Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (16) Alpár Ignác (2) Andrássy út (20) Árpád sor (3) art deco (3) átalakított épületek (29) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (4) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (2) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (3) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (28) emlékművek (1) fel nem épült épületek (18) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) Gyulai út (3) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (40) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (6) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (4) iskolák (16) Jamina (5) járásbíróság (1) játék (2) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (5) Kórház utca (4) Körös part (8) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) Lázár utca (2) liget (2) Lipták János (4) Luther utca (7) Madách utca (1) malmok (2) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (1) műemlékek (30) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (15) posta (2) Quittner Ervin (2) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (8) szállodák és vendéglők (5) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (8) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (5) villák (4) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Az iparostanonc-iskola tervei IV. – Az 1914-es tervpályázat

2018.02.05. 08:20 - csabaihazak

Címkék: iskolák fel nem épült épületek Ádám Gusztáv Luther utca

Luther utca – Kis Tabán utca sarka

Ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, az iparosiskola, illetve iparosotthon építése még sokáig napirenden maradt azután is, hogy az iparostanonc-iskola 1901-ben az algimnázium egykori épületébe költözött. 1903-ban előbb Ádám Gusztáv városi mérnök, majd Nagy Virgil, a budapesti Szabadság híd és Erzsébet híd architektúrájának tervezője készített terveket az iparostanonc-iskola részére (az utóbbi tervek közül a homlokzati rajz holléte egyelőre sajnos nem ismert). 1909-ben Török Gyula a minisztérium kéréseinek megfelelően átdolgozta a terveket. Bár a Luther utca és a Kis Tabán utca sarkára szánt épület tervvázlatait már a minisztériumban is jóváhagyták, végül források hiányában az építkezés nem valósult meg. 

A Luther utcai homlokzat Ádám Gusztáv Spiegel Frigyes után átdolgozott tervrajzán. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

1914-ben a város országos tervpályázatot hirdetett az iparostanonc-iskola tervezésére. Az Ádám Gusztáv városi mérnök által meghatározott tervezési program az iskola mellett mintegy húsz diák számára internátus tervezését írta elő, az iskolaépület igazgatói és két szolgai lakással, megfelelő mellékhelyiségekkel, nyolc, egyenként mintegy 65 négyzetméteres, három, egyenként mintegy 50 négyzetméteres teremmel, valamint négy, egyenként kb. 30 négyzetméteres helyiséggel volt tervezendő. Az utóbbiak szertár, tanári szoba vagy iroda számára szolgáltak volna. Egy helyiség az internátusban mintegy 70, egy kisebb pedig 30 négyzetméter területű hálószoba lett volna, megfelelő mosdóval és egy kis fürdőhelyiséggel. A program az ebédlő számára kb. 50 négyzetméteres helyiséget írt elő, hozzá tartozó konyhával, kamrával, cselédszobával. A tervezési programban az iskolaszolga és az internátus felügyelője számára két, egyszobás, konyhával és kamrával felszerelt lakás szerepelt, közös mosókonyhával, az igazgató számára pedig háromszobás lakás, fürdőszobával. A későbbi bővítésre való tekintettel a program előírta, hogy a Kis Tabán utcai rész ne építtessék be egész hosszában, így kétemeletes épület tervezését is megengedte. A pincében a fa-, szén-, zöldségkamrák, az ezekhez tartozó felvonó és két, összesen 100 négyzetméter alapterületű műhely volt kialakítandó. Mivel Békéscsabán ekkor még nem volt vízvezeték és csatornázás, a program egy házi villamos meghajtású vízvezeték tervezését írta elő, a pincében elhelyezett, zárt tartállyal. Az építésre előirányzott költség 200 ezer korona volt. A homlokzatokat a középületi jelleg kidomborítása mellett is a takarékosság és szolid egyszerűség jegyében kérték kialakítani. Az első díjat 1200, a második díjat 600, a harmadik díjat 400 koronában határozták meg. A Magyar Mérnök és Építész Egylet a tervpályázat bírálóbizottságába Freund Dezső műépítészt jelölte ki, aki 444 koronát kapott munkájáért, Horváth Béla gyulai műépítész tanár pedig 200 koronát. A bizottság további tagjai Ádám Gusztáv, Bányai András, Korossy László, Dr. Székely Lajos és (póttagként) Réthy Béla voltak. Szalay Lajos és Holländer Lipót hadba vonultak, így nem vehettek részt a bizottság munkájában.

