Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (17) Alpár Ignác (2) Andrássy út (22) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (33) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (3) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (20) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (42) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (18) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (17) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (6) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Polgárházak VIII. – Baross utca

2017.10.02. 08:31 - csabaihazak

Címkék: műemlékek átalakított épületek Baross utca polgárházak

Baross utca

A Baross utca a várost észak-déli irányban átszelő Nagy utca vagy Fő utca része volt. 1910-ben nevezték el Baross Gábor közlekedésügyi és kereskedelemügyi miniszterről, aki a vasútfejlesztések révén is hozzájárult Békéscsaba fejlődéséhez, az 1888-as árvíz idején pedig személyesen látogatott Csabára. 1949-ben az utcát Leninről nevezték el, 1991-ben azonban visszakapta korábbi nevét.

Az utca központi fekvését figyelembe véve nem meglepő, hogy a város legrégebbi, legértékesebb polgárházai közül számos itt található. A XIX. század második felében épült egységes, koraeklektikus, földszintes lakóházakból álló hézagos, városias beépítésű házsor az itt álló evangélikus Nagytemplommal és Kistemplommal, valamint a Szeberényi tér 1. szám és 3. szám alatti lelkészlakokkal együtt értékes városképi egységet alkot és híven idézi fel a XIX. század végi Békéscsaba képét. A Baross utcai házsort már az 1950-es években védendőnek és feltétlenül fenntartandónak ítélték, később azonban a védelmet megszüntették, több épületet lebontottak vagy jelentősen átalakítottak. Napjainkban az utca több épülete igen rossz állapotban várja sorsa jobbra fordulását.  

baross.jpgA Baross utca (és a Szeberényi tér) egységes házsorának részlete 2017 januárjában

baross_1.jpgAz értékes házsor részlete 2017-benbaross.jpgA mai Baross utca az 1860-as évek végén.Forrás: Békési Élet 3. évf. 1. szám, 1968.baross1960asevek.jpgAz utca az 1960-as években. Forrás: Békési Élet 3. évf. 1. szám, 1968.baross_2.jpgA Baross utca páros oldalának részlete 1974-ben. Fotó: Fortepan/MHSZ

Baross utca 6.

A tekintélyes nagyságú, 1+2+2+2+1 tengelyes épület főhomlokzata korai eklektikus formajegyeket hordoz. Az 1950-es évekből származó fényképek tanúsága szerint korábban a mainál jóval egyszerűbb volt a homlokzat kialakítása, azonban korábbi fényképek hiányában egyelőre nem tudjuk eldönteni, milyen volt az épület eredeti képe. A mai homlokzatot hat egyszerű toszkán fejezetes pilaszter tagolja. Korai volta mellett az épületet értékessé teszi az is, hogy a Kistemplom melletti három hasonló karakterű szomszédos házból álló együttes tagja. Ez a ház (vagy inkább ennek elődje) volt Munkácsy és nagybátjya, Reök István első csabai lakóhelye, ahol Sztraka Károly tanító vendégeként laktak [3]. Ebben az épületben nyitotta meg 1869. március 25-én Békéscsaba második patikáját Badics Elek. A ház későbbi lakói közül a régi újságok dr. Jeszenszky Pál orvost és itt (az udvari részben) működött dr. Osváth János ügyvédi irodája is. Az 1950-es években postai hírlapbolt működött az épületben. A ház ma igen rossz állapotban van, több ablakát műanyagra cserélték.6_1958_bmn_3_180.jpgBaross u. 6. 1958-ban a maitól eltérő homlokzattal. Forrás: Békés Megyei Népújság 3. évf. 180. sz., 1958. aug. 1.

6_2011.jpgBaross u. 6. 2011-ben6_2013.jpgBaross u. 6. 2013-ban6_2017.jpgBaross u. 6. 2017-ben6_reszlet.jpgA rossz állapotú homlokzat részlete (egyelőre) eredeti állapotban megmaradt ablakkal

Baross utca 8.

Az 1875 körül épült földszintes, öttengelyes, koraeklektikus lakóház főhomlokzata /A-bb-bb/ ritmusú. A tagozatok közötti vakolt mezők kvádermintázatúak. Az ablakok feletti architrávot jón fejezetes pilaszterek és középen zárókőkonzol támasztják alá. A háromtagú főpárkány frízében a nyílások felett rozetták láthatók. Kiemelkedően szép a kétszárnyú, egyenes záródású, keskeny korinthoszi lizénákkal szegélyezett, feltehetően eredeti kapu, háromszögű timpanonos betétekkel. Udvari homlokzatán nyitott tornác faoszlopokkal, erősen faragott fa mellvéddel. Az épület részben alápincézett. A ház napjainkban felújításra szorul.

