Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (17) Alpár Ignác (2) Andrássy út (22) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (33) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (3) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (20) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (42) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (18) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (17) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (6) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Páduai Szent Antal társszékesegyház

2015.08.12. 14:18 - csabaihazak

Címkék: templomok helyi védelem Szent István tér

Szent István tér

Az 1769-ben épült kis katolikus templom a XIX-XX. század fordulójára a katolikus hívek megnövekedett száma miatt már nagyon szűkössé vált (a 36 ezres város kb. negyede volt katolikus ekkor). Ráadásul - a XIX. század végi tatarozások ellenére - az épület igen rossz állapotban volt, oldala bedőléssel fenyegetett, így új templom építésére volt szükség. (Érdekes belegondolni, milyen hatást gyakorolt volna a városképre, ha az evangélikusokhoz hasonlóan a katolikusok is a régi kistemplom megtartása mellett építettek volna új, nagyobb templomot.) Nemeskey Andor, aki 1897 óta volt a város plébánosa, 1904-ben gyűlést hívott össze az építendő templom ügyében, és küldöttség indult a megyés püspökhöz, aki a leghathatósabb támogatást ígérte. A csabai egyháztanács összeállította a kívánt számadásokat, melyek szerint a templomalap a hívek újabbi adományozásával mintegy 120 ezer korona volt. Az egyháztanács ülésén Pándy István indítványára elhatározták, hogy pályázatot hirdetnek az új, 3000 hívőt befogadó templom terveinek elkészítésére s a legjobb tervet 2000 koronával jutalmazzák. A püspök javaslatára azonban a pályázattól eltekintettek, mert úgy vélték, az csak elodázná a templomépítést és tetemesen emelné a költségeket. A templomépítéshez még szükséges összeget az egyház a püspöktől s a tanulmányi alapból remélte megszerezni. A plébánia a minisztériumhoz is fordult, hogy a templom építését a vallásalapból támogassák.1910esevek.jpgAz új katolikus templom az 1910-es években

1904 májusában a beérkezett tervek megvitatására szűkebb körű konferenciát szerveztek, amelyre meghívták Hofhauser Antal budapesti építésztanárt, aki szintén küldött be egy tervet. Hofhauser mellett Nemeskey Andor plébános, Pándy István dr. világi elnök, Áchim Gusztáv főmérnök, Bodó József mérnök és Wagner József építész vett részt a tanácskozáson, amelyen Hofhauser terveit vitatták meg. A terveket a püspöki mérnöki vélemény nem találta megfelelőnek, mert a templom tervezett hossza nem volt arányban a szélességével, s a csoportosítás emiatt nehézkessé vált, továbbá az oldalhajókat alacsonynak találták, és a férőhelyek száma sem felelt meg a szükségnek.

Hofhauser építész véleménye szerint a férőhely nagyobbításával, a hajó szélesítésével együtt a tornyokat is magasítani kell az aránynak megfelelően és garantálta, hogy ezen módosításokkal sem kerül többe a felépítés 200 ezer koronánál. Erre az egyházi bizottság felkérte Hofhausert, tegyen arra nézve ajánlatot, hogy a tervbe vett módosítások alapján mennyiért hajlandó új tervet és ennek megfelelő költségvetést készíteni. Hofhauser kijelentette, hogy e megbízásnak legközelebb megfelel s akkor új egyházi gyűlést hívnak egybe, mely dönteni fog afelett, hogy megbízassék-e Hofhauser a terv elkészítésével.

Az új templom építésére megindult mozgalom lassan haladt előre, 1905-re nagyjából összegyűlt az építkezéshez szükséges pénz: részben gyűjtéssel, részben a különböző alapokból csaknem 200 ezer korona. A szükséges áldozatok hozatalára nagy készség mutatkozott a katolikus polgárság körében: Szabóné, szül. Laurinyecz a főoltár céljára 20 ezer koronát, Beliczey Rezső egy mellékoltárra ötezer koronát és ugyancsak hasonló célra 5 ezer koronát ajánlott föl a Mária társulat.

