Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Reiner-ház a Munkácsy utcában – Békéscsaba első emeletes háza

2016.03.03. 21:40 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek helyi védelem Munkácsy utca

Munkácsy utca 1.

Bár Békéscsaba lakossága a XIX. században gyorsan növekedett, és Csaba már 1840-ben városi rangot kapott (amelyet aztán 1849 után el is vesztett), a városképen hosszú ideig alig-alig mutatkozott a település fejlődése: a templomokon kívül nemigen akadt említésre méltó, kiemelkedő épület. Még az új városháza építésekor (1871–72) is csak néhány emeletes ház állt a városban. Fábry Károly [1] az Egri utca 831. számú (ma Munkácsy utca 1.) alatt álló Reiner-féle házat nevezi meg a város legelső emeletes házaként. Hogy ez az épület mikor épülhetett, arról pontos infornmációnk nincs, de ha valóban ez volt az első emeletes ház, akkor 1853-ban már bizonyosan állt, hiszen ebben az évben épült a régi városháza emeletes épülete. A legenda szerint az első emeletes ház építése annyira különleges újdonságnak számított a városban, hogy csak az épület elkészülte, az állványok kihordása után vették észre, hogy a lépcsőt kifelejtették. munkacsyu3_2.jpgBékéscsaba első emeletes háza napjainkban

A ház építtetőjéről pontos információnk egyelőre nincs, azonban bizonyosan tudjuk, hogy a századforduló környékén Reiner Béla volt az épület tulajdonosa. A XX. század elején az épületben működtette női divattermét özv. Piukovich Gézáné, aki a legmodernebb szabású és a legmagasabb igényeknek megfelelő kosztümök, princess-ruhák, báli ruhák, színházi toilettek, menyasszonyi kelengyék és mindennemű női ruhák elkészítését vállalta. Az 1920-as évek első felében Pataky Jenőné Cservenák Etel működtette itt női divattermét.reiner.jpgAz egykori Reiner-ház az Erdős testvérek kereskedésével 1930 körül [4]

Reiner Béla 1923-ban hunyt el, özvegye 1924-ben eladta a házat Erdős Dávidnak és nejének, Menczer Saroltának, valamint, Erdős Izidornak és nejének, Leipnik Máriának. 1927-ben az Erdős testvérek a Baross utca 17. szám alól ebbe az épületbe helyezték át bor- sör és pálinka-nagykereskedésüket. reiner-nador1979.jpgAz átalakított egykori Reiner-ház a volt Nádor szállodával 1979-ben Veress Erzsi felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság

A II. világháború után az épületben fogászati rendelőket alakítottak ki. A 80-as évekre a régi fogászat már nem elégítette ki az igényeket:  korszerű,  tágas, jól felszerelt  fogászati  rendelőre volt  szükség. Új rendelő építésére azonban nem volt lehetősége a városnak, így a régi rendelő, a Munkácsy utcai épület kibővítésével, átalakításával kellett megoldani a feladatot. Vozár Imre városi főépítész kidolgozta az irányelveket: az épületet eredeti formájában kell helyreállítani úgy, hogy harmonikusan  illeszkedjék környezetébe,  impozáns, hangulatos legyen. A részletes tervek kidolgozásával az Ingatlankezelő Vállalat Horizont gazdasági munkaközösségét bízták meg, az építészeti terv Novák Ernő, a Horizont vezetőjének a munkája. munkacsyu3_1.jpgA kép hátterében, jobb oldalon látható az egykori Reiner-ház "felújítása". Forrás: A Békéscsabai Előre Spartacus 75 éve

Az épület mai képét a régi fotókkal összevetve azt láthatjuk, hogy az említett irányelvekkel ellentétben nem az eredeti állapotot állították helyre: a felújítás valójában az épület alapokig bontását, és új épület emelését jelentette, azonban stílusában, hangulatában az eredetit idéző homlokzatot alakítottak ki. Az átalakítás semmiképp sem vált az épület hátrányára (különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az eredeti homlokzatot már rég leegyszerűsítették, tönkretették): a korábbinál tekintélyesebb, szebb épület született. A rendelő felújítása és bővítése 14 hónap alatt készült el, a kivitelezés 22 millió forintba került. A megújult épületet 1985. október 5-én adták át. fogaszat1985.jpgAz újjáépült ház 1985-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság

Az átépítés során nyert új, harmonikus homlokzatot toszkán fejezetes pilaszterek osztják öt egyforma mezőre, melyekben párosával összefogott, szalagkeretes ablakok helyezkednek el, közös könyöklő- és szemöldökpárkánnyal. Az egyszerű eklektikus formákkal kialakított homlokzatot kis kiülésű főpárkány zárja [4]. fogaszat2008.jpgAz épület 2008-banfogaszat2011.jpgAz épület 2011-ben

Noha Békéscsaba legrégebbi emeletes házának eredeti alakjából nem sok maradt, az épület utódja remekül illeszkedik a városközpont régi, műemlék jellegű házainak sorába. A helyi védelem alatt álló épület homlokzata hosszú ideje javításra szorulna, reméljük, erre hamarosan sor kerülhet.

Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: A csabai nagy árvíz és egyebek, Körösvidék Rt, Békéscsaba, 1923.
[2] Békésmegyei Közlöny, 1909–1927.
[3] Békés Megyei Népújság, 1985.
[4] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmii és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[5] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr478408968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.