A tervpályázatra 19 pályaművet nyújtottak be az egész országból. Bár sajnos csak a nyertes pályaművet ismerjük (pontosabban annak is csak későbbi átdolgozását), mégis érdekes végigtekinteni a bírálati jegyzőkönyvön, a bizottság értékelésén. (Megjegyezzük, hogy az Ádám Gusztáv kézírásával írott jegyzetek aligha voltak hivatalosak.)

Németh Zoltán budapesti építész "Regiment" jeligéjű tervét, Kőszeghy Gyula kassai építész "Industria" jeligéjű, pongyolának ítélt tervét, Egry Gyula budapesti építész "Ipar" jeligéjű tervét, Gaubek József kispesti műépítő "Csaba" jeligéjű terve, az "Egyben" jeligéjű tervet és aZ "Előre" jeligéjű, szűk folyosóval, gyarló előszobával, óriás lépcsőházzal, gyenge rajzzal rendelkező tervet kizárták, így csak 13 pályaművet értékeltek.

Az 1. számú, "Vide" jeligéjű tervet a bizottság gyengének ítélte, rendszertelen alaprajzzal és homlokzattal, az utóbbit egy "jobb magtárhoz" hasonlították. A pince túl nagy, felesleges térpazarlás.

A 2. számú, "Világosság" jeligéjű terv, amelyet Molnár Ferenc budapesti építész készített, túllépte a megadott keretet, sok a sötét hely, folyosó, bár az udvari tantermei helyesek.

A 3. számú, "Középület" jeligéjű tervet Zuschmann János és Adorján János budapesti építészek készítették. Az értékelés szerint jó alaprajzú épület, az igazgató irodája és az internátus az udvarban, jól szeparálva. Szép rajz, a legkedvesebb homlokzat, ami nem is olyan meglepő, ha tudjuk, hogy Zuschmann János korábban Ybl, majd Hauszmann mellett dolgozott, és a budavári királyi palota tervezésében is részt vett, akárcsak Adorján János. A terv hátránya, hogy egyemeletes, mivel kétemeletes épület esetén az udvari szárnyra talán nem is lenne szükség.

A 4. számú, "Otthon" jeligéjű terv gyenge rajz, sok térpazarlással, helytelen beosztással, túl drága. A terv román stílusban épült, alul műkő lábazattal, sima kőporos vakolattal, a homlokzat csak egyszerű húzásokkal és párkányokkal bír. A földszinten tágas előcsarnok vezet a háromkarú lépcsőhöz, második emeleten az internátus.

Az 5. számú, "Békés" jeligéjű pályaművet Fleischl Róbert budapesti műépítész nyújtotta be. Az értkéelés szerint az alaprajz szervetlen, az aránytalan méretű helyiségek rendszer nélkül valók, valamint az internátus nincs eléggé izolálva.

A 7. számú tervet "Post bellum pax" jeligével Spiegel Frigyes budapesti építész nyújtotta be. Spiegel nem sokkal korábban már dolgozott Békéscsabán: Englerth Károllyal közösen építették át a színház épületét. Spiegelé volt a legolcsóbb ajánlat (az előirányzott 200 ezer koronával szemben mindössze 170.920 korona), azonban az értékelés szerint a homlokzat gyarló, ami némileg meglepő, hiszen Spiegel Frigyes olyan, rendkívül látványos homlokzatú épületeket épített, mint Budapesten az Izabella utca 94., illetve 96. szám alatti Lindenbaum-házak, az Üllői út 21. szám alatti lakóház, a Bajcsy-Zsilinszky út 63. sz. alatti lakóház, az Andrássy út 101. szám alatti Schanzer-villa, Szegeden a Vajda-palota, a Prinz-palota, a Regdon-palota vagy a nagyváradi Sonnenfeld-palota.

A 8. számú, "Iparosoknak" jeligéjű pályaművet Gaubek József kispesti műépítő nyújtotta be. Az értékelés szerint az internátus helyiségei az iskola folyosójával rossz elrendezésűek, homlokzata egyszerű, a fedélrész kivételével elég nyugodt, jobb, mint az alaprajz, azonban az épület monoton, magtár stílusú.

A 11. számú, "Higea" jeligéjű pályamű alaprajza helytelen, mert pavilonszerű elrendezésű, ami elveszi a bővítés lehetőségét, a tervek kiállítása pongyola. a szolga és az igazgató igen távol van egymástól, így a felügyelés lehetetlen, egyébként az egyes részek elég jók, ügyes rajz.

A 13. számú, "Iparoktatás" jeligéjű tervet Boskó Géza budapesti építész – többek között a kecskeméti óvónőképző, a váci Szent István elemi iskola, a kassai tűzoltóság építésze – nyújtotta be. A bírálat szerint az alaprajz jó, a homlokzat szolid, azonban javítst igényelne. Sajnos a költségterv hibás, és helyesen számolva túllépi a megadott keretet.