1905 februárjában már több tervről részletesebben is beszámol a Békésmegyei Közlöny. Sajnos magukat a tervrajzokat nem ismerjük, az sem ismert, hogy fennmaradtak-e. Wagner József csabai műépítész két tervváltozatot is benyújtott, amelyek "a stílek keverésében ábrázolják az új templomot". Wagner József tervrajza az újság beszámolója szerint igen sikerült és tetszetős volt, és gótikus, nyerstégla falazatú templomot ábrázolt. Hibája a püspöki vélemény szerint az volt, hogy a hossza nem állt arányban szélességével. Erősnek találták a tornyot is, a főhomlokzat és a hajó között szintén hiányzott az arány, szűk volt a kettős torony között a köz, a férőhely nem volt elegendő nagyságú, mindezen okoknál fogva nem tartották kivitelre alkalmasnak Wagner tervét. Érdekesség, hogy a templom tervezésével később megbízott Hofhauser első tervvázlata még román stílusú templomot ábrázolt, amely szerint az építendő templom homlokzatán két torony emelkedett volna, közöttük kupola, emögött ismét két torony, az elsőknél valamivel kisebb. Az oldalhomlokzatok úgy lettek volna konstruálva, mint a főhomlokzat. Hofhauser hét oltárt tervezett, ami túlságos terhet rótt volna az egyházra. A harmadik terv - a békésszentandrási katolikus templom rajza - a püspöki uradalmi mérnöké, Peiser Károlyé volt. A püspök ezt javasolta elfogadásra a szükséges megnagyobbítással. Nemeskey plébános is azt javasolta, hogy Peisert bízzák meg a bemutatott rajzok alapján egy kéttornyú templom terveinek elkészítésével, ugyanis abban bízott, hogy ebben az esetben a püspök is segédkezet nyújtana a belső berendezéshez, ami nagy előnyt jelentett volna az egyháznak, miután erre a célra nagyon csekély összeg állt rendelkezésre. Pándy István kijelentette, hogy egyoldalúnak találná, ha csak a püspöki mérnököt bíznák meg a tervkészítéssel, annál is inkább, mert tudomása szerint az se nem mérnök, se nem szakember. Ezért - bár Wagner tervét is elfogadhatónak ítélte - elsősorban Hofhauser Antal terveire hívta fel a figyelmet, különös tekintettel arra a körülményre, hogy Hofhauser tanár már egész sereg templom és nagyszabású épület létesítésével dicsekedhetett. Ezért azt javasolta, hogy kérjék fel Hofhausert egy csabai látogatásra, hogy tervére vonatkozólag a szükséges felvilágosításokat megadhassa, esetleg készítsen új tervet a módosító javaslatoknak megfelelően. A Hofhauserrel történt megbeszélés után az építész javaslatára elhatározták, hogy az általa Budapesten épített Karmeliták templomát és a Szent István Társulat palotáját küldöttség tekintse meg. (Itt említjük meg Hofhausernek a csabai templom után, 1912-15-ben épült újabb jelentős épületét, a pesti Thököly úton található Rózsafüzér Királynéja plébániatemplomot, amely jelentős hasonlóságot mutat a mi templomunkkal.) A meglátogatott épületek a legnagyobb mértékben megnyerték a küldöttség tetszését, így a tanulmányutat követően – a nagyváradi püspök beleegyezésével – megbízták Hofhausert, hogy újabb tervet készítsen, XIII. századbeli gótikus stílusban, két toronnyal, 3000 lélek befogadására. Az egyházgyűlés az építési költség maximumát 200 ezer koronában állapította meg. terv_oldalhomlokzat.jpgA templom oldalhomlokzata Hofhauser tervrajzán. Forrás: Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Plébánia levéltáraterv_hat.jpgHátsó homlokzat tervrajza. Forrás: Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Plébánia levéltára

Hofhauser 1905 augusztusában mutatta be a már gótikus stílusban készült új terveket, amelyek a csabai egyházi elnökséget kellemesen lepték meg. A terveket tanulmányozásra kiadták Wagner József műépítőnek és Bodó József mérnöknek, majd felterjesztették a megyés püspökhöz. A tervváltoztatások hatására az építés tervezett költségei megnőttek, Szmrecsányi Pál püspök azonban megígérte a hiányzó 30 ezer korona kipótlását. Ezek után váratlanul jött a hír: a püspök, miután a terveket szakértőivel megvizsgáltatta, kijelentette, hogy azokat nem fogadhatja el, mivel a templom a rohamosan fejlődő Csaba igényeinek nem sokáig felelhet meg, és úgy tartotta, öt-tíz évre nem, csak évtizedekre, esetleg századokra szabad templomot építeni. Kijelentette azonban azt is, hogy ha a terveket a templom férőhelyek számának növelésével megváltoztatják, akkor szívesen biztosít a korábbinál nagyobb összeget az építkezéshez. A templomépítést azonban így el kellett halasztani, és továbbra is a kicsi, nedves, egészségtelen templomot kellett használni. 1907 áprilisában elkészültek a templom kibővített, végleges tervei, melyeket hamarosan a püspökség is jóváhagyott. terv_metszet.jpgA templom metszete Hofhauser tervrajzán. Forrás: Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Plébánia levéltáraterv_keresztmetszet.jpgKeresztmetszeti tervrajz. Forrás: Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Plébánia levéltárahosszmetszet.jpgHosszmetszeti tervrajz. Jól látható a fordított ívhengeres alapozás