A 8. számú ház 1950 körül. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

A 8. sz. ház 1960 körül. Forrás: Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

8_2013.jpgA 8. sz. ház 2013-ban8_2013_2.jpgA 8. sz. ház 2013-ban8_2017.jpgA 8. sz. ház 2017-ben

Baross utca 10.

Az 1870 körül épült földszintes, négytengelyes, koraeklektikus homlokzatú ház egyszerű főpárkánnyal, négy egyforma, keretelt, egyenes szemöldökpárkányos, könyöklős ablakkal épült. Udvari homlokzatán zárt terasz volt, folytatásában faoszlopos nyitott tornác faragott mellvéddel. Az egyszerű homlokzatú, egykor városképi jelentőségűnek tartott házat a Baross utca történelmi városképi egység részeként védendőnek és fenntartandónak ítélték. A védelmet később megszüntették, a házat pedig lebontották.

Az egykori 10. számú ház (háttérben a 12. sz. ház látszik). Forrás: Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

Az egykori 10. számú ház udvara 1960 körül. Forrás: Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

Baross utca 12.

A 12. sz. földszintes, négytengelyes, koraeklektikus homlokzatú ház 1870 körül épült, egyszerű főpárkánnyal, sima keretelésű ablakokkal, egyenes szemöldökpárkánnyal. A 10. sz. házhoz hasonlóan a városképi egység részeként megtartandónak ítélték, ennek ellenére ezt a házat is lebontották.

Baross utca 14.

A hangsúlyos, üzletbejáratos sarokkal kiképzett eklektikus stílusú sarokház üzlet és lakások elhelyezésére épült 1880 körül. Az üzletbejáratot a ház lesarkításán túl még rusztikázott kváderes kiképzése és attikája is kihangsúlyozza. A Baross utcai homlokzat nyolc-, a Horváth utcai homlokzat nyolctengelyes. A Baross utcai homlokzat vízszintesen vonalazott. A Baross utcai homlokzaton a szemöldökpárkányok a tagozott keretezésű ablakkeretezés felett konzolokon ülnek. Az erőteljes főpárkány frízében a nyílások tengelyében rozetták láthatók. A Baross utcai homlokzat jobb oldali szélső két tengelyének helyén eredetileg gazdagon díszített szárazkapu helyezkedett el, 1962-ben azonban ennek helyét beépítették, így alakult ki a homlokzat mai képe.

Az 1930-as években itt élt dr. Badics József sebész, urológus és nőorvos.

A 14. sz. ház 1960 körül. Forrás: Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

A 14. sz. ház eredeti homlokzatának tervrajza 1962-ből. Forrás: Műszaki leírás a Békéscsaba, Lenin út 14. szám alatti épület átalakításáról, 1962, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

A 14. sz. ház kapujának tervrajza 1962-ből körül. Forrás: Műszaki leírás a Békéscsaba, Lenin út 14. szám alatti épület átalakításáról, 1962, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

A 14. sz. ház átépítés előtti terve 1962-ből. Forrás: Műszaki leírás a Békéscsaba, Lenin út 14. szám alatti épület átalakításáról, 1962, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára14_2011.jpgBaross u. 14. 2011-ben14_2013.jpgBaross u. 14. 2013-ban14-2017.jpgBaross u. 14. 2017-ben14_ablak.jpgAz épület egyik, eredeti formában megmaradt ablaka14_homlokzat.jpgHomlokzati részlet14_horvath.jpgAz épület a Horváth János utca felől

Baross utca 16.

A tekintélyes méretű, tégla burkolatú ház homlokzatát a pilasztereken kívül aszimmetrikus rizalit tagolja, amit a szemöldökdekoráció is hangsúlyoz. A ház két oldala jelenleg eltérő festésű, egyik oldalán a homlokzat festése meglehetősen alacsony színvonalon történt.16_2011.jpgBaross u. 16. 2011-ben16_2013.jpgBaross u. 16. 2013-ban16_2013_3.jpgBaross u. 16. 2013-ban16_2017.jpgBaross u. 16. 2017-ben16_reszlet_4.jpgA Baross u. 16. sz. ház ablakai16_reszlet_2.jpgHomlokzati részlet16_reszlet_3.jpgHomlokzati részlet16_reszlet_1.jpgHomlokzati részlet

Baross utca 18.

