Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (21) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (32) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (3) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (19) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (42) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (1) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (17) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (9) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (6) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Vidovszky–Adler-ház a Szent István téren

2016.01.04. 19:49 - csabaihazak

Címkék: helyi védelem Szent István tér

Szent István tér 8.

A Szent István tér mai képe a XIX. század második felében kezdett kialakulni. Az első emeletes ház a téren a régi városháza ma is álló épülete volt, amely 1853-ban épült, ezt a Fiume követte másfél évtizeddel később. 1871 és 1873 között épült a páratlan oldal első emeletes épülete, a városháza. Egy évtizeddel később, 1884-ben épült a téren az első emeletes magánház: ekkor építette fel Vidovszky Károly fűszerkereskedő a ma 8. számmal jelzett palotáját a földszinten üzletekkel, az emeleten díszesen berendezett, tágas termekkel. vid09.jpgA Vidovszky-ház a századforduló környékén

vid11_1.jpgA főtéri házsor a Vidovszky-palotával 1899-benvid10_1.jpgA főtéri házsor a századforduló környékénvid13_1.jpgFőtéri látkép a Vidovszky-házzal

Az épület az évtizedek során számos üzletnek adott otthont: itt működött Blahut János hentesüzlete, Friedmann Mór ékszerüzlete, Silberstein Ignác nagyvárosi eleganciával berendezett férfi és női divatáruüzlete, Pavelka Ferenc vállfűző-kereskedése, a Krcsmárik-féle üveg- és porcelánkereskedés, Leszich Kálmán órás üzlete, Lőwy Jakab és Társa női divatáruháza.

A házat a XX. század elején vásárolta meg Adler Lajos, aki a földszinten nyitotta meg cipőáruházát, a ház udvarán pedig a cipészműhely működött, amelynek bejárata a Werbőczy (ma Justh Gyula) utcai oldalról nyílott, a nagy fakaput Szobek András ácsmester készítette. A ház emeletén voltak Adler Lajosnak és fiának, Adler Imrének a lakásai. A ház födémerősítését Tevan Rezső építészmérnök hajtotta végre az 1920-as évek végén, ekkor szerelték fel a Szent István térre nyíló üzletek fém kirakatait is. A tér felé néző oldalon három üzlet volt: a cipőáruház mellett Sipka Rezső órás, ékszerész és látszerész üzlete és Árvai Jenő "Kék Csillag" nevű divatáruháza működött. A Werbőczy utcai oldalon a következő üzletek voltak: Harmati borbély, Szalai tejcsarnok, Steiner zöldséges és Lacó hentes.

vidovszky_adler.jpgAdler Lajos cipőboltjának kirakata

Az egykori Vidovszky-ház 1951-ben. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

A ház tulajdonosát, Adler Lajost 1944-ben ölték meg Auschwitzban. 1949-ben Adler Imrének át kellett adnia üzletét a Del-Ka cipőáruháznak, amelynek nevét 1950-ben Szivárvány Áruházra változtatták, és textiláruk forgalmazását is bevezették. Az épületben műszaki szaküzlet is működött ezekben az években. 1952-ben a házat állami tulajdonba vették azzal az indoklással, hogy tulajdonosa, Adler Lajos, a "nép ellensége" volt. A házat azonban még sokáig Adler-házként emlegették.

A későbbi évtizedekben a házban cipő- és lakástextil-áruház, papírbolt, majd vadászbolt és kínai étterem is működött az épületben. Az emeleten kapott helyet hosszú ideig a TIT és  MTESZ megyei elnökségének közös székháza. A földszinti szép faportálok helyett az épület stílusához nem illő kirakatokat alakítottak ki.

Az egykori Vidovszky-ház 1961-ben. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtáravid07_1.jpgAz elhanyagolt külsejű épület 2008-banvid06_1.jpgAz épület 2011-ben a homlokzat stílusához jobban illeszkedő földszinti kirakatokkal

A 2000-es évek elejére - a főtér több más épületéhez hasonlóan - az egykori Vidovszky-ház állapota igencsak leromlott. Először 2011-ben a földszintet újították fel, ahol új, az épület stílusához a korábbinál jobban illeszkedő kirakatokat alakítottak ki, majd a főtér 2013-as átalakítása során a Szent István téri és a Justh Gyula utcai homlokzatot is felújították.vid04_1.jpgA Vidovszky-ház a legutóbbi felújítást követően

vidovszky_sarok.jpgA felújított épület 2015-ben

vid.jpgA felújított épület 2015-ben

Az egykori Vidovszky-ház héttengelyes, koraeklektikus stílusú homlokzata aabbbaa ritmusú. Az oldalmezőkben ablakai külön kereteltek, de háromtagú, három konzolon nyugvó szemöldökpárkányuk és könyöklőpárkányuk egybefüggő. A középrizalitban három különálló ablak látható, hasonlóan kiképezve, a szemöldökpárkányon háromszögű timpanonnal. A középső nyílás előtt öntöttvas korlátos erkély. vidovszky_erkely.jpgA Vidovszky-ház erkélye

Az ablakok könyöklőmezejében tükör látható, amelyet a főhomlokzat jobb oldali két tengelyének kivételével ma szellőzőrácsok csúfítanak el, remélhetőleg egyszer ezeket is eredeti formában lehet helyreállítani. A földszinten ma nagyon egyszerű faportálos kirakatok láthatók, amelyek a megelőző állapothoz képest előrelépést jelentenek ugyan, az eredeti állapotot azonban nem közelítik meg. Itt is kívánatos lenne az eredeti architektúra visszaállítása.

vid03.jpgA helyreállított oldalhomlokzatvidovszky_justh.jpgA Justh Gyula utca homlokzat

Az épület sarka armírozott, az oldalhomlokzat némileg egyszerűbb kiképzésű, a földszinti ablakokat a legutóbbi felújítás során állították helyre. Az udvari homlokzat erősen átépített.vidovszky_nyar.jpgAz épület 2015 nyarán

Az egykori Vidovszky-ház a város legszebb házsorának tagjaként a főtér képének egyik meghatározó eleme. Az 1950-es években városképi jelentőségűnek nyilvánították, azonban ezt a védelmet az 1960-as években (érthetetlen módon) jellegtelenségre hivatkozva megszüntették. A jelenleg jó állapotú, ám helyenként még komolyabb helyreállítást igénylő épület ma helyi védelem alatt áll. Az Adler család és a ház történetével kapcsolatos kiegészítésekért köszönetet mondunk Albert (Adler) Mihálynak.

Felhasznált irodalom:
[1] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[3] Gécs Béla: Főtéri üzletház – kínai étterem, Békéscsaba anno, Csabai Mérleg X. évf. 3. sz., 2000. február 10.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr27559472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.