Októberben kezdték el a régi templom bontását, majd hozzákezdtek az új templom építéséhez. A templom alapkövét 1907. november 3-án tették le. Ez alkalommal Csabára érkezett Fetser Antal püspök is, akit már háromezer hívő várt az építendő templom helyén. A leendő főoltár helyén oltárt állítottak fel, ahol a püspök a szertartást végezte. Az alapkövet az evangéliumi oldalra helyezték. A kő 70 centiméter hosszú, 40-45 cm széles, 30 cm vastag gránitkő, amelynek felső lapjára mélyedést vágtak, s abba helyezték el a bádogdobozba tett okmányt, amelyben a templom építéséről számoltak be, valamint megemlékeztek a királyról, a püspökről, a kultuszminiszterről, az építőről is. A lelkészek, a katonaság, valamint a hatóságok képviselői egy-egy kalapácsütést tettek a kőre, majd a püspök a mindszentek litániáját mondta el, és megszentelte az új templom három sarkát. Ezután Nemeskey plébános mondott szentbeszédet. Az alapkőletétel ünnepélye a plébánián tartott bankettel zárult.

Az istentiszteletet az építkezési idő alatt a városháza és a plébánia közti szűk helyre emelt szükségkápolnában tartották. Nagyon nehezen ment a hívek nagy számának oly megosztása, hogy az istentiszteleteken mindenki részt vehessen. Fokozta a kellemetlenséget az 1909. február 9-én történt betörés, amikor a cibóriumot és a monstranciából a lunulát ellopták.

A templom építési munkáit Bányai, Lipták és Klenk vállalkozók kapták, az építkezés befejezését a következő év őszére tervezték. A kőfaragómunkákkal Fabró Miklós budapesti kőfaragót bízták meg. A kerítések és a kapuk elkészítésére Sajben Pál békéscsabai épületlakatos tett ajánlatot. A munkálatokat azonban többször is nem várt problémák akasztották meg. Az új templom alapozásához a régi templom bontásából származó téglákat használták fel, a falakhoz pedig a Jancsok-féle erzsébethelyi téglagyárból rendelték a téglát. Az építés felügyeletével megbízott egyháztanácstagok egyike a kiszállított téglákat vizsgálva észrevette, hogy azok nagyon homokosak, ami azt okozhatja, hogy a téglák a falban a nagy nyomás hatására szétmállanak. Amikor Hofhauser építész tudomására jutott a dolog, azonnal intézkedett, és tíz téglát felkéretett magához vizsgálatra. A műegyetemen - alapos vizsgálatot követően - a téglákat megfelelő teherbíró-képességűnek ítélték. Júniusban a keramittéglák is megérkeztek Mezőtúrról, amelyek késése szintén hátráltatta a munkát. Nem sokkal később azonban Hofhauser észrevette, hogy a burkolattéglák mésztartalma túl nagy, így azok a nagy súly miatt helyenként már megrepedeztek. Az építész a munkálatokat azonnal beszüntette, és ezeket a téglákat is kivizsgálásra küldte. A vizsgálat azonban ezúttal is kedvező eredményt hozott, így kis késéssel folytatódhatott az építkezés. Augusztus közepén már beemelték a kőoszlopok egy részét, majd megkezdték a boltívek építését. A következő év elején a templom belső felszerelése javára gyűjtést indítottak a megye területén. A templom építése ekkor szépen haladt, az építkezés már a templom belsejében folyt, ekkor építették a Rabitz-mennyezetet. A tornyok építését a terméskövek hiánya akadályozta. 1909 augusztusára a templombelsőből végre eltűntek az állványok, elkezdték a padozat egyengetését, elkészült a kórus boltozata, valamint a tornyok külső és belső kőművesmunkái. A két toronyban ekkor már az új vasszerkezetű haranglábakat is felállították. Az új, 17 métermázsa súlyú, cisz hangú harangot, melyet Egry Ferenc budapesti harangöntő műhelye készített, augusztus közepén szállították a templomhoz. Az új nagyharangot, amelyet a templom védőszentjének, Szent Antalnak ajánlottak, a Laurinyecz, a Leszkó és a Petrovszky család ajándékozta még a régi templomnak. Szeptemberre már odáig jutott az építkezés, hogy a tornyokra felhelyezhették a kereszteket, amelyek megszentelésére Fetser Antal püspököt kérték fel. A keresztfeltételre október 3-án került sor. A templom belsejében a kőfaragó munkákkal is elkészültek, és kezdetét vehette a padló kirakása cementbeton lapokkal.