A 18. számú, földszintes, tíztengelyes homlokzatú, alacsony ház 1875 körül épült. A homlokzat ritmusa /Abbbbbbbb/. Az egyenes záródású kaput eredetileg korinthoszi fejezetes lizénák és egyenes szemöldökpárkány keretezték. Az ablakok kialakítása hasonló volt, profilozott kereteléssel, lizénákkal szegélyezve, szemöldökpárkánnyal és könyöklővel. Udvari homlokzata régen nyitott tornácos volt. A koraeklektikus kisvárosi lakóház jellegzetes példájaként és a Baross utcai egységes történelmi városkép részeként védelemre érdemesnek és fenntartandónak ítélték, később a védelmet megszüntették. Több társával ellentétben ezt a házat nem bontották le, azonban homlokzatát lecsupaszították, így teljesen jellegtelenné vált.

Az 1930-as években itt lakott dr. Kliment Z. Pál városi képviselő.

Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

Forrás: Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára18.jpgAz átalakított 18. sz. ház 2017 januárjában

Baross utca 20.

A 2+2+1 tengelyes épület lizénák osztják három részre. Az ablakok körül a fal síkjából alig kiemelkedő keret és díszítés. A jobb oldali szélső tengelyben látható ajtó mai formáját alighanem átalakítások során nyerte el. Zsiros Pál 1920-ban helyzte át férfiszabó- és készruha-üzletét a Szarvasi út 11. szám alól ebbe a házba. A két világháború közti években itt dolgozott Román Mihály cipész is.

20_2013.jpgA 20. számú ház 2013-ban20_2017.jpgA 20. számú ház 2017-ben20_2017_2.jpgA 20. számú ház 2017-ben20_ablakok.jpgA 20. sz. ház homlokzatának részlete

Baross utca 24.

A 24. számú, hattengelyes, szimmetrikus homlokzatú épület középső négy tengelyében félköríves timpanonnal záródó ablakok láthatók, míg a két szélső, szélesebb tengelyben elhelyezkedő ablakok egyenes szemöldökpárkánnyal záródnak. Az egykor 1847. számú Govrik-féle ház 1910 körül épült, egy ekkor megjelent eladási hirdetés szerint hét szobából, fürdő- és cselédszobából, konyhából, kamrából és külön mosókonyhából áll. A régi újságok szerint az 1920-as években itt működött Majerik és Valentinyi kovácsmesterek műhelye, akiknek dúsan felszerelt kocsiraktárában állandóan megtalálható volt mindenféle kocsi.

24_2013.jpgBaross utca 24. 2013-ban24_2013_2.jpgBaross utca 24. 2013-ban24_2017.jpgBaross utca 24. 2017 elején24_ablak.jpgBaross utca 24. részlete 2017 telén24_ablakok.jpgBaross utca 24. ablakai 24_2017_06.jpgBaross utca 24. 2017 júniusában

Baross utca 30.

A Baross utcán továbbhaladva erősen átalakított házakat találunk, melyeken már csak néhány eredeti részlet maradt meg, például a 30. számú ház szép ajtaja. A 30. számú házban 1913-ban Lukoviczky András hirdetett négyszobás utcai és kétszobás udvari lakást. Az 1920–30-as években Rókayné Hajdu Ella női divatterme működött itt.

30.jpgA 30. számú ház az eredeti formában megmaradt, szép ajtóval26-34.jpgA 26. és 32. számok közötti, erősen átépített szakasz

Baross utca 34.

A szép polgárházakban gazdag utca páros oldalát az egykori Zöldfa vendéglő gazdagon díszített homlokzatú, egykor saroktornyos épülete zárja, amely Áchim Gusztáv városi mérnök tervei szerint épült 1902-ben.zoldfa2.jpgAz egykori Zöldfa vendéglő

Az utca páratlan oldala az egykori algimnázium emeletes épületével indul. A Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján 1891–92-ben emelt épület, amely napjainkban is oktatási célokat szolgál, ma is az utca legkiemelkedőbb épülete.algimn1_1.jpgA Baross utca elején álló egykori algimnáziumi épület ma is az utca legszebb épülete

Baross utca_nagy.jpgAz egykori algimnázium és a Baross utca páros oldala a XX. század elején. Forrás: SATRAFA Békéscsaba című albuma az Indafotón

baross_paratlan.jpgA Baross utca páratlan oldala 1930 körül

Baross utca 5.

