Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Hubertus Kötöttáru- és Szövőgyár – Ruhagyár – Unicon

2018.01.22. 10:00 - csabaihazak

Illésházi u. 5.

1911-ben új, jelentős iparvállalattal lett gazdagabb Békéscsaba: Deutsch Dezső, Deutsch Iván, Deutsch Vilmos és Fuchs Lajos gyulai nagykereskedők kötöttáru- és szövőgyárat létesítettek a városban. Az üzem kezdetben használt, elavult gépekkel dolgozott, és mintegy 50–60 munkást foglalkoztatott. Elsőként a síkkötő-, majd a szőnyegszövőgépeket helyezték üzembe, később lánckötőgépeket is beszereztek. A gyár 1920-ban már háromszáz munkással dolgozott, egyes cikkeket – mint például a szvetterek, térdharisnyák, női trikók és bolerók kabátok – Magyarországon jóformán kizárólag itt állítottak elő. A háború előtt a gyár nyersanyagszükségletét nagyrészt helyben, vagy legalább az országban szerezte be: a gyapjút a temesvári fonógyár dolgozta fel. A háború után megszakadt a kapcsolat a temesvári üzemmel. A két igazgató, Deutsch Vilmos és Iván amerikai cégekkel tárgyalt, illetve felmerült egy fonógyár létesítése is, amely azonban sajnos nem valósult meg

hubertus.jpgA Hubertus Szövőgyár 1930 körül

Az új gyárépületen megfigyelhetőek a kor magyar ipari építészetének jellemzői: a funkció volt az elsődleges, a díszítések másodlagosak [4]. A történelmi építészetből az ereszek, párkányok leegyszerűsített változatait őrizték meg, az art decóból az áramvonalas kialakítást, a vízszintes téglasávokat, téglatextúrákat alkalmazták.

A szövőgyárat a Hubertus egyik 1920 körül épült szárnyépületében helyezték el. A fiatal gyár először gépek nélkül, házi szövőszékekkel állította elő a takarókat, függönyöket, házivásznakat, törölközőket, konyharuhákat, bélésvásznakat, bútorhuzatokat. Weisz István művezető igazgató kezdeményezésére kezdtek bele a ragyogó színpompájú, perzsa, török, albán, torontáli és modern szőnyegek és takarók gyártásába. A minták és a tervek nagy részét maga Weisz készítette, később Filippinyi Samu festő- és iparművészt nyerték meg, aki gyönyörű színösszeállítású és eredeti, magyar motívumú terveket készített a gyár számára. A szövőgyár hamarosan több mint kétszáz főt foglalkoztatott.Kárpátia torontáli kézimunka szőnyeg a békéscsabai szövőgyárból. Forrás: antikfoto.hu

1923-ban új, kétemeletes üzemrész épült, ahol a harisnyakötő-, lánckötő- és motorikus síkkötőgépeket helyezték el, valamint a fonalraktárat, a második emeltre pedig a konfekció került. 1925-ben bővítették a síkkötödét, itt készültek a divatos kötöttáruk és kesztyűk. 1939-ben épült a cérnázó üzemrész.hubertus_1.jpgA Hubertus gyár fejléces levélpapírja a gyár védjegyével

A gyár termékei nemcsak belföldön, de külföldön is keresettek voltak. A jó minőségű, díjnyertes szőnyegek mellett ki kell emelni a a divatos női kötött kosztümöket, a férfi és női angol pulóvereket, a vadász- és férfi ujjasokat, lábszárvédőket, gyermekmellényeket, gyermekszvettereket. Külön kiemelendő a Csodaszarvas gyermekharisnya.

A gyár 1930 körül. Forrás: Hungaricana/Zempléni Múzeum

A gazdasági válság súlyos hatással volt a Hubertusra is: 1932-ben kb. 400 embert bocsátottak el, azonban a város vezetői mindent megtettek a gyár megmentéséért, és hamarosan újra munkába állhatott az üzem.