Az év végére gyakorlatilag csak a belső berendezés hiányzott, amelyre régóta folyt a gyűjtés, és a római katolikusok mellett más felekezethez tartozók is szívesen adakoztak e célra. Bár a templom csaknem teljesen készen állt, a felszentelést akadályozták a téli hónapok, azonban megkezdték a felkészülést a nagy ünnepélyre.

A következő év elején tovább folytatódtak a belső munkálatok, Dávid István és Társa budapesti szobrász-vállalkozók vezetése alatt már hónapok óta dolgozott négy szobrász a homokkőből készült fő- és mellékoltárokon. Júniusra a festési munkálatok is elkészültek, és a templom közepén két sorban a 22-22 keményfából, ónémet stílusban készült szép faragású padot is elhelyezték, amelyek Melczer József csabai asztalosmester munkáját dicsérik.fb.jpgA Szent István tér az új templommal

A templom felszentelésére 1910. június 12-én, vasárnap került sor. Az avatásra már szombaton Csabára érkezett Fetser Antal püspök, akinek köszöntésére a főtéren hatalmas diadalkaput állítottak fel, melynek felső ívén fehér lapon fekete betűkkel áll az üdvözlés: Isten hozott! Ezenkívül 45 tagú bandériumot is szerveztek. Szombaton délben az állomás környéke, a Vasút utca és a főtér el volt árasztva kíváncsi tömeggel, hogy gyönyörködjék a püspök díszes és szép bevonulásában. Elöl 45 nyalka magyar legény lovagolt, a bandérium, melyet Szász János vezetett. Utána a város díszfogatán jött Fetser püspök Kny Antal esperes-plébános társaságában, majd a fogatok megszámlálhatatlan sora következett. A diadalkapu előtt az iskolás leánykák virágot szórtak a püspök útjára. Fetser püspök a plébánia bejáratánál szállt le, a plébánián átöltözködött s az ideiglenes deszkatemplomban rövid imát mondott, majd a papságot Nemeskey Andor plébános látta vendégül.

A templom felszentelésének kedvezett az időjárás, így hatalmas tömeg vett részt az ünnepségen, a csabaiakon kívül a környékből is nagy számban érkeztek a hívők. Az ünnepség kezdetét fél nyolcra tervezték, ám a főoltáron elhelyezett szent ereklyét fedő márványlapocska a postán csak aznap reggel érkezett meg, így a szertartás egy órával később vehette csak kezdetét. Már fél 10 is elmúlt, mikor a püspök a papsággal az új templom ajtajában megjelent, hogy a póttemplomból a szentséget áthozzák. Az új, dús aranyhímzésű baldachin alatt, melyet Petrovszky S. János és Laurinyecz Ádám ajándékoztak az új templomnak, vitte át a püspök a szentséget az új főoltárra s ekkor a közönség is bebocsátást nyert. A templomszentelés fél 12-ig tartott, ezután Fetser püspök misét mondott, áldást osztott, majd Pálfy Béla gyomai lelkész mondta el szentbeszédét. A felszentelő püspök tiszteletére Nemeskey plébános a parókián ebédet adott, melyen a hatóságok képviselői, a tisztikar, az egyháztanács tagjai és egyház hívei közül többen vettek részt. Másnap Fetser püspök kiszolgáltatta a bérmálás szentségét 856 fiúnak és 973 leánynak.1920korul.jpgA Szent István tér az új templommal 1920 körülszechenyiutca.jpgA templom a Szécheniy utca felől 1920 körül

1914. május 31-én állították fel az új, 30 változatú orgonát, amely Rieger Ottó budapesti orgonakészítő műve. 1915-ben elvitték a régi orgona sípjait és egy harangot, 1917-ben pedig három harangot vittek el háborús célra. Az új, 1853 kg-os, a Szentháromság tiszteletére szentelt harangot 1924. április 15-én szentelte fel Brém Lőrinc pápai prelátus, aki a szertartás után  megható beszédet mondott, amelyben a harang jelentőségét és célját méltatta. A beszéd után az új harangot fölhúzták a toronyba, hogy első ízben megszólaltassák érces, messze hangzó szavát. A lélekemelő ünnepséget nagyszámú, ájtatos közönség nézte végig. Ezt a harangot a második világháborúban elvitték.1925korul.jpgA templom 1925 körül