A 14. sorszámú, "+" jeligéjű tervet Herth Imre budapesti építész nyújtotta be. A bírálat szerint a terv áruházszerű, alaprajza, elrendezése rossz, az internátus és a szolgalakás a teljes első szintet elveszi. A homlokzat jó, egyszerű, előkerttel.

A 15. számú, "UV" jeligéjű pályázat ügyes kézre valló rajz, azonban szűk a lépcső, az udvar ok nélkül van feldarabolva.

A 16. számú, "Szülőföldem" jeligéjű pályaművet Sándor Mihály budapesti építész nyújtotta be. A magyar címerrel díszített, tetőablakos homlokzat jó, azonban alighanem német minta másolata. Az internátus elhelyezése rossz, a folyosó gyarló, a mellékhelyiségek elhelyezése rossz, a többi részé azonban jó.

A 18. számú, "Iskola" jeligéjű tervet Fekete Aladár fiumei építész nyújtotta be. A bírálat szerint gyenge a homlokzat és az alaprajz, bár a számítások gondosak.

A bizottság döntése alapján az I. díjat Spiegel Frigyes nyerte, köszönhetően az alacsony költségeknek. A II. díjat Boskó Gézának, a 3. díjat Zuschmann és Adorján közös tervének ítélték. Bár a döntés megszületett, az építkezés továbbra sem indult meg, amihez alighanem a háború kitörése is hozzájárult. A nélkülözésben élő Spiegel Frigyes leveleiben kérte Ádám Gusztávot, hogy tegyen meg mindent, hogy a munkálatok megkezdődhessenek.

1915-ben Ádám Gusztáv átdolgozta Spiegel Frigyes terveit (mint az az értékelésből kiderül, a homlokzatot nem tartották megfelelőnek), bejegyzésünkben ezeket a terveket mutatjuk be. A magasföldszintes, kétemeletes, monumentális épület Luther utcai szimmetrikus főhomlokzata a két szélen egy-egy háromtengelyes, középen a földszinten egy-, az első emeleten két-, a második emeleten háromtengelyes rizalittal épült volna, a középrizalit és a szélső rizalitok  közötti területen kis, kovácsoltvas kerítéssel lezárt előkerttel. A két szélső szárnyat a sátortetős fedés és a fogsoros főpárkány is hangsúlyozza. Az utóbbi motívum az attikafallal lezárt középső épületrészen is megjelenik.

A Kis Tabán utcai homlokzat Ádám Gusztáv Spiegel Frigyes után átdolgozott tervrajzán. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Kis Tabán utcai öttengelyes homlokzat a főhomlokzathoz hasonló kialakítású. A középső tengelyben attikafal koronázza az épületet. A pincében található az ebédlő a hozzá tarrtozó konyhával és kamrával, két műhely, raktárak, egy egyszobás, konyhával ellátott lakás. A földszint bal oldali szárnyában kapott volna helyet a két hálószoba mosdószobával, a szolgalakás kamrával és konyhával, a jobb oldali szárnyben pedig a tanári szoba, az igazgató irodája és az igazgatói lakás ebédlővel, hálószobával, fogadószobával, fürdőszobával, cselédfülkével. Az igazgató lakáshoz a terveken terasz csatlakozik. Az első emeleten hat tanterem és tanítói szoba, a második emeleten négy tanterem, valamint a Kis Tabán utca felől vizsgaterem kapott volna helyet. A tervek módosítása ellenére az építkezés továbbra sem valósult meg.

A pince alaprajza. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

I. emeleti alaprajz. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

II. emeleti alaprajz. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az épület metszete. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az épület metszete. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

1925-ben, amikor újra felmerült az iskolaépítés gondolata, Boskó Géza az 1914-es pályázaton elnyert II. díjra hivatkozva érdeklődött, remélheti-e, hogy felkérést kap az épület részletes terveinek kidolgozására és az építkezés művezetésére, azonban elutasító választ kapott, miután az építkezés akkor nem volt aktuális. A kérdés végül 1927-ben oldódott meg, ekkor azonban nem új épület készült, hanem a meglévő épületet bővítették új szárnnyal. Az eltelt évtizedek során készült számos terv bármelyikének megvalósulásával szép, nagyvárosias középülettel gazdagodhatott volna Békéscsaba.

Felhasznált irodalom:
[1] Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára.
[2] Békésmegyei Közlöny, 1903–1910.
[3] Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 48. évf. (1914), 36. szám.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr967013761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.