkolatos, vakolt tagozatos főhomlokzatát sima pilaszterek tagolják kétablakos mezőkre, ezek az emeleten fejezetet kaptak. A földszinti ablakok gazdagon tagolt keretezésűek, felettük kagylómotívumos dekoráció és ívelt szemöldök látható. Az épület csaknem eredeti formájában maradt fenn, azonban a szép kaput egyszerű, dísztelen kapura cserélték, és a kapu keretelését is leverték. szamek_2008.jpgAz egykori Szamek-ház a Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületként 2008-ban

zeneiskola5.jpgA lépcső az eredeti állapotban megmaradt korláttalzeneiskola1.jpgAz egykor nyitott veranda ma folyosókéntzeneiskola2.jpgEredeti formában megmaradt ablak a folyosónzeneiskola3.jpgUdvari részlet az emeleti terasszalzeneiskola4.jpgA zeneiskola könyvtára az épület udvaránszamek2011.jpgAz épület 2011-ben

A napjainkban helyi védelem alatt álló épület, amely a Szabadság tér páros oldalának értékes eleme, elfogadható állapotban van, de megérdemelne egy gondos felújítást, melynek során az elvesztett értékeket is pótolni lehetne.

Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: Csabai élet, Baltha János könyvnyomdája, Mezőberény, 1924.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.
[3] Békésmegyei Közlöny, 1905-1938.
[4] Kiss György: Így láttam én a szemtanú
[5] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, 1930.
[6] Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története 1944-1960, Békéscsaba, 1961.
[7] Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története, 1974.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr647420990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.