1925-ben kötöttek szerződést a templom kifestésére Gróh István iparművészeti iskolai igazgatóval. Az egyházközség vállalta, hogy a festéshez szükséges szappant, túrót és tojást összegyűjti a hívek adományából. A munkához június 15-én láttak hozzá a Rozsnyóról hozott templomfestők és szeptember 20-án fejezték be. A szentélyben levő négy jelenetet Szent Antal életéből Gróh Béla gyulai főgimnáziumi rajztanár festette meg, a többi képet és az ornamentikát Ádám Gyula rozsnyói festőművész nagy szakavatottsággal.templombelso_1.jpgA templom belseje 1930 körültemplombelso_2.jpgA templom belső képe  1930 körül

1937-ben két újabb harang érkezett a templomba. A hősök emlékére öntetett 10 mázsás és a Szent István-év emlékére öntetett öt mázsás harangokat Uzdóczy Zadravecz István püspök május 26-án szentelte fel. Az ünnepi menet délután három órakor az állomástól indult az egyenruhába öltözött római katolikus elemi iskolások vezetésével. Őket követte Domanek Pál esperes plébános díszes papi kísérettel, majd a zöld lombköntösbe öltöztetett kocsi, amelyen a virágokkal borított, csillogó fényű harangokat magyar ruhás lányok ölelték körül, miközben elmélyülten imádkoztak. Mikor az iskolások és a hívők elfoglalták helyüket a Szent István téren, pattogó zenével érkezett a katonaság díszszázada. Fél ötkor Uzdóczy Zadravecz István püspök vezetésével kivonultak az egyházi méltóságok. A püspököt Lindenberger János apostoli kormányzó követte, ezután Domanek Pál esperes plébános, Barabás György békési esperes plébános léptek ki a templomból, őket Budai László, Rózsa Jenő, Radnai János és Holecz György főtisztelendők követték. A harangoknál helyet foglaltak Fridrich Alfréd alezredesné és özv. Seresné Erdős Paula haranganyák is. Ezután Uzdóczy Zadravecz István püspök felszentelte a két harangot, majd beszédet mondott. A harangok este 8 órakor szólaltak meg először.harangszenteles.pngA harangok szentelése
1940korul.jpgA templom 1941-ben1940korulsztistvanter.jpgA főtér a katolikus templommal 1940 körül1940-esevekeleke.jpgA katolikus templom a Nagytemplom tornyából 1940 körül1941_1.jpgA főtér 1941-ben1950korul.jpgA katolikus templom 1950 körül1960korul.jpgA templom 1960 körül1970-esevek.jpgA templom a Kistemplom tornyából az 1970-es években

1975-ben a templombelsőt teljesen újrafestették, aminek következményeként az 1925-ös festés sajnos örökre elveszett.1149083611.jpgA templom belső képe az 1975-ös felújítás eredményeként. Forrás: a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Plébánia honlapja1149083873.jpgA templom belső képe az 1975-ös felújítás eredményeként. Forrás: a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Plébánia honlapja

1980korul.jpgA templom az 1980-as években19892.jpgA katolikus templom 1982-ben

A templom felszentelésének századik évfordulója alkalmából került sor a teljes külső és belső felújításra. A felújítás terveit Dragonits Mária budapesti belsőépítész készítette. A felújítás során a főoltár, a mellékoltárok, a szószék, a pillérek, valamint a kórus korlátja dolomitpor-fúvásos technikával nyerték vissza eredeti, természetes színeiket. A csillárokat, a gyertyatartókat, az örökmécsest felpolírozták, felújították. Az átépített szentélybe új szembeoltár és ambó került. A szentély és a két sekrestye alatt 140 négyzetméter alapterületű altemplom létesült. 

