Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (17) Alpár Ignác (2) Andrássy út (22) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (33) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (3) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (20) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (42) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (18) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (17) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (6) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Kőhíd – Munkácsy híd

2015.12.17. 15:12 - csabaihazak

Címkék: hidak műemlékek elpusztult épületek Sztraka Ernő

Gyulai út

Az 1777-ben ásott csabai Körösön eleinte csak jármos fahidak épültek: a Gyulai úton, a Széchenyi liget sarkánál, és a villamosmű melletti körgáti zsilip helyén. A városban elsőként a legforgalmasabb Gyulai úti híd helyén épült szilárdabb anyagú, téglaboltozatos híd 1875-ben Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján, 7,5 méter nyílással és 6 méter kocsiútszélességgel, tégla mellvédfallal. A hidat a népnyelv Kőhídnak nevezte el. A szép híd a Körös-parttal és a közeli malommal, illetve később a Közművelődés Házával festői látvány nyújtott és hamar a csabai képeslapok egyik kedvelt témájává vált.kohid.jpgA Kőhíd 1900 körül

A híd azonban hamar szűkké vált, ugyanis a város egyik legforgalamasabb útvonalára esett: kora tavasztól késő őszig erre haladt el a felsővégi legelőre járó tehéncsorda, illetve országos, sőt hetipiacok alkalmával is az embereknek, kocsiknak és állatoknak egész serege járt keresztül rajta. Számos alkalommal csak a szerencsén múlott, hogy az embereknek, állatoknak és járműveknek gyalogjáró hiányában a szűk úttesten összetorlódott nagy tömegében nem történt komolyabb baleset. Így rég óhajtott kívánsága teljesült a csabaiaknak 1902-ben, amikor a vármegye a csabai kőhidat átalakíttatta. A híd bővítésének terveit az államépítészeti hivatal főnöke, Haviár Lajos királyi főmérnök készítette. 

malom_1890.jpgA híd a gőzmalommal az 1900-as évek elején

A tégla mellvédfalat lebontották és a hidat kétoldalt két-két méter szélességben vaskonzolokon nyugvó, vaskorláttal ellátott gyalogjárókkal bővítették. A járdákat az úttesttől 20 cm magasságkülönbség választotta el, így a gyalogosokat tökéletesen elszigetelték az állat- és kocsiforgalomtól. A másik jelentős változás az volt, hogy mindkét oldalon (a Széchenyi utca felől 80, a Gyulai út felől 100 méter hosszan) fokozatos emelkedővel könnyítették meg a járművek feljutását a hídra, és az úttest szintjét is 10 cm-rel csökkentették. A mintegy három hétig tartó munkálatok 1902. május végén fejeződtek be. A híd pályája azonban továbbra is túl magasan volt, s így felesleges útkapaszkodást okozott, amellett a hídra vezető út igen nyomasztó hatással volt a közeli Közművelődés Házára és a vele szemben lévő sarokházra. Ádám Gusztáv elkészítette az útszint lesüllyesztésének, a a gyalogjárók vasbetonnal való kiszélesítésének terveit, ezek azonban nem valósultak meg.

kohid_1.jpgA Kőhíd és a Közművelődés Házakohid_2.jpgA Kőhíd és a Közművelődés Házamalom_1950korul.jpgA Kőhíd és az István malom hangulatos látképe az 1950-es évekbenkoid.jpgA Kőhíd nem sokkal lebontása előtthid1980.jpgA híd 1980 decemberében Veress Erzsi felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 35. évf. 285. sz., 1980. dec. 5.

Az 1960-as évek elején a hidat műemlékké nyilvánították. 1963-ban a hidat az UVATERV Szabó J. mérnök tervei alapján alakította át. Sajnos ez az átépítés sem volt elég ahhoz, hogy a híd az egyre növekvő forgalmat elbírja. 1984-ben lebontották, ekkor épült az egykori hangulatos, bájos híd helyére a ma is látható jellegtelen betonhíd, amely ugyan elődjénél szélesebb, nagyobb teherbírású, ám a régi híd szépségéből semmit sem örökölt, így a Körös egyik leghangulatosabb szakasza sajnos elveszítette egyik legfőbb ékességét. 

munkacsyhid2013.jpgA Kőhíd helyére 1984-ben épült híd 2013-ban

2014-ben a hidat Munkácsy Mihályról nevezték el, azonban jelenlegi formájában nem méltó erre a névre.

munkacsyhid2.jpgA híd a Munkácsyra emlékeztető táblákkal

munkacsyhid3.jpgA Munkácsy híd 2015-ben

munkacsyhid4.jpgA Munkácsy híd a Csabagyöngyével

munkacsyhid6.jpgA Körös-part hangulatába ma is szépen illeszkedne az egykori Kőhíd

Néhány évvel ezelőtt a Békéscsaba anno... sorozatban [4] Gécs Béla felvetette, hogy a feletti vöröstéglás boltív visszaépítésével a megerősített híd újra a Körös-part egyik látványos pontjává válhatna. A két szomszédos, Sztaka Ernő által tervezett híd lebontásával, átalakításával a csabai Körös fölött szinte csak jellegtelen, hangulattalan betonhidak ívelnek át; bízunk benne, hogy a jövőben ez változni fog.

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba.
[2] Békésmegyei Közlöny,1901-1902.
[3] Tóth Ernő (szerk.): Hidak Békés megyében, Békéscsaba, 1995.
[4] Gécs Béla: Jármos fahídtól a kőhídig, Békéscsaba anno..., Csabai Mérleg XXII. évf. 6. sz., 2012. március 29.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr307559488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.