Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (17) Alpár Ignác (2) Andrássy út (22) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (33) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (3) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (20) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (42) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (18) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (17) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (6) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Kossuth téri katolikus iskola

2017.11.27. 09:53 - csabaihazak

Címkék: iskolák Kossuth tér elpusztult épületek

Kossuth tér 6.

A katolikus egyház második központi (belső) iskolája 1884-ben épült fel a Kossuth tér 6. szám alatt. Az iskolát 1936-ban építették emeletesre Domanek Pál esperes-plébános javaslatát követően. A munkálatok már a nyár elején megkezdődtek, augusztus elején pedig már a bokrétaünnepélyt tartották. Az új iskolaépületet 1936. október 25-én, az Oltáregyesület 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepség részeként szentelték fel. Az iskolát Barabás György áldotta meg magas szárnyalású beszéd kíséretében. katolikus_iskola_1.jpgAz emeletesre épült iskola 1940 körül

katolikus_iskola_3.jpgA földszintes katolikus iskola a XX. század elejénkatolikus_iskola_2.jpgA Kossuth tér 1930 körül. A kép közepén az ekkor még földszintes katolikus iskola

Az épületben csak két tanterem kapott helyet (a korábbi eggyel szemben). Bár ez lehetővé tette, hogy mind a százhúsz növendék egyszerre, délelőtt tanuljon, még mindig három-három osztály tanult egyszerre, az egyháznak azonban nem volt pénze további bővítésre. Egyelőre csak az utcai front épült emeletesre, itt a teljes falat újraépítették, mivel úgy találták, hogy a régi fal nem lenne elég erős az emelet terhének elbírásához. Elkészült a lépcsőház; az emeleten egy, 68 gyereket befogadó terem létesült. A terem előtt előcsarnokot alakítottak ki, ahol a tanulók a kabátjaikat hagyhatták, innen nyílt az igazgatói iroda is. A tanterem modern, széles, jó levegőt és fényt biztosító ablakokkal épült, melyek különlegességét az adta, hogy két, egymásba nyíló táblájukat egyszerre lehetett kinyitni. A falban kapcsokat alkalmaztak, hogy ha kell felszerelhessék a függönyt kisebb színdarabok eljátszásához. Az udvari szárny egyelőre földszintes maradt, egy esetleges későbbi bővítés során itt további emeleti tantermek kialakítását tervezték, az udvar ugyanis kicsi volt, így további szűkítése nem látszott célszerűnek.

Az iskola további reformokat is életbe léptetett a tanítás rendje érdekében: bevezették (nem kötelezően) az egyenruha-viselést. Az egyenruhák egyszerű házivászonból készültek és egészen olcsók voltak.  Magyaros jellegüket az adta meg, hogy a gyerekek a népies motívumokkal előnyomott vásznon elkészítették a kézimunkát s az élénkpiros színekkel kivarrott ruhákhoz tollas Bocskai-sapkát, illetve szalagot viseltek. A másik újítás a földrajz tanítására vonatkozott. Az iskola homokasztalt szerzett be, amelyen minden korábbinál szemléltetőbben lehetett térképet készíteni: az asztalon a helyzetnek megfelelően kisebb-nagyobb domborulatokkal és mélyedésekkel jelezték a hegyek és sík vidékek közötti különbségeket. Az iskolában mindössze két tanár tanított, akik közül az egyik az igazgatói teendőket is ellátta.  katolikus_iskola_50es.jpgA Kossuth tér (akkor még) egybefüggő házsora az 1950-es években. A középső emeletes épület az egykori katolikus iskola

1952-től kezdve a Kossuth téren lévő általános iskolai épület tantermeit a gimnázium használta. A gimnázium szervezeti kereteiben 1963 és 1980 között kétféle szakközépiskolai oktatás is zajlott. 1963 és 1971 között a kereskedelmi szakközépiskola, 1964 és 1980 között a nyomdaipari szakközépiskola elméleti képzése folyt az iskola falai között. A nyomdaipari képzés elindítása azzal volt összefüggésben, hogy Békéscsaba akkor fontos nyomdaipari központ volt. A betűszedők tanműhelyét a Kossuth téren alakították ki. 1965-től elindult a gépmesterképzés is. Ennek tanműhelye ugyancsak a Kossuth téri iskolában lett kialakítva. Az 1979–80-as tanév volt az utolsó tanév, amikor az akkor már két párhuzamos osztállyal működő nyomdaipari képzés a gimnáziumban folyt. Az épület túlzsúfolt volt, az oktatás részben egy udvari épületben, részben a Kossuth téren is volt. Ezért ebből a szempontból mindkét fél számára előnyös volt, hogy 1980-ban a nyomdaipari szakképzés önállósult és elköltözött. 

katolikus_iskola_fortepan.jpgAz iskola a szomszédos Klein-házzal 1972-ben. Fotó: Fortepan/Varga Jánoskatolikus_iskola_5.jpgA Kossuth tér a régi iskolaépülettel az 1970-es években

1988 februárjában a városi tanács vb városfejlesztési lebonyolító iroda költözött az épületbe. 1993. június 30-ával az épület visszakerült eredeti tulajdonosához, a belvárosi plébániahivatal birtokába. Az 1990-es években Érdemes bolt néven működött üzlet a házban. Az akkorra már igen leromlott állapotú ház helyén 2005-ben épült fel a  Kossuth háznak elnevezett lakóépület, ezzel véglegessé vált a Kossuth tér nyugati falának kettészakadása.

Bár az emeletesre építés után az épület homlokzata kissé rideggé vált, szomszédaival – az Iparosok Házával és az egykori Klein-házzal – egységes házsort alkotott, amelyet hasonló méretű, a környező műemlékek stílusához illeszkedő épületekkel folytatva a Kossuth tér a város elegáns központi terévé válhatott volna még úgy is, hogy nem épült a téren a korábban ide tervezett kultúrpalotához mérhető kiemelkedő épület. A megőrzésre érdemes épületek lebontásával, az egységes térfal kettévágásával ez a lehetőség mára elveszett.

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny 63. évf. 243. sz., 1936. okt. 28.
[2] Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története, Városi Tanács VB, Békéscsaba, 1974.
[3] Békés Megyei Népújság, Békés Megyei Hírlap, 1988–2005.
[4] Az Andrássy Gyula Gimnázium története

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr6912678619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.