2012. december 5-én Békéscsabára látogatott Juliusz Janusz apostoli nuncius, és kihirdette XVI. Benedek pápa bulláját, melynek értelmében a plébániatemplomot a Szeged-Csanádi Egyházmegye társszékesegyházává nyilvánították.kistemplombol2014.jpgA templom 2014-ben

A kéttornyú, neogótikus templom latin kereszt alaprajzú, nyolcszögű szentély- és egyenes keresztházzáródással. Nyerstégla homlokzatokkal épült, sárga falmezőkkel és vörös tagozatokkal és pillérekkel, esetenként kő kiegészítő elemekkel (pillérlefedések, rózsaablak). Formakészlete azonban sokkal inkább a kőből épült katedrálisokéból, mint a német téglagótikából táplálkozik, utóbbira a karcsú toronysisakok emlékeztetnek. A tornyok 61 méter magasak. A templom tetőzete rozsdamentes lemez, amely 2005-ben került a pala helyére. A hajók találkozásánál huszártorony látható.

fokapu.jpgA templom főkapujakapu.jpgA templom kapuja

A templomba a hármas kapuzaton keresztül jutunk, amely fölött a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló üvegmozaik látható. A mozaikot 1932-ben Kölber Dezső tervei alapján Zsellér László készítette, az alkotók monogramjai az évszámmal együtt a mozaik két oldalán olvashatók.mozaik.jpgA Magyarok Nagyasszonya mozaik

A templom belseje a korai gótikus katedrálisok építészeti formálását követi, nem oszlopkötegek, hanem bimbós fejezetes, aranyozott kőoszlopok tartják a szerkezetet. A templom bazilikális szerkezetű, azaz a főhajó a világítást a mellékhajók fölötti ablakokon keresztül kapja. A főhajóban jelzésszerű a bordás keresztboltozat. A templom pillérei között a szerkezet stabilitását fordított ívhengeres alapozás biztosítja. templombelsoma_1.jpgA templom belseje napjainkban

A templom főbejáratát a templom stílusának megfelelő szélfogó ajtó fedi. szelfogo.jpgSzélfogó ajtó

A főbejárat mellett a baloldalon az ajtó mellett Szent György üvegablaka van, a szenteltvíztartónál Lisieux-i Kis Szent Teréz szobra áll. sztterez.jpgSzent Teréz szobra a szenteltvíztartóval

Az ajtó jobb oldalán látható Szent Mihály üvegablaka és Szent Antal szobra. Itt van elhelyezve Fetser Antal püspöknek, a templom fölszentelőjének és Nemeskey Andornak, a templomépítő plébánosnak fehér márvány emléktáblája.sztantal.jpgSzent Antal szobra a templom bejáratánál

A templom főoltára szürke homokkőből készült neogótikus stílusban. Középen az oltáron Szent Antal szobra áll, tőle jobbra Szent István, balra Szent Imre szobra látható. A tabernákulum fölött szentségtaró fülke, benne kereszt. A Tabernákulum ajtaja sárgaréz borítású, rajta kehely- és ostyaábrázolás. A főoltár két oldalán két álló kandeláber látható.

A szentély falán a tizenkét apostol, valamint Szent Pál és Keresztelő Szent János falfestménye látható. Alatta Szent Antal életét ábrázoló négy nagyméretű falikép, Szent Antal tanít, prédikál a halaknak, gyóntat, beteget gyógyít és ápol. A falfestményeket Gróh István, az iparművészeti iskola igazgatója és Gróh Béla gyulai főgimnáziumi rajztanár készítették.templombelsoma_2.jpgA szentély és a főoltár

A szentély jobb oldalán empire zárdamunka látható, Szűz Mária a kis Jézussal az ölében, Keresztelő Jánossal a háttérben. Textilkép, jobb és bal felső sarkában egy-egy angyalfejjel.

A szentély bal oldalán a hajó felé haladva helyezkedik el a szószék, szintén homokkőből, neogótikus stílusban, fölötte fa hangvető. szoszek.jpgA szószék

A szentély ablakai balról haladva Szent Ágnes vértanú, Szent István fölajánlja a koronát Szűz Máriának, középen Jézus mennybemenetele, a jobb oldalon Szent Antal a kis Jézussal, Szent István diakónus vértanú. A képek alatt az adományozó családok címere látható. A színes ablakokat a Beliczey, a Szalay és a Szabó család adományából készítették. A szentély két oldalán a fal mellett egy-egy kegyúri pad helyezkedik el. A szentélyből bal oldalt ajtóval nyílik a Szent család kápolna, melyet 2000-ben szentelt föl Gyulay Endre püspök. Jobb oldalon a szentélyből a sekrestye nyílik. A szentély vonala előtt helyezkedik el a szembemiséző oltár, jobbra a papi szék előtt az ambó látható.szentely.jpgA szentély
 
A jobb oldali mellékhajó oltárán a szentély mellett Mária Szeplőtelen Szívének homokkőből készült szobra áll, alatta tabernákulum, két oldalán kerubalakkal. jmo.jpgA jobb oldali mellékhajó oltára