Az 1944-es bombázások során megsérült az üzem. A gyárkéményt le kellett bontani, majd újjáépíteni. A légnyomás kitörte az ablakokat, a gépek berozsdásodtak.

Az üzemet 1948-ban államosították. 1949-ben a kormány a gyár megszüntetését rendelte el, a gépeket az ország különböző kötszövőgyárai között osztották szét. 1950-ben az épületben a Békéscsabai Ruhagyár kezdte meg a termelést. Az épületet átalakították, az Illésházi utca felől jelentősen kibővítették, pótolták a hiányzó szociális berendezéseket: mosdókat, zuhanyzókat, öltözőket, orvosi rendelőt. Az átalakítás sajnos a homlokzat leegyszerűsítésével járt, amely így sokat vesztett eredeti szépségéből. Az üzem megindulásakor mindössze 70 főnek adott munkát, 1954-re azonban ezren felüli létszámmal az egész megye legnagyobb üzemévé vált. A gyár elsődleges feladata munkaruhák előállítása volt, majd hamarosan fehérneműkkel bővült a termelés. ruhagyar1958.jpgA kibővített és átalakított ruhagyár 1958-ban. Forrás: Békés Megyei Népújságruhagyar.jpgA Ruhagyár a kibővítés, átalakítás után. Forrás: Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1961.

A 70-es évek elején Fékon néven egyesítették a vidéki ruhagyárakat, és a fehérneműkről áttértek nadrágok és ingek varrására. Később az országban elsőként a békéscsabai üzemben kezdték német bérmunkában a női konfekciók gyártását. Az üzemekben három műszakban folyt a termelés, és csaknem 800 embert foglalkoztattak. Az országos vállalat termelését az 1970-es években a nagy sorozatok, s az erre épülő új termelésszervezési eljárások következtében magas termelékenység jellemezíé. A nyereség a legjobb években meghaladta a 100 millió forintot. A kereslet alakulása, a divat gyors változása azonban fokozatosan új helyzetet teremtett. Míg korábban a gyártás több ezres sorozatokból állt össze, addig az 1970-es évek végétől az 500 darabos, több méretben, színben készülő megrendelések váltak általánossá. Ez kedvezőtlenül befolyásolta a termelékenységet. A nagyvállalat nyeresége egyre csökkent, a békéscsabai gyár pedig már 1981-ben 4 milliós veszteséget könyvelhetett el, ami már jelezte, hogy változásokra van szükség. 1985. január 1-jén a békéscsabai gyár önállóvá vált, és felvette az Unicon nevet. A vállalat még abban az évben új termékcsaláddal jelentkezett, Hébé néven, egy évvel később pedig új tanműhely létesült a vállalatnál.

unicon_2010.jpgAz Unicon 2010-benunicon2015_1.jpgA Trefort utcai szárny 2015-benunicon2015_2.jpgA Trefort utcai szárny 2015-benunicon_2016.jpgAz egykori Hubertus 2016-banunicon_udvar.jpgAz eredeti formában megmaradt udvari homlokzatok

Az állami cég 1991. december 31-én zártkörű részvénytársasággá alakult, majd magánkézbe került. A gyár ma is üzemel, sok embernek munkát adva. A hírek szerint fejlesztéseket terveznek, valamint a csarnok felújítását – jó lenne, ha a nagy múltra visszatekintő gyárépület eredeti formájában születhetne újjá.unicon2018_2.jpgAz Unicon 2018 januárjábanunicon2018.jpgAz Unicon 2018 januárjában

Felhasznált irodalom:
[1] Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, Békéscsaba, 1961.
[2] Fél éve önálló az Unicon, Békés Megyei Népújság 40. évf. 175. sz., 1985. július 27.
[3] Kotroczó Melitta: Luxusmárkáknak gyárt a magyar varroda, Üzletrész, 2016. május 8.
[4] Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet. II. rész., Ariton Kft., 2017.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr548904014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.