Az 5. számú ház valószínűleg az 1860-as évek második felében épült, már a bejegyzésünk elején található régi fényképen is látható. A ház abban az időben szolgabírói lak volt. Dr. Dzurik József 1920-ban helyezte át ügyvédi irodáját Jászapátiból Békéscsabára, a volt szolgabírói hivatalba. 1925-ben Dr. Jeszenszky Pál orvos vásárolta meg a házat a várostól. Később a Shell Kőolaj Rt. békéscsabai kirendeltsége működött a házban. Rieger András fodrász 1929-ben helyezte át műhelyét az egykori szolgabírói hivatal épületébe. A tekintélyes méretű, nyolctengelyes homlokzatú épület homlokzata ma nagyon egyszerű, a régi képek alapján sejthető, hogy eredetileg díszesebb volt: a fenti képen jól látszik, hogy az oldalhomlokzatok ablakai fölött szegmensíves szemöldök volt látható, a főhomlokzatról viszont sajnos nem rendelkezünk megfelelő fényképpel.5_2017.jpgBaross utca 5. 2017-ben5_2013.jpgBaross utca 5. 2013-ban 

Baross utca 5a.

A ma 5a számot viselő házban működött özv. Csáky Jánosné kézimunka-kereskedő műhelye. A széles, öttengelyes homlokzat középső tengelyét háromszög alakú timpanon emeli ki.5a_2017.jpgBaross utca 5a. 2017-ben5a_2013.jpgBaross utca 5a. 2013-ban

Baross utca 7.

A 7. számú Launer-, később Vidovszky-házban volt egykor többek között Cseke és Kovács úriszabó-üzlete, Pakurár László cipészüzlete, Lampel Sándor fűszer- és csemegeüzlete, Erdős József és társa italmérése, Kreisz Zoltán szabó és Jakusovszki Pál műszerész, Erdélyi fényképész és Penyaska Mátyás cipészmester műhelye, illetve itt lakott Éber Bernátné okleveles úri szülésznő és masszírozónő, Dr. Vidovszky László OTI orvos. A hosszú épület mára teljesen átépült.

baross7.jpgA 7. számú ház a XX. század első felében7_2017.jpgA 7. számú épület napjainkban

Baross utca 9.

A 9. szám alatt működött az 1920-as években Tevan és Czikó betontelepe, később pedig a Tevan nyomda és kiadóvállalat. tevan.jpgA Tevan nyomda épületebaross9--.jpgA Kner Nyomda épületei a kép előterében a 9. számú házzal. Forrás: Békés Megyei Népújság 33. évf. 78. sz., 1978. április 2.9_2010.jpgA Tevan nyomda egykori épülete napjainkban

A 11. számú háztól az Áchim L. András utca sarkáig terjedő szakaszt lebontották a Kner Nyomda építésekor, ezek közül az épületek közül a sarki, 21. számú házat tudjuk régi fénykép segítségével bemutatni.baross_ptlan.jpgA Baross utca részlete a Kner Nyomda hatalmas épületével

Baross utca 21.

A Baross utca és az Áchim L. András utca sarkán rőfös- és méteráruüzlet működött 1890-től 1928-ig. Itt volt Vajda Artúr mészárszéke, majd 1928-tól Matusik Gyula fűszer- és vasáruüzlete. baross_vege.jpgBaross utca 21. kevéssel lebontása előtt

A mai bejegyzésünkben bemutatott, egykor műemléki védelem alatt álló, a XIX. századi Békéscsaba képét idéző, a város legrégebbi lakóházai közé tartozó polgárházak közül ma egyik sem áll helyi védelem alatt. Reméljük, ez a közeljövőben változni fog, és a védelem hozzájárulhat ahhoz, hogy a rossz állapotú, több esetben átalakított épületek megújulhassanak, eredeti szépségükben idézhessék fel a régmúlt Csabájának képét.

Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[3] Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében, A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26., Békéscsaba, 2004.
[4] Békésmegyei Közlöny, 1895–1938.
[5] Kovácsik János (szerk.): Békéscsaba megyei város útmutatója és közérdekű címtára, Békéscsaba, 1935.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr3412551819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.