Az oltár mellett áll a szintén homokkőből készített keresztelő kút, vörösréz kupolával. A két modern színes ablakon az Ave Maria és görögül, Mária az Isten anyja fölirat olvasható.keresztelo.jpgKeresztelő kút
 
A bal oldali oldalhajó oltára a szentély mellett homokkőből készült Jézus Szíve szoborral. Az ablakok a Krisztus monogramokat ábrázolják.bmo.jpgA bal oldali mellékhajó oltára

A templom falán körben az 1926-ban terrakottából készült díjnyertes neogót stílusú keresztút van elhelyezve, amely Orbán Antal iparművészeti tanár alkotása.keresztut.jpgKeresztút

A kereszthajó falánál négy neogót, fából készült gyóntatószék van elhelyezve. gyontato.jpgA négy gyóntatószék egyike

A falon Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit képe, fölötte pedig Jézus és Szent Ferenc a keresztnél angyallal, a hátsó falán pedig Szent József a kis Jézussal és két angyallal. baloldalifestmenyek.jpgA bal oldali kereszthajó festményei

Az ablak Szent Imrét ábrázolja.sztimre.jpgSzent Imrét ábrázoló üvegablakkep.jpgA kereszthajó részlete Corvus-Kora Róbert festményével

A jobboldali kereszthajó falán látható Szt. László és Szt. Gellért seccoja, valamint Szűz Mária a gyermek Jézussal, két angyallal, a másik oldalon Jézus Szíve kép két angyallal, valamint Szent István és Gizella alakja látható. jobboldalifestmenyek.jpgA jobb oldali kereszthajó festményei

Az üvegablak Kalazanci Szent Józsefet ábrázolja.sztjozsef.jpgKalazanci Szent Józsefet ábrázoló üvegablak

A templom hajójában neogót stílusú fából készült padok vannak elhelyezve. A hajó boltozatán a négy evangélista szimbóluma látható. evang.jpgA négy evangélista szimbóluma

A mennyezetről két sárgaréz csillár és egy örökmécses függ 1910-ből, a templom stílusának megfelelően. A hajó falán a szenteléskor megjelölt 12 helyen gyertyatartó van.

orgona.jpgAz orgona

angyalok.jpgMuzsikáló angyalok az orgonakarzaton

A baloldali oldalhajóban a színes üvegablakok a II. vatikáni zsinat pápáit, XXIII. János és VI. Pál pápát ábrázolják. vatikan.jpgA II. vatikáni zsinatra emlékező ablakok

A következő ablak a lourdes-i jelenést ábrázoló üvegablak. lourdes.jpgA lourdes-i jelenést ábrázoló üvegablak

A lourdes-i jelenést ábrázoló ablak alatt az 1750-ből származó Csabai Szűz Mária szobra áll a mellékoltáron, melynek tabernákulumában Páli Szent Vince, Szent Bonaventúra, boldog Kreszcencia és Szt. Pacificusz ereklyéje van elhelyezve.csm.jpgCsabai Madonna

A bal oldalhajó végében függ a Szt. Anna, Szt. Filoména és az 1999-ben készült Szt. Rita kép, Megyeri-Horváth Gábor alkotásai. Szt. Filonéna festményén olvasható a sírboltján felfedezett felirat hasonmása: "LUMENA PAXTE CUMFI", azaz "PAX TECUM FILUMENA". Jelentése: "Béke veled, Filoména".  A baloldali oldalhajóban az utolsó két ablak az 1938-ban Békéscsabára érkezett Szent Jobb emlékére készült, valamint az Eucharisztikus Kongresszus emlékét örökíti meg. Alattuk a missziós kereszt van felfüggesztve. Itt található Árpádházi Szent Erzsébet faszobra, amely Berecz Ferenc alkotása.baloldal.jpgSzent Anna, Szent Filoména és Szent Rita képe, Szent Erzsébet szobra és a missziós kereszt

A jobb oldali mellékhajó ablaka a középkori Csaba 1332–37-es pápai tizedjegyzékben szereplő két plébánosának, Pálnak és Miklósnak állít emléket. 1332.jpgA középkori Csaba plébánosiara emlékező ablakok

Az oldalbejárat fölötti templomablakok közül az első az új templom építésekor lebontott kistemplomot, a másik a jelenlegi templomot ábrázolja. kistemplom.jpgA régi kistemplomra emlékező ablakok

Hátul a háborús hősök emlékére készült ablakok láthatók, alattuk a koronás magyar nagy címer látható. vh_ablakok.jpgA világháborúk áldozataira emlékező ablakok

A mellékhajó végében áll Munkás Szt. József fából készült szobra, Berecz Ferenc munkája.baloldal_1.jpgA bal oldali mellékhajó

A rózsaablak Szentháromság és a hét szentség modern szimbólumait ábrázolja (Mohai Attila alkotása).rozsaablak.jpgA rózsaablak

A főhajónak színes ólomüveg ablakai vannak.templombelso.jpgTemplombelső a neogótikus stílusú fapadokkal
 
Az 1975-ös újrafestés következtében az eredeti festést nem lehetett helyreállítani, így a templombelső teljesen új arculatot kapott. Az alsó, földi világot a felső, égi világtól egy sáv választja el, amelyre úgynevezett "csomók" vannak felfestve, amelyekben az ősi jelképrendszer szerint a gonosz eltéved, és így nem juthat a felső szférába. A külső felújítás során kicserélték a lábazati burkolótéglákat, megtisztították a kődíszeket, kijavították a főbejárat lépcsőit, restaurálták a pilléreket. A felsőbb szinteken is kijavították az omló téglákat. A templom kovácsoltvas kerítését lebontották, majd 2015-ben egy kis szakaszon – a templom és a Széchenyi utcai bérpalota között – felújítva visszaépítették.

A templom harangjai a déli toronyban vannak elhelyezve. A rekvirálás óta az északi torony üresen áll. A legnagyobb harang a Szent László és a világháborús hősök emlékének szentelt, 900 kg-os, 110 cm alsó átmérőjű harang, amely 1937-ben készült Szlezák László harangöntő mester műhelyében Budapesten. Felirata: DULCE ET DECORUM EST PRO PATRIA MORI. Ó SZENT LÁSZLÓ LÉGY HOZZÁNK JÓ HŐSEINKÉRT ISTENNÉL KÖZBENJÁRÓNK. AZ 1914-18 ÉVI VILÁGHÁBORÚ HŐSEINEK EMLÉKEZETÉRE BCS-I ROM. KAT. EGYHÁZKÖZSÉG. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ M.O. ARANYKOSZ. MESTERE BP-EN.

Ugyanekkor és ugyanabban a  műhelyben készült a 80 cm átmérőjű, 350 kg-os Szent István harang. Felirata: SI DEUS PRO NOBIS - QUIS CONTRA NOS? A M. O-i SZENT ÉV EMLÉKÉRE SZENT ISTVÁN ELSŐ MAGYAR KIRÁLY MEGDICSŐÜLÉSÉNEK KILENC SZÁZADOS ÉVF. A BCS-I RÓM. KAT. EGYHÁZK. 1937 - ÖNTÖTTE SZLEZÁK L.. H.Ö. M.O. ARANYK. MEST. BP-EN.

A kb. 180 kg-os kisharang 1802-ben készült Eberhard Henrik műhelyében, így a város legrégebbi harangja. Felirata: CAMPANA R.CATH. ECCL. CSABAENSIS SUMP TRIBUS AS DELAT ANNO CAL. MDCCCII. RÓM. KAT. EGYHÁZKÖZSÉG R. … MIHÁLY ÉS NEJE PETROVSZKI.

A 43 cm átmérőjű lélekharangot Szlezák László öntötte 1923-ban.

A harangok hangja meghallgatható a Magyar Harangok Honlapján.

harangok.jpgA katolikus templom harangjai. Forrás: a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Plébánia honlapja

kossuthtterfelol.jpgA templom a Kossuth tér felőltemplom_a_szechenyi_utca_felol.jpgA templom a Széchenyi utca felől kerites.jpgA templom kerítésesztistvanterfelol.jpgA templom a Szent István tér felől 2014-benfoter2014nov.jpgA főtér 2014 novemberében2015aprilis.jpgNaplemente 2015 áprilisában 2015.jpgA katolikus templom 2015-ben

A katolikus templom ma helyi védelem alatt áll – kora, jelentősége, építészeti értékei, a városképben betöltött szerepe alapján műemléki védelmet érdemelne. A templom Békéscsaba egyik legjellegzetesebb és legszebb épülete, amely a Kistemplommal és a Nagytemplommal különleges építészeti együttest alkotva a város egyik jelképe.

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny 1904-1937.
[2] Bugár-Mészáros Károly: Békéscsaba - Plébániatamplom, Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtár 242. szám, 1986.
[3] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[4] Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Plébánia honlapja 
[5] Békéscsaba, Páduai Szent Antal plébániatemplom, Templom.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr767321518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.